2011-04

Zsombor (5 éves, Sárszentmihály)




Kellemesebb szombat délutáni program ritkán van, mint mikor megismerhetünk egy apró fiatalember, aki határozottan és pontosan tud a feltett kérdésre válaszolni:
- Emlékszel, mit kértél a Csodalámpától?
- Egy PSP-t -hangzott a válasz.

A karakán 5 éves fiatalember elnézte gyarlóságunkat, hogy nem tudtuk számára megszerezni hőn áhított játékát a géphez, a helyette hozott LEGO Indiana Jones, azonban rögtön kikerült a dobozból és már indulhatott is a játék.

Hamar kiderült, hogy a mamával és a kedves támogató hölggyel hárman sem vagyunk olyan felkészültek egy ilyen játékgép használatában, mint Zsombor, aki veleszületett őstehetséggel jött rá a megfelelő gombok használatára.

Reméljük még nagyon sok boldog és önfeledt órát szerez a kisfiúnak a játék.

Köszönjük Pál Melinda támogatónknak, hogy hozzájárult Zsombor öröméhez!





Mocsonoky Andrea
kívánság-koordinátor
Budapest, 2011.04.16.

Beszámolók/2011-04-29 Dominik




Egy igazi építőmérnökhöz látogatott el a csodalámpa szombaton. Dominik egy zalai kis falu legbátrabb és legaranyosabb lakója, akit épp az udvari játék közben leptem meg a hírrel, hogy kívánsága hamarabb teljesült, mint arra számítani lehetett.

Dominik nagy boldogsággal vette birtokba a Playmobil kórházat mentőautóval és helikopterrel egyetemben. Még a dobozba is belemászott, nem maradt-e benne valamilyen alkatrész. Anyukájának rögtön megígérte, ha kész a kórház, azonnal intéz neki egy MR vizsgálatot. Nagyon sok mosolyt és jókedvet szerzett nekem is ez a találkozás! Köszönöm!

A mérnök úr másnapra mindent összeszerelt és erről fényképet is küldött nekem.

Köszönjük Szabadicsné Rádi Éva magántámogatónk segítségét!





/ 2






Szabadicsné Rádi Éva
támogató
2011.04.10.

Beszámolók/2011-04-29 Botond





Boti már nagyon hosszú ideje van a klinikánkon és legtöbbször teljesen elszeparálva a többi gyermektől. Nagyon szeretett volna egy hordozható DVD lejátszót, amin nézhetné a kedvenc meséit.

Éppen a játszószobában mesedélután volt, ahol a pécsi színház művésze mesélt a gyerekeknek. Ebből az alkalomból, és kicsit a jobb véreredményeinek köszönhetően Botond is kijöhetett a szobájából, és hallgathatta a mesét. A végén átadtam a várva várt ajándékot.

Az amúgy cserfes kisfiú a meglepetéstől meg sem tudott szólalni. Ámulva csomagolta ki a dobozt, és már mehettünk is a szobájába, hogy kipróbáljuk a DVD lejátszót és a hozzá kapott új mesefilmeket.

Nagyon tetszett neki minden, és már el is merült a mesék csodálatos világában. Boti előtt még nagy utazások állnak, amikor majd szintén elvarázsolhatja a mese, így rövidítve az utazás perceit és a várakozási időket.

Köszönjük az E.ON ZRt. támogatását!







/ 3






Bezdánné Végh Tünde
kívánág-koordinátor
Pécs, 2011. 04.10.

Beszámolók/2011-04-27 Nikolett


Niki kontrollra érkezett a klinikára és nem is sejtette, hogy a mai napon teljesül a kívánsága.

Többször kérdezett engem Niki is és az édesanyja is, hogy mikor érkezik meg az ajándéka, mert már nagyon várja. Aztán eljött a csütörtöki délelőtt, amikor végre átadhattam neki a régóta vágyott laptopot.

Niki a meglepetéstől szóhoz sem tudott jutni, de a mosolya mindent elárult. Így most már tudja tartani a kapcsolatot az osztálytársaival a klinikáról is és a tanulásában is nagy segítsége lesz.

Kívánjuk Niki, hogy sok örömöd legyen a laptop használatakor!


Köszönjük az E.ON ZRt. támogatását!







Miholecz Judit
kívánság-koordinátor
2011.03.03.

Vivien (8 éves, Hajdúböszörmény)


Az utazás kora reggelén a Liszt Ferenc repülőtéren nagy izgalommal vártuk a találkozást, a megismerkedést a Csodalámpa csoport tagjaival (8 gyermek, 7 szülő/kísérő, és 3 önkéntes, közülük egy gyermekorvos).
Vivien is kipihent volt, hiszen az éjszakát családjával a szálloda vendégeként a budapesti Art'Otel-ben tölthette.
Élvezet volt látni a gyermekek csillogó, várakozó tekintetét, hiszen mindannyian életükben először utaznak repülőgéppel.

Nagyszerű repülőút után kényelmes kisbuszok vittek bennünket a Párizs melletti Disneyland-be, a Cheyenne Hotelbe.
Ez a szálloda-csoport vadnyugati, kisvárosi stílusban épült, minden egyes része ilyen hangulatot árasztott. Gyors elhelyezkedés után izgalommal telve indultunk felfedezni a csodák birodalmát.
Szerencsére már az első délután elértük a színpompás, varázslatos Parádét, ahol a híres, ismert Disney mesefigurák megelevenedve, énekelve, táncolva vonultak előttünk a Fő utcán. Ezután különféle csodálatos kalandokban volt része a kis csoportokra oszlott társaságunknak.

Későn vacsoráztunk, de a gyerekek nagyon elevenek voltak mivel a szálloda éttermében ismét Mickey Mouse zenés-táncos műsort kaptunk a vacsora mellé, óriási hangulatot teremtve a kicsik között.

Jól kipihenve magunkat a kellemes „western” fogadóban, a bőséges reggeli után a szállodai busszal közlekedve, ismét nyakunkba vettük Disneyland-et. Az egész nap a miénk volt!
A különböző korú és érdeklődésű gyermekek és felnőttek most más felállásban, de ismét kis csoportokban fantasztikus kalandokat éltek át.
A kedvencek között szerepelt (a teljesség igénye nélkül) a - Pirates of the Caribbean, - Thunder Messa Riverboat, - Big Thunder Mountain, Fantasyland, - Phantom Manor, - a gyönyörű, kimagasló Sleeping Beauty Castle, a rendkívül látványos, színpompás virágos parkok, szökőkutak mindenütt. És az a hangulat… Felnőttek és gyermekek ezrei hömpölyögve mindenütt, mégis nagy nyugalomban.

Segített nekünk az időnk kihasználásában a Disneyland vezetés kedvességéből kapott „fastpass”, amivel a különféle látványosságokra majdnem minden esetben soron kívül bejuthattunk. A csapat nagy része a Disneyland Parkban szórakozott, néhány bátrabb fiú (és szülője) a veszélyesebb zónákat is bejárta, és nagyon-nagyon élvezték az ottani kalandokat is.

/ 6




A gyerekeket szinte kicserélték, elfelejtkezve betegségeikről, fáradhatatlanul mentek a következő „kaland” felé. Ültünk nagy hajón, többféle csónakban, kisvonaton a park körül. Izgultunk a zakatoló, sötétben és szabadon száguldó hullámvasúton. Aztán forogtunk/emelkedtünk Dumbo elefánton, lovakon, kisrepülőn és még sok mindenen…
Este a vacsoránál megosztottuk egymással élményeinket, megcsodáltuk egymás fotóit. A gyerekek nagyon sajnálták, hogy el kell búcsúzniuk Disneyland mesevilágától, ugyanakkor már előre örültek a másnapi hajóútnak a Szajnán.

Vasárnap, a reggeli után a kisbuszok bevittek minket Párizsba, a Szajna partra, ahol megcsodáltuk az Eiffel tornyot (sajnos időhiány miatt nem volt módunk feljutni a toronyba). Egy rövid séta után beszálltunk az üvegtetejű sétahajóba. Itt csodálatos panoráma tárult elénk, miközben végighajóztuk a Szajnát és kitűnő ebédet kaptunk, igazi harmonika zene kíséretében.
A kisbuszok ismét jöttek értünk és elszállítottak bennünket a repülőtérre, itt már kissé fáradtabb volt a csapat, a gyerekek szeretettel szorongatták a kis ajándékokat a családtagjaiknak, barátaiknak. Már ismerősként, félelem nélkül szálltak fel a repülőgépre és élvezték a repülést, késő este érkeztünk Budapestre.
Gyorsan elszállt a 3 nap, hiszen az álmaikat élték mind a nyolcan.

Az összes gyermek életében először járt külföldön, utazott repülőn, kalandozott Disneyland-ben, hajózott egy folyón és ebédelt elegáns étteremben, gyönyörű panorámával. Ez olyan útravaló volt számukra, amelyre egész életükben emlékezni fognak, nem is beszélve a barátságokról, amelyek ez idő alatt szövődtek mind a gyerekek, mind a felnőttek között.

A gyermekek néhány sorban írásban is kifejezték érzéseiket, örömüket és köszönetüket a Csodalámpa Alapítvány felnőttjeinek, hogy lehetővé tették számukra ezt az álom-utazást.

Kívánjuk a „szuper-csapatnak” hogy ez a sok nagyszerű élmény segítse őket a további gyógyulásukban!

Batári Éva, dr. Bartyik Katalin, Benkóczy Márta
kívánság-koordinátorok
Disneyland, 2011. április 17.

A kívánságot az , az és a támogatásával teljesítettük. Vivien nevében is köszönjük!



::- hajókázás a kalózoson

::- fantom birodalma

::- vonatozás

::- labirintus

::- nagyon szép volt Fantasyland

::Nagyon szép volt minden.köszönöm, hogy eljuthattam Disneylendbe.

Tisztelettel Vivitől


Beszámolók/2011-04-23 Vencel


Az utazás kora reggelén a Liszt Ferenc repülőtéren nagy izgalommal vártuk a találkozást, a megismerkedést a Csodalámpa csoport tagjaival (8 gyermek, 7 szülő/kísérő, és 3 önkéntes, közülük egy gyermekorvos). Élvezet volt látni a gyermekek csillogó, várakozó tekintetét, hiszen mindannyian életükben először utaznak repülőgéppel.

Nagyszerű repülőút után kényelmes kisbuszok vittek bennünket a Párizs melletti Disneyland-be, a Cheyenne Hotelbe.
Ez a szálloda-csoport vadnyugati, kisvárosi stílusban épült, minden egyes része ilyen hangulatot árasztott. Gyors elhelyezkedés után izgalommal telve indultunk felfedezni a csodák birodalmát.
Szerencsére már az első délután elértük a színpompás, varázslatos Parádét, ahol a híres, ismert Disney mesefigurák megelevenedve, énekelve, táncolva vonultak előttünk a Fő utcán. Ezután különféle csodálatos kalandokban volt része a kis csoportokra oszlott társaságunknak.

Későn vacsoráztunk, de a gyerekek nagyon elevenek voltak mivel a szálloda éttermében ismét Mickey Mouse zenés-táncos műsort kaptunk a vacsora mellé, óriási hangulatot teremtve a kicsik között.

Jól kipihenve magunkat a kellemes „western” fogadóban, a bőséges reggeli után a szállodai busszal közlekedve, ismét nyakunkba vettük Disneyland-et. Az egész nap a miénk volt!
A különböző korú és érdeklődésű gyermekek és felnőttek most más felállásban, de ismét kis csoportokban fantasztikus kalandokat éltek át.
A kedvencek között szerepelt (a teljesség igénye nélkül) a - Pirates of the Caribbean, - Thunder Messa Riverboat, - Big Thunder Mountain, Fantasyland, - Phantom Manor, - a gyönyörű, kimagasló Sleeping Beauty Castle, a rendkívül látványos, színpompás virágos parkok, szökőkutak mindenütt. És az a hangulat… Felnőttek és gyermekek ezrei hömpölyögve mindenütt, mégis nagy nyugalomban.

Segített nekünk az időnk kihasználásában a Disneyland vezetés kedvességéből kapott „fastpass”, amivel a különféle látványosságokra majdnem minden esetben soron kívül bejuthattunk. A csapat nagy része a Disneyland Parkban szórakozott, néhány bátrabb fiú (és szülője) a veszélyesebb zónákat is bejárta, és nagyon-nagyon élvezték az ottani kalandokat is.

A gyerekeket szinte kicserélték, elfelejtkezve betegségeikről, fáradhatatlanul mentek a következő „kaland” felé. Ültünk nagy hajón, többféle csónakban, kisvonaton a park körül. Izgultunk a zakatoló, sötétben és szabadon száguldó hullámvasúton. Aztán forogtunk/emelkedtünk Dumbo elefánton, lovakon, kisrepülőn és még sok mindenen…
Este a vacsoránál megosztottuk egymással élményeinket, megcsodáltuk egymás fotóit. A gyerekek nagyon sajnálták, hogy el kell búcsúzniuk Disneyland mesevilágától, ugyanakkor már előre örültek a másnapi hajóútnak a Szajnán.

/ 6




Vasárnap, a reggeli után a kisbuszok bevittek minket Párizsba, a Szajna partra, ahol megcsodáltuk az Eiffel tornyot (sajnos időhiány miatt nem volt módunk feljutni a toronyba). Egy rövid séta után beszálltunk az üvegtetejű sétahajóba. Itt csodálatos panoráma tárult elénk, miközben végighajóztuk a Szajnát és kitűnő ebédet kaptunk, igazi harmonika zene kíséretében.
A kisbuszok ismét jöttek értünk és elszállítottak bennünket a repülőtérre, itt már kissé fáradtabb volt a csapat, a gyerekek szeretettel szorongatták a kis ajándékokat a családtagjaiknak, barátaiknak. Már ismerősként, félelem nélkül szálltak fel a repülőgépre és élvezték a repülést, késő este érkeztünk Budapestre.
Gyorsan elszállt a 3 nap, hiszen az álmaikat élték mind a nyolcan.

Az összes gyermek életében először járt külföldön, utazott repülőn, kalandozott Disneyland-ben, hajózott egy folyón és ebédelt elegáns étteremben, gyönyörű panorámával. Ez olyan útravaló volt számukra, amelyre egész életükben emlékezni fognak, nem is beszélve a barátságokról, amelyek ez idő alatt szövődtek mind a gyerekek, mind a felnőttek között.

A gyermekek néhány sorban írásban is kifejezték érzéseiket, örömüket és köszönetüket a Csodalámpa Alapítvány felnőttjeinek, hogy lehetővé tették számukra ezt az álom-utazást.

Kívánjuk a „szuper-csapatnak” hogy ez a sok nagyszerű élmény segítse őket a további gyógyulásukban!

Batári Éva, dr. Bartyik Katalin, Benkóczy Márta
kívánság-koordinátorok
Disneyland, 2011. április 17.

A kívánságot az és a , illetve a támogatásával teljesítettük. Vencel nevében is köszönjük!


::Fantasztikusan éreztem magam. Minden veszélyes és jó hullámvasutat kipróbáltam Fantasztikusak voltak. Nagyon jól éreztem magam Disneyland-ben. Szívesen eljönnék még egyszer.

::N*** Vencel


Beszámolók/2011-04-23 Tamás


Az utazás kora reggelén a Liszt Ferenc repülőtéren nagy izgalommal vártuk a találkozást, a megismerkedést a Csodalámpa csoport tagjaival (8 gyermek, 7 szülő/kísérő, és 3 önkéntes, közülük egy gyermekorvos). Élvezet volt látni a gyermekek csillogó, várakozó tekintetét, hiszen mindannyian életükben először utaznak repülőgéppel.

Nagyszerű repülőút után kényelmes kisbuszok vittek bennünket a Párizs melletti Disneyland-be, a Cheyenne Hotelbe.
Ez a szálloda-csoport vadnyugati, kisvárosi stílusban épült, minden egyes része ilyen hangulatot árasztott.

Gyors elhelyezkedés után izgalommal telve indultunk felfedezni a csodák birodalmát.
Szerencsére már az első délután elértük a színpompás, varázslatos Parádét, ahol a híres, ismert Disney mesefigurák megelevenedve, énekelve, táncolva vonultak előttünk a Fő utcán. Ezután különféle csodálatos kalandokban volt része a kis csoportokra oszlott társaságunknak.

Későn vacsoráztunk, de a gyerekek nagyon elevenek voltak mivel a szálloda éttermében ismét Mickey Mouse zenés-táncos műsort kaptunk a vacsora mellé, óriási hangulatot teremtve a kicsik között.

Jól kipihenve magunkat a kellemes „western” fogadóban, a bőséges reggeli után a szállodai busszal közlekedve, ismét nyakunkba vettük Disneyland-et. Az egész nap a miénk volt!
A különböző korú és érdeklődésű gyermekek és felnőttek most más felállásban, de ismét kis csoportokban fantasztikus kalandokat éltek át.
A kedvencek között szerepelt (a teljesség igénye nélkül) a - Pirates of the Caribbean, - Thunder Messa Riverboat, - Big Thunder Mountain, Fantasyland, - Phantom Manor, - a gyönyörű, kimagasló Sleeping Beauty Castle, a rendkívül látványos, színpompás virágos parkok, szökőkutak mindenütt. És az a hangulat… Felnőttek és gyermekek ezrei hömpölyögve mindenütt, mégis nagy nyugalomban.

Segített nekünk az időnk kihasználásában a Disneyland vezetés kedvességéből kapott „fastpass”, amivel a különféle látványosságokra majdnem minden esetben soron kívül bejuthattunk. A csapat nagy része a Disneyland Parkban szórakozott, néhány bátrabb fiú (és szülője) a veszélyesebb zónákat is bejárta, és nagyon-nagyon élvezték az ottani kalandokat is.

A gyerekeket szinte kicserélték, elfelejtkezve betegségeikről, fáradhatatlanul mentek a következő „kaland” felé. Ültünk nagy hajón, többféle csónakban, kisvonaton a park körül. Izgultunk a zakatoló, sötétben és szabadon száguldó hullámvasúton. Aztán forogtunk/emelkedtünk Dumbo elefánton, lovakon, kisrepülőn és még sok mindenen…
Este a vacsoránál megosztottuk egymással élményeinket, megcsodáltuk egymás fotóit. A gyerekek nagyon sajnálták, hogy el kell búcsúzniuk Disneyland mesevilágától, ugyanakkor már előre örültek a másnapi hajóútnak a Szajnán.

/ 6



Vasárnap, a reggeli után a kisbuszok bevittek minket Párizsba, a Szajna partra, ahol megcsodáltuk az Eiffel tornyot (sajnos időhiány miatt nem volt módunk feljutni a toronyba). Egy rövid séta után beszálltunk az üvegtetejű sétahajóba. Itt csodálatos panoráma tárult elénk, miközben végighajóztuk a Szajnát és kitűnő ebédet kaptunk, igazi harmonika zene kíséretében.
A kisbuszok ismét jöttek értünk és elszállítottak bennünket a repülőtérre, itt már kissé fáradtabb volt a csapat, a gyerekek szeretettel szorongatták a kis ajándékokat a családtagjaiknak, barátaiknak. Már ismerősként, félelem nélkül szálltak fel a repülőgépre és élvezték a repülést, késő este érkeztünk Budapestre.
Gyorsan elszállt a 3 nap, hiszen az álmaikat élték mind a nyolcan.

Az összes gyermek életében először járt külföldön, utazott repülőn, kalandozott Disneyland-ben, hajózott egy folyón és ebédelt elegáns étteremben, gyönyörű panorámával. Ez olyan útravaló volt számukra, amelyre egész életükben emlékezni fognak, nem is beszélve a barátságokról, amelyek ez idő alatt szövődtek mind a gyerekek, mind a felnőttek között.

A gyermekek néhány sorban írásban is kifejezték érzéseiket, örömüket és köszönetüket a Csodalámpa Alapítvány felnőttjeinek, hogy lehetővé tették számukra ezt az álom-utazást.

Kívánjuk a „szuper-csapatnak” hogy ez a sok nagyszerű élmény segítse őket a további gyógyulásukban!

Batári Éva, dr. Bartyik Katalin, Benkóczy Márta
kívánság-koordinátorok
Disneyland, 2011. április 17.

A kívánságot és a Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola támogatásával teljesítettük. Tamás nevében is köszönjük.

::Kicsit izgultam a felszállás előtt, de aztán nagyon tetszett a repülés.

::A Disneylandben is sokféle járművel utaztam. Robogtunk vonattal, száguldottunk hullámvasúton, szálltunk Dumbó hátán, siklottunk hajóval. A karneválon szembejött velem a sok kedves ismerős: Micimackó, Malacka, Füles és a többiek.

::Köszönöm a Csodalámpának ezt a szép kirándulást!

::K**** Tamás


Beszámolók/2011-04-23 Szabolcs K


Az utazás kora reggelén a Liszt Ferenc repülőtéren nagy izgalommal vártuk a találkozást, a megismerkedést a Csodalámpa csoport tagjaival (8 gyermek, 7 szülő/kísérő, és 3 önkéntes, közülük egy gyermekorvos). Élvezet volt látni a gyermekek csillogó, várakozó tekintetét, hiszen mindannyian életükben először utaznak repülőgéppel.

Nagyszerű repülőút után kényelmes kisbuszok vittek bennünket a Párizs melletti Disneyland-be, a Cheyenne Hotelbe.
Ez a szálloda-csoport vadnyugati, kisvárosi stílusban épült, minden egyes része ilyen hangulatot árasztott.

Gyors elhelyezkedés után izgalommal telve indultunk felfedezni a csodák birodalmát.
Szerencsére már az első délután elértük a színpompás, varázslatos Parádét, ahol a híres, ismert Disney mesefigurák megelevenedve, énekelve, táncolva vonultak előttünk a Fő utcán. Ezután különféle csodálatos kalandokban volt része a kis csoportokra oszlott társaságunknak.

Későn vacsoráztunk, de a gyerekek nagyon elevenek voltak mivel a szálloda éttermében ismét Mickey Mouse zenés-táncos műsort kaptunk a vacsora mellé, óriási hangulatot teremtve a kicsik között.

Jól kipihenve magunkat a kellemes „western” fogadóban, a bőséges reggeli után a szállodai busszal közlekedve, ismét nyakunkba vettük Disneyland-et. Az egész nap a miénk volt!
A különböző korú és érdeklődésű gyermekek és felnőttek most más felállásban, de ismét kis csoportokban fantasztikus kalandokat éltek át.
A kedvencek között szerepelt (a teljesség igénye nélkül) a - Pirates of the Caribbean, - Thunder Messa Riverboat, - Big Thunder Mountain, Fantasyland, - Phantom Manor, - a gyönyörű, kimagasló Sleeping Beauty Castle, a rendkívül látványos, színpompás virágos parkok, szökőkutak mindenütt. És az a hangulat… Felnőttek és gyermekek ezrei hömpölyögve mindenütt, mégis nagy nyugalomban.

Segített nekünk az időnk kihasználásában a Disneyland vezetés kedvességéből kapott „fastpass”, amivel a különféle látványosságokra majdnem minden esetben soron kívül bejuthattunk. A csapat nagy része a Disneyland Parkban szórakozott, néhány bátrabb fiú (és szülője) a veszélyesebb zónákat is bejárta, és nagyon-nagyon élvezték az ottani kalandokat is.

A gyerekeket szinte kicserélték, elfelejtkezve betegségeikről, fáradhatatlanul mentek a következő „kaland” felé. Ültünk nagy hajón, többféle csónakban, kisvonaton a park körül. Izgultunk a zakatoló, sötétben és szabadon száguldó hullámvasúton. Aztán forogtunk/emelkedtünk Dumbo elefánton, lovakon, kisrepülőn és még sok mindenen…
Este a vacsoránál megosztottuk egymással élményeinket, megcsodáltuk egymás fotóit. A gyerekek nagyon sajnálták, hogy el kell búcsúzniuk Disneyland mesevilágától, ugyanakkor már előre örültek a másnapi hajóútnak a Szajnán.

/ 6



Vasárnap, a reggeli után a kisbuszok bevittek minket Párizsba, a Szajna partra, ahol megcsodáltuk az Eiffel tornyot (sajnos időhiány miatt nem volt módunk feljutni a toronyba). Egy rövid séta után beszálltunk az üvegtetejű sétahajóba. Itt csodálatos panoráma tárult elénk, miközben végighajóztuk a Szajnát és kitűnő ebédet kaptunk, igazi harmonika zene kíséretében.
A kisbuszok ismét jöttek értünk és elszállítottak bennünket a repülőtérre, itt már kissé fáradtabb volt a csapat, a gyerekek szeretettel szorongatták a kis ajándékokat a családtagjaiknak, barátaiknak. Már ismerősként, félelem nélkül szálltak fel a repülőgépre és élvezték a repülést, késő este érkeztünk Budapestre.
Gyorsan elszállt a 3 nap, hiszen az álmaikat élték mind a nyolcan.

Az összes gyermek életében először járt külföldön, utazott repülőn, kalandozott Disneyland-ben, hajózott egy folyón és ebédelt elegáns étteremben, gyönyörű panorámával. Ez olyan útravaló volt számukra, amelyre egész életükben emlékezni fognak, nem is beszélve a barátságokról, amelyek ez idő alatt szövődtek mind a gyerekek, mind a felnőttek között.

A gyermekek néhány sorban írásban is kifejezték érzéseiket, örömüket és köszönetüket a Csodalámpa Alapítvány felnőttjeinek, hogy lehetővé tették számukra ezt az álom-utazást.

Kívánjuk a „szuper-csapatnak” hogy ez a sok nagyszerű élmény segítse őket a további gyógyulásukban!

Batári Éva, dr. Bartyik Katalin, Benkóczy Márta
kívánság-koordinátorok
Disneyland, 2011. április 17.

A kívánságot a és a támogatásával teljesítettük.
Szabolcs nevében is köszönjük!

::Életemben először utaztam repülővel. Amikor a felhők között szálltunk, mintha egy nagy tejszínhabos tálban lettem volna.

::A Disneylandben igazi mesevilág tárult elénk. Kalózok tengerén hajóztunk, Robinson lakatlan szigetén játszottunk. Összetalálkoztam azokkal a rajzfilm figurákkal, akiket a TV-ből már jól ismertem.

::K**** Szabolcs


Beszámolók/2011-04-23 Szabolcs


Az utazás kora reggelén a Liszt Ferenc repülőtéren nagy izgalommal vártuk a találkozást, a megismerkedést a Csodalámpa csoport tagjaival (8 gyermek, 7 szülő/kísérő, és 3 önkéntes, közülük egy gyermekorvos). Élvezet volt látni a gyermekek csillogó, várakozó tekintetét, hiszen mindannyian életükben először utaznak repülőgéppel.

Nagyszerű repülőút után kényelmes kisbuszok vittek bennünket a Párizs melletti Disneyland-be, a Cheyenne Hotelbe.
Ez a szálloda-csoport vadnyugati, kisvárosi stílusban épült, minden egyes része ilyen hangulatot árasztott. Gyors elhelyezkedés után izgalommal telve indultunk felfedezni a csodák birodalmát.
Szerencsére már az első délután elértük a színpompás, varázslatos Parádét, ahol a híres, ismert Disney mesefigurák megelevenedve, énekelve, táncolva vonultak előttünk a Fő utcán. Ezután különféle csodálatos kalandokban volt része a kis csoportokra oszlott társaságunknak.

Későn vacsoráztunk, de a gyerekek nagyon elevenek voltak mivel a szálloda éttermében ismét Mickey Mouse zenés-táncos műsort kaptunk a vacsora mellé, óriási hangulatot teremtve a kicsik között.

Jól kipihenve magunkat a kellemes „western” fogadóban, a bőséges reggeli után a szállodai busszal közlekedve, ismét nyakunkba vettük Disneyland-et. Az egész nap a miénk volt!
A különböző korú és érdeklődésű gyermekek és felnőttek most más felállásban, de ismét kis csoportokban fantasztikus kalandokat éltek át.
A kedvencek között szerepelt (a teljesség igénye nélkül) a - Pirates of the Caribbean, - Thunder Messa Riverboat, - Big Thunder Mountain, Fantasyland, - Phantom Manor, - a gyönyörű, kimagasló Csipkerózsika kastély, a rendkívül látványos, színpompás virágos parkok, szökőkutak mindenütt. És az a hangulat… Felnőttek és gyermekek ezrei hömpölyögve mindenütt, mégis nagy nyugalomban.

Segített nekünk az időnk kihasználásában a Disneyland vezetés kedvességéből kapott „fastpass”, amivel a különféle látványosságokra majdnem minden esetben soron kívül bejuthattunk. A csapat nagy része a Disneyland Parkban szórakozott, néhány bátrabb fiú (és szülője) a veszélyesebb zónákat is bejárta, és nagyon-nagyon élvezték az ottani kalandokat is.

/ 6




A gyerekeket szinte kicserélték, elfelejtkezve betegségeikről, fáradhatatlanul mentek a következő „kaland” felé. Ültünk nagy hajón, többféle csónakban, kisvonaton a park körül. Izgultunk a zakatoló, sötétben és szabadon száguldó hullámvasúton. Aztán szálltunk/emelkedtünk Dumbo elefánton, lovakon, kisrepülőn és még sok mindenen…
Este a vacsoránál megosztottuk egymással élményeinket, megcsodáltuk egymás fotóit. A gyerekek nagyon sajnálták, hogy el kell búcsúzniuk Disneyland mesevilágától, ugyanakkor már előre örültek a másnapi hajóútnak a Szajnán.

Vasárnap, a reggeli után a kisbuszok bevittek minket Párizsba, a Szajna partra, ahol megcsodáltuk az Eiffel tornyot (sajnos időhiány miatt nem volt módunk feljutni a toronyba). Egy rövid séta után beszálltunk az üvegtetejű sétahajóba. Itt csodálatos panoráma tárult elénk, miközben végighajóztuk a Szajnát és kitűnő ebédet kaptunk, igazi harmonika zene kíséretében.
A kisbuszok ismét jöttek értünk és elszállítottak bennünket a repülőtérre, itt már kissé fáradtabb volt a csapat, a gyerekek szeretettel szorongatták a kis ajándékokat a családtagjaiknak, barátaiknak. Már ismerősként, félelem nélkül szálltak fel a repülőgépre és élvezték a repülést, késő este érkeztünk Budapestre.
Gyorsan elszállt a 3 nap, hiszen az álmaikat élték mind a nyolcan.

Az összes gyermek életében először járt külföldön, utazott repülőn, kalandozott Disneyland-ben, hajózott egy folyón és ebédelt elegáns étteremben, gyönyörű panorámával. Ez olyan útravaló volt számukra, amelyre egész életükben emlékezni fognak, nem is beszélve a barátságokról, amelyek ez idő alatt szövődtek mind a gyerekek, mind a felnőttek között.

A gyermekek néhány sorban írásban is kifejezték érzéseiket, örömüket és köszönetüket a Csodalámpa Alapítvány felnőttjeinek, hogy lehetővé tették számukra ezt az álom-utazást.

Kívánjuk a „szuper-csapatnak” hogy ez a sok nagyszerű élmény segítse őket a további gyógyulásukban!

Batári Éva, dr. Bartyik Katalin, Benkóczy Márta
kívánság-koordinátorok
Disneyland, 2011. április 17.

A kívánságot az , a és a támogatásával teljesítettük. Szabolcs nevében is köszönjük!


::Jó volt Franciaországban, disneylandben jól éreztem magam, a legjobban a csónakázás tetszett, Fantasyland.

::**** Szabolcs


Beszámolók/2011-04-23 Szabina


Az utazás kora reggelén a Liszt Ferenc repülőtéren nagy izgalommal vártuk a találkozást, a megismerkedést a Csodalámpa csoport tagjaival (8 gyermek, 7 szülő/kísérő, és 3 önkéntes, közülük egy gyermekorvos). Élvezet volt látni a gyermekek csillogó, várakozó tekintetét, hiszen mindannyian életükben először utaznak repülőgéppel.

Nagyszerű repülőút után kényelmes kisbuszok vittek bennünket a Párizs melletti Disneyland-be, a Cheyenne Hotelbe.
Ez a szálloda-csoport vadnyugati, kisvárosi stílusban épült, minden egyes része ilyen hangulatot árasztott. Gyors elhelyezkedés után izgalommal telve indultunk felfedezni a csodák birodalmát.
Szerencsére már az első délután elértük a színpompás, varázslatos Parádét, ahol a híres, ismert Disney mesefigurák megelevenedve, énekelve, táncolva vonultak előttünk a Fő utcán. Ezután különféle csodálatos kalandokban volt része a kis csoportokra oszlott társaságunknak.

Későn vacsoráztunk, de a gyerekek nagyon elevenek voltak mivel a szálloda éttermében ismét Mickey Mouse zenés-táncos műsort kaptunk a vacsora mellé, óriási hangulatot teremtve a kicsik között.

Jól kipihenve magunkat a kellemes „western” fogadóban, a bőséges reggeli után a szállodai busszal közlekedve, ismét nyakunkba vettük Disneyland-et. Az egész nap a miénk volt!
A különböző korú és érdeklődésű gyermekek és felnőttek most más felállásban, de ismét kis csoportokban fantasztikus kalandokat éltek át.
A kedvencek között szerepelt (a teljesség igénye nélkül) a - Pirates of the Caribbean, - Thunder Messa Riverboat, - Big Thunder Mountain, Fantasyland, - Phantom Manor, - a gyönyörű, kimagasló Sleeping Beauty Castle, a rendkívül látványos, színpompás virágos parkok, szökőkutak mindenütt. És az a hangulat… Felnőttek és gyermekek ezrei hömpölyögve mindenütt, mégis nagy nyugalomban.

Segített nekünk az időnk kihasználásában a Disneyland vezetés kedvességéből kapott „fastpass”, amivel a különféle látványosságokra majdnem minden esetben soron kívül bejuthattunk. A csapat nagy része a Disneyland Parkban szórakozott, néhány bátrabb fiú (és szülője) a veszélyesebb zónákat is bejárta, és nagyon-nagyon élvezték az ottani kalandokat is.

A gyerekeket szinte kicserélték, elfelejtkezve betegségeikről, fáradhatatlanul mentek a következő „kaland” felé. Ültünk nagy hajón, többféle csónakban, kisvonaton a park körül. Izgultunk a zakatoló, sötétben és szabadon száguldó hullámvasúton. Aztán forogtunk/emelkedtünk Dumbo elefánton, lovakon, kisrepülőn és még sok mindenen…
Este a vacsoránál megosztottuk egymással élményeinket, megcsodáltuk egymás fotóit. A gyerekek nagyon sajnálták, hogy el kell búcsúzniuk Disneyland mesevilágától, ugyanakkor már előre örültek a másnapi hajóútnak a Szajnán.

/ 6



Vasárnap, a reggeli után a kisbuszok bevittek minket Párizsba, a Szajna partra, ahol megcsodáltuk az Eiffel tornyot (sajnos időhiány miatt nem volt módunk feljutni a toronyba). Egy rövid séta után beszálltunk az üvegtetejű sétahajóba. Itt csodálatos panoráma tárult elénk, miközben végighajóztuk a Szajnát és kitűnő ebédet kaptunk, igazi harmonika zene kíséretében.
A kisbuszok ismét jöttek értünk és elszállítottak bennünket a repülőtérre, itt már kissé fáradtabb volt a csapat, a gyerekek szeretettel szorongatták a kis ajándékokat a családtagjaiknak, barátaiknak. Már ismerősként, félelem nélkül szálltak fel a repülőgépre és élvezték a repülést, késő este érkeztünk Budapestre.
Gyorsan elszállt a 3 nap, hiszen az álmaikat élték mind a nyolcan.

Az összes gyermek életében először járt külföldön, utazott repülőn, kalandozott Disneyland-ben, hajózott egy folyón és ebédelt elegáns étteremben, gyönyörű panorámával. Ez olyan útravaló volt számukra, amelyre egész életükben emlékezni fognak, nem is beszélve a barátságokról, amelyek ez idő alatt szövődtek mind a gyerekek, mind a felnőttek között.

A gyermekek néhány sorban írásban is kifejezték érzéseiket, örömüket és köszönetüket a Csodalámpa Alapítvány felnőttjeinek, hogy lehetővé tették számukra ezt az álom-utazást.

Kívánjuk a „szuper-csapatnak” hogy ez a sok nagyszerű élmény segítse őket a további gyógyulásukban!

Batári Éva, dr. Bartyik Katalin, Benkóczy Márta
kívánság-koordinátorok
Disneyland, 2011. április 17.

A kívánságot a és a támogatásával teljesítettük.
Szabina nevében is köszönjük!


::Csodálatos napok voltak a Disneylandben. Nagyon szép volt Fantasyland, Pirates of Caribbean, Fantombirodalom, repülés Dumboval.

::Mindent nagyon köszönök a Csodalámpának.

::Szabina


Beszámolók/2011-04-23 Norbert


Az utazás kora reggelén a Liszt Ferenc repülőtéren nagy izgalommal vártuk a találkozást, a megismerkedést a Csodalámpa csoport tagjaival (8 gyermek, 7 szülő/kísérő, és 3 önkéntes, közülük egy gyermekorvos). Élvezet volt látni a gyermekek csillogó, várakozó tekintetét, hiszen mindannyian életükben először utaznak repülőgéppel.

Nagyszerű repülőút után kényelmes kisbuszok vittek bennünket a Párizs melletti Disneyland-be, a Cheyenne Hotelbe.
Ez a szálloda-csoport vadnyugati, kisvárosi stílusban épült, minden egyes része ilyen hangulatot árasztott.

Gyors elhelyezkedés után izgalommal telve indultunk felfedezni a csodák birodalmát.
Szerencsére már az első délután elértük a színpompás, varázslatos Parádét, ahol a híres, ismert Disney mesefigurák megelevenedve, énekelve, táncolva vonultak előttünk a Fő utcán. Ezután különféle csodálatos kalandokban volt része a kis csoportokra oszlott társaságunknak.

Későn vacsoráztunk, de a gyerekek nagyon elevenek voltak mivel a szálloda éttermében ismét Mickey Mouse zenés-táncos műsort kaptunk a vacsora mellé, óriási hangulatot teremtve a kicsik között.

Jól kipihenve magunkat a kellemes „western” fogadóban, a bőséges reggeli után a szállodai busszal közlekedve, ismét nyakunkba vettük Disneyland-et. Az egész nap a miénk volt!
A különböző korú és érdeklődésű gyermekek és felnőttek most más felállásban, de ismét kis csoportokban fantasztikus kalandokat éltek át.
A kedvencek között szerepelt (a teljesség igénye nélkül) a - Pirates of the Caribbean, - Thunder Messa Riverboat, - Big Thunder Mountain, Fantasyland, - Phantom Manor, - a gyönyörű, kimagasló Sleeping Beauty Castle, a rendkívül látványos, színpompás virágos parkok, szökőkutak mindenütt. És az a hangulat… Felnőttek és gyermekek ezrei hömpölyögve mindenütt, mégis nagy nyugalomban.

Segített nekünk az időnk kihasználásában a Disneyland vezetés kedvességéből kapott „fastpass”, amivel a különféle látványosságokra majdnem minden esetben soron kívül bejuthattunk. A csapat nagy része a Disneyland Parkban szórakozott, néhány bátrabb fiú (és szülője) a veszélyesebb zónákat is bejárta, és nagyon-nagyon élvezték az ottani kalandokat is.

A gyerekeket szinte kicserélték, elfelejtkezve betegségeikről, fáradhatatlanul mentek a következő „kaland” felé. Ültünk nagy hajón, többféle csónakban, kisvonaton a park körül. Izgultunk a zakatoló, sötétben és szabadon száguldó hullámvasúton. Aztán forogtunk/emelkedtünk Dumbo elefánton, lovakon, kisrepülőn és még sok mindenen…
Este a vacsoránál megosztottuk egymással élményeinket, megcsodáltuk egymás fotóit. A gyerekek nagyon sajnálták, hogy el kell búcsúzniuk Disneyland mesevilágától, ugyanakkor már előre örültek a másnapi hajóútnak a Szajnán.

/ 6



Vasárnap, a reggeli után a kisbuszok bevittek minket Párizsba, a Szajna partra, ahol megcsodáltuk az Eiffel tornyot (sajnos időhiány miatt nem volt módunk feljutni a toronyba). Egy rövid séta után beszálltunk az üvegtetejű sétahajóba. Itt csodálatos panoráma tárult elénk, miközben végighajóztuk a Szajnát és kitűnő ebédet kaptunk, igazi harmonika zene kíséretében.
A kisbuszok ismét jöttek értünk és elszállítottak bennünket a repülőtérre, itt már kissé fáradtabb volt a csapat, a gyerekek szeretettel szorongatták a kis ajándékokat a családtagjaiknak, barátaiknak.

Már ismerősként, félelem nélkül szálltak fel a repülőgépre és élvezték a repülést, késő este érkeztünk Budapestre.
Gyorsan elszállt a 3 nap, hiszen az álmaikat élték mind a nyolcan.

Az összes gyermek életében először járt külföldön, utazott repülőn, kalandozott Disneyland-ben, hajózott egy folyón és ebédelt elegáns étteremben, gyönyörű panorámával. Ez olyan útravaló volt számukra, amelyre egész életükben emlékezni fognak, nem is beszélve a barátságokról, amelyek ez idő alatt szövődtek mind a gyerekek, mind a felnőttek között.

A gyermekek néhány sorban írásban is kifejezték érzéseiket, örömüket és köszönetüket a Csodalámpa Alapítvány felnőttjeinek, hogy lehetővé tették számukra ezt az álom-utazást.

Kívánjuk a „szuper-csapatnak” hogy ez a sok nagyszerű élmény segítse őket a további gyógyulásukban!

Batári Éva, dr. Bartyik Katalin, Benkóczy Márta
kívánság-koordinátorok
Disneyland, 2011. április 17.

A kívánságot az , a , és a támogatásával teljesítettük. Norbert nevében is köszönjük!



::Nagyon jól éreztem magam. Sok minden tetszett. Szállás nagyon jó volt, az ágyak kényelmesek voltak, reggeli és a vacsora finom volt (a szállón). A vidámparkban is finom volt az ebéd. A vidámparkban sok minden tetszett, pl: a beöltözött emberek, felvonulás, forgók, főleg a hullámvasutak és a rakéta. Nagyon jól éreztem magam a repülés alatt, nekem nagyon tetszett. A szállás nagyon szép volt, mert olyan régies volt. a szoba kulcsa nagyon jó volt. Tetszett a hajókázás is, jó volt látni az Ejfel tornyot (nem tudom, hogy írják).


::KÖSZÖNÖM SZÉPEN, hogy ilyenen vettem részt. Minden nagyon tetszett, jól éreztem magam. A vezetők kedvesek és aranyosak voltak (Éva néni, Márti néni, Kati néni).

N**** Norbert


Beszámolók/2011-04-23 Bence


Az utazás kora reggelén a Liszt Ferenc repülőtéren nagy izgalommal vártuk a találkozást, a megismerkedést a Csodalámpa csoport tagjaival (8 gyermek, 7 szülő/kísérő, és 3 önkéntes, közülük egy gyermekorvos). Élvezet volt látni a gyermekek csillogó, várakozó tekintetét, hiszen mindannyian életükben először utaznak repülőgéppel.

Nagyszerű repülőút után kényelmes kisbuszok vittek bennünket a Párizs melletti Disneyland-be, a Cheyenne Hotelbe.
Ez a szálloda-csoport vadnyugati, kisvárosi stílusban épült, minden egyes része ilyen hangulatot árasztott. Gyors elhelyezkedés után izgalommal telve indultunk felfedezni a csodák birodalmát.
Szerencsére már az első délután elértük a színpompás, varázslatos Parádét, ahol a híres, ismert Disney mesefigurák megelevenedve, énekelve, táncolva vonultak előttünk a Fő utcán. Ezután különféle csodálatos kalandokban volt része a kis csoportokra oszlott társaságunknak.

Későn vacsoráztunk, de a gyerekek nagyon elevenek voltak mivel a szálloda éttermében ismét Mickey Mouse zenés-táncos műsort kaptunk a vacsora mellé, óriási hangulatot teremtve a kicsik között.

Jól kipihenve magunkat a kellemes „western” fogadóban, a bőséges reggeli után a szállodai busszal közlekedve, ismét nyakunkba vettük Disneyland-et. Az egész nap a miénk volt!
A különböző korú és érdeklődésű gyermekek és felnőttek most más felállásban, de ismét kis csoportokban fantasztikus kalandokat éltek át.
A kedvencek között szerepelt (a teljesség igénye nélkül) a - Pirates of the Caribbean, - Thunder Messa Riverboat, - Big Thunder Mountain, Fantasyland, - Phantom Manor, - a gyönyörű, kimagasló Sleeping Beauty Castle, a rendkívül látványos, színpompás virágos parkok, szökőkutak mindenütt. És az a hangulat… Felnőttek és gyermekek ezrei hömpölyögve mindenütt, mégis nagy nyugalomban.

Segített nekünk az időnk kihasználásában a Disneyland vezetés kedvességéből a „fastpass”, amivel a különféle látványosságokra majdnem minden esetben soron kívül bejuthattunk. A csapat nagy része a Disneyland Parkban szórakozott, néhány bátrabb fiú (és szülője) a veszélyesebb zónákat is bejárta, és nagyon-nagyon élvezték az ottani kalandokat is.

A gyerekeket szinte kicserélték, elfelejtkezve betegségeikről, fáradhatatlanul mentek a következő „kaland” felé. Ültünk nagy hajón, többféle csónakban, kisvonaton a park körül. Izgultunk a zakatoló, sötétben és szabadon száguldó hullámvasúton. Aztán forogtunk/emelkedtünk Dumbo elefánton, lovakon, kisrepülőn és még sok mindenen…
Este a vacsoránál megosztottuk egymással élményeinket, megcsodáltuk egymás fotóit. A gyerekek nagyon sajnálták, hogy el kell búcsúzniuk Disneyland mesevilágától, ugyanakkor már előre örültek a másnapi hajóútnak a Szajnán.

/ 6



Vasárnap, a reggeli után a kisbuszok bevittek minket Párizsba, a Szajna partra, ahol megcsodáltuk az Eiffel tornyot (sajnos időhiány miatt nem volt módunk feljutni a toronyba). Egy rövid séta után beszálltunk az üvegtetejű sétahajóba. Itt csodálatos panoráma tárult elénk, miközben végighajóztuk a Szajnát és kitűnő ebédet kaptunk, igazi harmonika zene kíséretében.
A kisbuszok ismét jöttek értünk és elszállítottak bennünket a repülőtérre, itt már kissé fáradtabb volt a csapat, a gyerekek szeretettel szorongatták a kis ajándékokat a családtagjaiknak, barátaiknak. Már ismerősként, félelem nélkül szálltak fel a repülőgépre és élvezték a repülést, késő este érkeztünk Budapestre.
Gyorsan elszállt a 3 nap, hiszen az álmaikat élték mind a nyolcan.

Az összes gyermek életében először járt külföldön, utazott repülőn, kalandozott Disneyland-ben, hajózott egy folyón és ebédelt elegáns étteremben, gyönyörű panorámával. Ez olyan útravaló volt számukra, amelyre egész életükben emlékezni fognak, nem is beszélve a barátságokról, amelyek ez idő alatt szövődtek mind a gyerekek, mind a felnőttek között.

A gyermekek néhány sorban írásban is kifejezték érzéseiket, örömüket és köszönetüket a Csodalámpa Alapítvány felnőttjeinek, hogy lehetővé tették számukra ezt az álom-utazást.

Kívánjuk a „szuper-csapatnak” hogy ez a sok nagyszerű élmény segítse őket a további gyógyulásukban!

Batári Éva, dr. Bartyik Katalin, Benkóczy Márta
kívánság-koordinátorok
Disneyland, 2011. április 17.

A kívánságot az , a és a támogatásával teljesítettük. Bence nevében is köszönjük!


::Nekem egy nagy álmom beteljesült, nagyon szépen köszönöm!!
O*** Bence 10 éves Rakamazról

Beszámolók/2011-04-22 Balint





Április 1-jén izgatottan ébredtem, mert tudtam, hogy ma valóra válik a Csodalámpától kért kívánságom, mely a Manchester United londoni meccsének megtekintése volt.

A hajnali indulás után 8 órakor szálltunk le Londonban. Miután a szállásunkat elfoglaltuk, szaladtunk is, hogy az első programot elérjük, amely a Wembley Stadion körbejárása volt. Láthattuk a világ egyik legszebb stadionját. Este felszálltunk a London’s Eye-ra, ahonnan megtekinthettük madártávlatból London nevezetességeit, amit az elkövetkezendő három napban sikerült végig- járnunk.

Második nap került sor a fő”látványosságra”, a meccsre,amelyen a kedvenc csapatom, a Manchester United a West Ham United vendégeként lépett pályára . A szünetben el voltam keseredve, mert a csapatom 2-0 vesztésre állt, de aztán a második félidőben Rooney vezérletével, aki mesterhármast rúgott, fordított a csapatom és végül 4-2-re nyertünk.

A következő két napban végiglátogattuk London nevezetességeit. A Madame Tussauds panoptikumban rengeteg fényképet készítettünk a sok híres személy szobráról. Láthattuk a Buckingham Palotát is, ahol készülődés volt a hercegi esküvőre. Természetesen megnéztük a Towert, Big Bent, Saint Paul Katedrálist, Tower Bridge-t, Westminster apátságot, a Hyde Parkot és sokat sétáltunk London belvárosában.

Négy nap alatt számos étterem és nemzeti konyha ételeit próbálhattuk ki. Az angol konyha ugyan nem remekel, de az indiai és a többi nemzeti konyha felettébb ízletes volt. A négy nap után a sok sétától elfáradva értünk haza.

Nagyon-nagyon köszönöm a Csodalámpának, hogy valóra váltották az álmomat és részt vehettem ezen a felejthetetlen utazáson!

Külön köszönettel tartozom a Csodalámpa Alapítvány képviselőjének, Gábornak, aki az utunk során kiváló szervezőképességével és nyelvtudásával ügyesen és gyorsan intézett mindent az utazástól a szálláson keresztül a programokig.



..... Bálint
2011. 04.05.





Köszönjük a KPMG Tanácsadó Kft. felajánlását








/ 9







A Csodalámpa Alapítvány önkénteseként, én külön köszönöm, hogy részese lehettem Bálint örömének, lélekben továbbra is vele vagyok, és drukkolok a gyógyulásáért!!



Bakonyi-Kiss Gábor
kívánság-koordinátor
2011. 04.06.

Beszámolók/2011-04-19 Tamas



Vasárnap délelőtt tíz óra tájban álltunk meg a heves megyei kistelepülés, Csány szélső házainak egyike előtt. Itt lakik Tomi, akinek a kívánságát jöttünk teljesíteni. Mivel a három éves kisfiút is azon a klinikai osztályon kezelik, ahol pár éve kislányom feküdt, ezért családommal együtt indultunk útnak. Lilla kívánságát is teljesítette annak idején a Csodalámpa, most ő is eljött örömöt hozni.

Tomi az udvaron játszott éppen, mikor megérkeztünk. Szerencsére nem is sejtette, hogy mit rejtett az a hatalmas doboz, amelyet két napja szállított ide szüleinek a futárszolgálat (mivel az autónkba nem fért volna ekkora csomag), ezért sikerült neki valódi meglepetést okozni.

Ahogy előkerült rejtekhelyéről a hivatalosan beülős akkumulátoros gyermekjárműnek nevezett dzsip, félénk mosoly villant fel arcán. Megsimogatta kívülről a piros autót, majd unszolásunkra beszállt a vezetőülésre és finoman megfogta a kormányt. Mintha valami csodás álomba csöppent volna, ahonnan egy óvatlan mozdulat felébreszthetné…

Mikor elmagyaráztam neki, hogyan vezetheti az autóját, hol a gázpedál, a sebességváltó, milyen erővel kell a kormányt eltekerni, már csak a próbaút volt hátra. Elkezdte róni a köröket körülöttünk, egyre bátrabban és ügyesebben kanyarogva. Néha ugyan nem ártott időben félreállni az útjából, de igazából hamar belejött a vezetés rejtelmeibe.

Míg a kisfiú gyakorolt a buckás terepen remekül helytálló járgánnyal, szülei süteménnyel és üdítővel kínáltak bennünket. Beszélgetés közben örömmel láttuk, hogy a gyerekek önfeledten szaladgálnak az autó körül és az jószívű ifjú sofőr időnként még utast is visz magával a bátrabbak közül.

Bár korábban már háromszor is megköszönte ajándékát Tomi, mikor búcsúzkodni kezdtünk, félve megkérdezte:
- A bácsi elviszi magával az autót?

Nem, Tomi, ez az autó most már örökre a tiéd marad, reméljük, legalább annyi örömöt okoz majd neked, mint amennyit te szereztél nekünk azzal, hogy láthattuk a boldogságod!
Használd egészséggel!

A kívánság teljesítéséhez nyújtott támogatásukat köszönjük Adrian Gray úrnak, a Le Meridien szálloda vezetőjének,

a szálloda munkatársainak és a 2011. április 4-i jótékonysági sajtvacsora részvevőinek.








/ 5







Hanzl József
kívánság-koordinátor
Csány, 2011-04-17

Nikolett (11 éves, Balmazújváros)



Niki egy nyitott, kommunikatív, mosolygós, másokkal könnyen kapcsolatot teremtő kislány, aki a Csodalámpától egy net-bookot kért.

Ma, hétfőn, délelőtt érkezett kezelésre és nem is sejtette, hogy még ezen a napon megkapja a vágyott ajándékát. Elfoglalta a helyét a kórteremben, és amikor már meglátott, hogy érkezem egy piros dobozzal, a szemei csak úgy csillogtak a boldogságtól, és széles mosollyal fogadott.

Elmondása szerint nagy segítség lesz neki a net-book a további kezeléseket elviselni, beszélgetni a testvéreivel, barátaival.

Arcán mosollyal köszönte meg, hogy teljesítettük a kívánságát.

Köszönjük az E.ON ZRt. támogatását!



Miholetz Judit
kívánság-koordinátor
Debrecen, 2011.04.11.

Beszámolók/2011-04-15 Mate







A 7 éves Máté hosszantartó gyógykezelés után végre hazamehetett!

Édesanyja azért hozta be a GYEK.-be - Máté legalábbis úgy tudta,- hogy papírokat írjanak alá. Így a kisfiú mit sem sejtve lépett be a kórházi szoba ajtaján.

Óriási öröm és meglepetés érte, amikor kiderült, hogy megkapta a Csodalámpától az általa annyira áhított X-BOX-ot

Örömében még mosolyogni is" elfelejtett", csak hitetlenkedve nézett, és nagyokat pislogott két szép kék szemével. Azt hogy az X-BOX az övé, talán még akkor sem hitte el, amikor kiléptek a kórházi kapun.

Kedves Máté!
Kívánjuk, hogy sok örömöd legyen az új játékodban, s használd egészséggel!

Köszönjük az Erőforrás Alapítvány támogatását, amellyel ismét

hozzájárult egy gyermek kívánságának teljesüléséhez.












Tatárné Csonka Zsuzsanna,
Bodnérné Kati és Törökné Zita
kívánság-koordinátorok
Miskolc, 2011.04.08.

Beszámolók/2011-04-15 Jozsef







Józsikát Miskolcon kezelik. Mikor megkerestük, hogy mi vidítaná fel igazán, kibökte, hogy egy nagy dömpert szeretne kapni alapítványunktól.

Eljött a várva várt nap, amikor átadhattuk a játékot, aminek Józsika nagyon örült. Félénk mosoly volt az arcán, szeme csillogott, de ez - számunkra, akik ismerjük őt - elárulta, milyen boldog!

Újra megható pillanatokat éltünk át...



Köszönjük az E.ON ZRt. támogatását!










Tatárné Csonka Zsuzsanna és Bodnárné Kati
kívánság-koordinátorok
Miskolc, 2011. március. 19.

Beszámolók/2011-04-15 David







Dávid szüleivel érkezett a kórházba. Nem tudott róla, hogy ma teljesül a kérése. Már azt hitte, nem is fogja megkapni a laptopot. Sokszor nézegette az alapítvány honlapját, hátha már lesz valami a kéréséből, de csak nem lett eddig semmi.

Mesélte anyukája, hogy pont aznap reggel mondta, hogy ő már biztos nem is fogja megkapni a gépet. Az anyuka akkor már tudta, hogy a mai nap mi vár rájuk, és nagyon nehezen sikerült Neki, az hogy ne árulja el a nap meglepetését!

Amikor átadtuk az ajándékot, és még nem bontotta ki a dobozt, addig nem hitte el, hogy megkapta a LAPTOP-ját! Azt mondogatta folyamatosan:

- Ezt nem hiszem el!

- Nem hiszem el!



Dávid, amikor már kezdte „elhinni”, elmesélte nekünk, hogy most fog továbbtanulni középiskolába, és informatikával szeretne foglalkozni!
Tudjuk, hogy nagyon nagy segítségére lesz ez a szuper gép iskolai tanulmányaihoz is!

Használd ügyesen Dávid a te „csodádat”- (így fogalmazott, amikor magához tért)!

Köszönjük az Erőforrás Alapítvány támogatását, amellyel ismét

hozzájárult egy gyermek kívánságának teljesüléséhez.









/ 4







Törökné Zita, Kónyáné Tímea
kívánság-koordinátorok
Miskolc, 2011.03.24.

Beszámolók/2011-04-15 Bianka



Bianka álmát váltotta valóra az alapítvány ezen a hideg délelőtti napon!

A kislány éppen vizsgálatokra érkezett a kórházba, ami után nagyon szomorú lett, mert rossz híreket kapott. Mivel édesanyja tudta, hogy a következő találkozás velünk lesz, és Bianka megkapja a várva várt masinát, ő próbálta vigasztalni, de nagyon nehezen ment.

Amikor beléptek a pedagógus- szobába nagyon meg volt ijedve, nem tudta most mi is fog vele történni.
Amikor átadtuk Neki az ajándékot, annyira megörült, hogy sírva fakadt!

Ebben a pillanatban nekünk is kellett vigasztalni, mert nem akarta elhinni, hogy megkaphatta a LAPTOP-ját, és ez csak az övé, csillogó szemekkel kapcsolta be, és vette „kezelésbe”.

Reméljük, sok boldog, eredményes órát töltesz el a gép előtt Bianka!

Köszönjük az Ernst and Young Tanácsadó Kft. támogatását.







Törökné Zita és Kónyáné Tímea
kívánság-koordinátorok
Miskolc, 2011.03.07.

Dóra Barbara (13 éves, Szigethalom)






Dóri 13 éves kislány, aki egy laptopra vágyott.
Szüleivel a Tűzoltó utcai Klinikán volt kontrollon, majd onnan mentek tovább gyógycipőt csináltatni neki. Én itt találkoztam velük.

Dóri nem tudott a találkozásról, meglepetés volt számára. Így, amikor odamentem, bemutatkoztam, és elmondtam jövetelem okát, láthatóan felcsillant a szeme.

Amikor pedig átadásra került a laptop, leírhatatlan örömet láttam a kis arcán. Szemei csillogtak, arca mosolygott, boldog volt.

Ismét nagy örömet szereztünk egy kislánynak, akinek ez a laptop nagy segítség a tanulásban, a tudásvágyának bővítésében és persze a játékban is.

Köszönjük az E.ON ZRt. támogatását!






Radocsányi Judit
kívánság-koordinátor
Budapest, 2011. április 05.

Nikoletta (4 éves, Csokonyavisonta)


Niki vágya egy kis pónilovacska volt.
Mikor kérdeztük, mit is szeretne csinálni egy ilyen pici lóval, magától értetődő természetességgel mondta, hogy természetesen lovagolni fog rajta.

A kívánságot épp hogy kitettük honlapunkra, máris jelentkezett egy kedves támogató.
Hirtelen nem is értettük, honnan tudott rólunk. Elmondta, hogy a Facebookon hívták fel a figyelmét alapítványunkra.
Támogatónk egy pár nappal korábban lezárult játék keretében egy kis pónit ajánlott fel a nyertesnek. Amikor az egyik pályázótól megtudta, miről is szól a Csodalámpa, és hogy valaki vár egy kis csikóra, nem volt kérdéses számára, hogy Nikinek is segítsen.

Ezt az információt azonnal megosztotta FB oldalának olvasóival is, akik sokan együtt drukkoltak, hogy mielőbb lekerülhessen a lovacska Nikihez.

A lovacskát április 2-án, szombaton szállítottuk Hajdúszoboszlóról Csokonyavisontára. Nikinek egy bő héttel korábban küldtünk képet a póniról, mert úgy tudtuk, hogy még 5-6 napig biztosan a kórházban marad, lázas, stb. A kórházban Tündi nővér kinyomtatta a képet, Niki azzal aludt és másnapra elfújta valami a lázat... Olyan jól lett, hogy nyomban haza is mehetett.

Tudtuk, hogy nem lesz egyszerű az út, hiszen a csikó még soha nem „ült” kocsiban és a távolság is jelentős. Emiatt legalább kétszer meg kell állnunk vele: járatni, itatni, etetni, és még át is kell szállnia egy második szállítójárműbe, mert a hosszú utat csak így tudtuk megszervezni...

/ 11



Kora reggel indultunk, és ahogy közelítettünk Hajdúszoboszló felé egyre izgatottabbak lettünk. Izgultunk, hogy fogad borzas lovacska, barátságos lesz-e, félni fog vagy sem, hogy bírja majd az utat.

Hajdúszoboszló mellett, a Silver majorban egy jókedvű, vidám kis paci várt ránk.
Igaz, kicsit félt, de amikor elkezdtük simogatni, hamar megnyugodott. Hosszan súgtuk neki, hogy ne féljen és legyen nyugodt, mert jó helyre kerül. Olyan volt, mintha megértette volna, hiszen Gödöllőig meg sem kellett állnunk, ott kicsit futkározott, evett-ivott és ismét útrakész volt.

Niki szüleit persze többször is felhívtuk út közben, mondtuk nekik, hogy úton vagyunk, de csak késő estére érünk hozzájuk.
Niki persze nem akart lefeküdni, azt mondta, hogy megvárja barátját. A várakozás hosszú volt, így azután csak elnyomta az álom, de amikor bekanyarodott az autó, kipattant szemecskékkel futott ki köszönteni Tűzgolyót vagy Szilast. (A név még nem biztos, pár nap türelmet kért Niki, amíg dönteni tud.)
Hogy ki volt izgatottabb – Niki, a lovacska vagy rokonsága, amikor a mikrobuszból kiszállt a lovacska, nehéz megmondani.

Az istálló rendbe téve, új vödröcskékkel várta új lakóját.
Nagy volt Niki öröme, de az egész családon látszott a meghatott boldogság. Friss szénát tettek a póni elé, amit az azonnal ropogtatni is kezdett, ivott az új vödröcskékből. Láthatóan tetszett az új otthona, az új kisgazdáról nem is beszélve.

Niki szülei boldogan bújtak ágyba, naivan remélve, hogy a hosszú nap után vasárnap sokáig alhatnak.
Niki persze máshogy gondolta, Kora reggel a kislány bőszen felrázta papáját, ráparancsolt, hogy „azonnal, ki az ágyból”, mert póniját etetni-itatni kell és persze lovagolni is szeretne, de azonnal.

Jó érzés tudni, hogy ilyen nagy örömet szereztünk ennek a kicsi lánynak és hisszük, hogy gyógyulása a pónin már nem fog múlni.

Bezdánné Végh Tünde, Patzauer Éva, Szabó László
kívánság-koordinátorok
Csokonyavisonta, 2011. április 2.

Niki kívánságának teljesítéséhez nyújtott segítséget és támogatást köszönjük

Tóth Lajos úrnak és a Hotel Silver – Silver major kedves dolgozóinak,

Dudits Ádám úrnak és az SAP Hungary Kft-nek,

valamint Halász Gábor úrnak és családjának.


Beszámolók/2011-04-04 Jozsef


A hároméves Józsikával a Semmelweis Egyetemen Általános Orvostudományi Karának Szemészeti Klinikáján találkoztunk, ahová Józsi már sajnos régóta kemoterápiára jár. Péntek volt, enyhén borús idő, azonban ma nem a szokásos vizsgálatokra érkezett a kedves család.
Szívükben a napnál is fényesebb ragyogás volt. Gyermekük boldogsága ott volt az arcukon. Egy nap, ami a valóra vált álmokról, és végre nem a küzdelemről szól.

A szülők az előtérbe érkezve némileg hezitáltak, de Józsika kisgyermeki huncutságával azonnal észrevette, hogy itt valami történik. Bizony ez az Ő napja, mert régóta várt legóját kaphatta meg a Csodalámpa támogatóinak jóvoltából. Ez apró dolognak tűnhet, azonban amíg nem érezzük át, hogy milyen hősiesen állja ez kis gyerek a próbákat és küzd, addig talán meg sem érthetjük, hogy mekkora öröm ez számára. Talán a kendőzetlen és önfeledt gyermeki mosoly, ami igaz és szívből jövő, talán az mutathat meg valamit Józsika érzéseiből. A lényeg nem az ajándék, hanem az, hogy megértsük, hogy egy valóra vált kívánsággal hogyan erősíthetjük a gyógyulásba vetet hitet.

Így képesek vagyunk örömöt és csodákat vinni a küzdelmes hétköznapokba. Ezeket a csodákat mi magunk teremtjük, azzal, hogy önzetlenül segítünk másokon.

Sok szeretetet küldünk és kívánjuk, hogy mielőbb óvodába mehess Józsika és találkozz kis barátaiddal!


Köszönjük a LEGO Manufacturing Kft. támogatását,

segítségükkel egy újabb álom válhatott valóra.







Tankó Annamária és Ludányi Péter
kívánság-koordinátorok
2011. 04.01.

Gábor (11 éves, Magyardombegyház)



Egy esős vasárnap délelőtt örömöt szereztünk a 11 éves Gábornak, akinek egy PC volt a vágya.

Nem tudott a jövetelünkről. Épp tv-t nézett a testvéreivel, amikor betoppantunk. A meglepetéstől még köszönni is elfelejtett, csak állt és állt komoly arccal. Testvérei elkezdték kicsomagolni a számítógépet, de ő még akkor sem mozdult meg. Azután hirtelen hozzánk szaladt, átölelt egy-egy puszit adott, felragyogott az arca és segített kicsomagolni az ajándékot.

Összeszereltük a számítógépet és rögtön elkezdett vele játszani.

Amikor elköszöntünk a családtól, megint átölelt és nagyon megköszönte a Csodalámpának a szép ajándékot.

Köszönjük az E.ON támogatását!










Dr. Batári Péterné
kívánság-koordinátor
Magyardombegyház, 2011.03.20.

Beszámolók/2011-04-01 Szimonetta







Szimonetta egy olyan játékot kért, ami a TV-hez csatlakoztatható és nagyon jó oktató, készségfejlesztő programmal rendelkezik. Van mikrofonja, amivel énekelhet is.

Kezelésre érkeztek a klinikára és nagyon szomorú volt, mert már kérdezte anyukáját, hogy hozzá mikor jön a Dzsini a kívánságával. És akkor láss csodát, ahogy ezt elmondta anyukájának, mi is megérkeztünk az ajándékkal.

Nagyon örült Szimonetta neki és már arra gondolt, hogy a kórteremben a játékkal játszva a kezelés ideje és mellékhatása is gyorsan eltűnik.







Köszönjük dr. Tesics György és az AAA Klinikák Dent ismételt támogatását!!








Lengyel Andrea, Túri Edit
kívánság-koordinátorok
Szeged, 2011. március 18.

Beszámolók/2011-04-01 Gergo



Gergővel többször is találkoztam a rehabilitációs kezelése során.
A nagyon kedves, mosolygós kamasz fiú a hosszantartó felépülés után egy hónapot otthon tölthetett végre a családjával, barátaival.

Az áhított kívánság csakis egy laptop volt, amit a kezelésekre újra visszatérve az első nap sikerült átadni Gergőnek.

Hát nagyon nagy volt az öröm, mivel közeleg a születésnapja is, így ennél szebb ajándékot most nem kaphatott volna.

Kérdésemre elmondta, hogy milyen nagy segítség lesz ez neki, hogy elviselje a további hosszadalmas kezeléseket a játékokkal. Beszélni tud naponta a computer segítségével az otthoniakkal, barátokkal. A tanulásban szintén sok mindent megkönnyít számára. Nagyon szépen köszönte a felnőtteknek a kívánsága teljesítését.

Kedves Gergő, használd minél okosabban a computert, teljesüljön még sok vágyad az életben, mielőbbi felépülést kívánunk!

Köszönjük az Ernst and Young Tanácsadó Kft. támogatását.







Benkóczy Márta
kívánság-koordinátor
Budapest, 2011. március 23.

Beszámolók/2011-04-01 David






Dávidot vizsgálatra vártuk vissza, ezért nem is gondolta, hogy a vizsgálaton kívül miért kell bemennie a Tanár bácsi szobájába.

Nagyon meg volt lepődve és illetődve, amikor előkerült egy táskából egy laptop, és a Tanár bácsi megkérte, kapcsolja be, nézze meg, milyen program van a gépen. Dávid még akkor sem gondolta, hogy már a saját laptopját próbálgatja.

El sem akarta hinni, hogy tényleg teljesült a vágya, s az övé a laptop.

Mosolyogva köszönte meg mindenkinek, aki segített, hogy álma teljesülhetett!

Köszönjük az Ernst and Young Tanácsadó Kft. támogatását.











Tatárné Csonka Zsuzsanna és Bodnárné Kati
kívánság-koordinátor
Miskolc, 2011. március. 22.


Belépés