Csodalámpa

Norisz kívánsága az volt, hogy láthassa a tengert. A Csodalámpa dzsinje ezért mozgósított mindent és mindenkit, hogy ez a kívánság valóra válhasson.

Egy péntek délutánon Norisszal és az Édesanyjával indultunk neki kalandos utunknak, Máltára. A repülés izgalmát átélve, a szállodai szoba elfoglalását követően első utunk a tengerpartra vezetett. Igaz, akkor már sötét volt, fürödni nem lehetett, de a hullámzó tengerbe első este belemártottuk a kezünket. Másnap reggel a máltai magyar csodacsapat két tagja Zsuzsa és Jani elvittek minket a Nemzeti Akváriumba, ahol sok izgalmas látnivaló van, de a legszuperebb egyértelműen a cápás, rájás nagy medence, aminek a belsejében át lehetett sétálni egy üvegfolyosón keresztül. Ezután a kirándulás után utunk egyből a tengerpartra vezetett, gyönyörű napsütéses időnk volt, így úszkáltunk a tengerben. Este a máltai csapat egy grillpartyt szervezett, ahol finomakat ettünk.
Vasárnap reggel volt az igazi izgalom, amikor is ellátogattunk Mediterranoe Marina Parkban, az ott élő magyar csapattal – Feri, Móni, Vitti, Zsuzsa, Jani -, ahol Norisz együtt úszhatott a delfinekkel, Vittivel együtt. A delfinúszást követően még megnéztünk egy fóka showt és egy delfin showt is, majd ismét a tengerparton fürödtünk egy nagyot.
Hétfőn későn délután indultunk vissza Budapestre, amikor már kicsit borongósabb idő volt. Természetesen Norisznak egy kis rossz idő nem szegte kedvét attól, hogy még utolsó napon is fürödjön a tengerben. Így hazautazás előtt még egy fürdés és homokvár építés volt a program.

Azt hiszem mindannyiunk nevében mondhatom azt, hogy egy csodálatos, élményekkel teli hétvégét tölthetett ott Norisz. Nekem, mint a Csodalámpa önkéntes kísérőjének külön nagy öröm volt látni vasárnap este, ahogyan Norisz boldogan, ragyogóan ült a vacsoránál.

Kívánom Norisznak, hogy ez az utazás adjon egy olyan életreszóló élményt, ami segíti Őt gyógyulásában, és kívánom, hogy ragyogjon és mosolyogjon mindig úgy, ahogyan az utazásunk végén!

Az ott élő magyar csapatnak pedig még egyszer egy nagy köszönet, hogy ott voltak velünk a programokon, és ilyen szívvel-szeretettel fogadtak minket.

/ 4

Köszönjük a Magyar Nemzeti Bank, a MagNet Magyar Közösségi Bank , valamint magántámogatóink segítségét, hogy sikerült Norisz álmát valóra váltani!

dr. Kiss Tímea
kívánság koordinátor
Málta, 2017. október 2.

Norisz e-mailben köszönte meg az utazást:

Kedves csodalámpa!

Először is szeretném megköszönni minden munkatársuknak, aki az utazásunk szervezésében részt vett. Dr. Kosztopulosz Nikolett doktornéninek akinek eszébe jutott, hogy"megdörzsölhessem a Csoda lámpát". Nem utolsó sorban Dr. Kiss Tímeának(Timinek), és a Máltán élő magyar családoknak, akik mindent megtettek, hogy ez a pár nap az életem legszebb napjai legyenek! Nagyon jól éreztük magunkat anyával együtt! A repülés nagy élmény volt! A szálloda kényelmes. A reggelinél alig tudtunk választani a gusztusos étkek közül. A tenger part? Felülmúlta a képzeletemet! A forró homok, a sós víz, a hullámok habjai, olyan vonzóak voltak,hogy még akkor is benne voltunk amikor borús volt az ég. Az aquarium-ban a rengeteg féle halak és a halak között úszkáló búvár is lenyűgözött. A delfinek voltak az üdülés csúcs potjai! Megsimogattam, úsztam közöttük, puszit adtam nekik! Soha nem felejtem el a bűrük tapintását! A pálmafák látványa is örök emlék lesz!

A 11 éves Lora nagy vágya egy zongora volt. Már Szabadkán is zongorázni szeretett volna, de ott az oboa és a nagybőgő közül választhatott csak.

A hirtelen Magyarországra költözés, a sok izgalom és kezelés után hihetetlen öröm rajzolódott ki a kislány arcán, mikor otthonukba megérkezett a hőn áhított hangszer, vagyis egy zongora.

Szégyenlősen néhány hangot leütött rajta a kérésünkre. Búcsúzóul megígérte, hogy az első koncertjére meghív minket.




Köszönjük a MagNet Magyar Közösségi Bank támogatását!

Fruzsina PS4 játékgépéhez kiegészítőket és új játékokat kért a Csodalámpától, amit kedves támogatóink segítségével tudtunk teljesíteni, akik így emlékeznek a kívánságteljesítésre:


„Ha segítesz másokon, az Téged is épít, többé, jobbá tesz! Nem tudsz úgy átvinni valakit a csónakodon a túlsó partra, hogy közben te magad is meg ne érkezz!”

Tudtam, hogy meg fog érinteni, és tudtam, hogy okkal. Sokszor érzem azt, hogy áldott vagyok, mert megvan mindenem. Amikor viszont az ember nem csak tudja, hanem szembesül is vele, az már olyan dolog, ami alól akkor sem vonhatom ki magam, ha akarom. Fruzsina egy csoda. Úgy, ahogyan a szülei is. Hallva a történetüket, csak arra tudtam koncentrálni, hogy ne sírjam el magam – ők igazi, hétköznapi HŐSÖK. Csupa nagybetűvel.

Felnőtt embereket meghazudtoló módon tűrni azokat a fájdalmakat, amikről mesélt a betegsége kapcsán, egészen megdöbbentő volt. Ugyan csak 8 éves, mégis felnézek Rá. Nagyon boldog volt, amikor egyszerre mondtuk Neki: „Milyen szép hajad lett! Nagyon csinos vagy! Nem is látszik, hogy beteg voltál!” Lehetett érezni, hogy nyomokat hagyott a lelkében. És persze, miért is ne lenne így. Amikor viszont kibontotta az ajándékot, amit kért (kontrollerek, és X BOX játékok), láttuk az arcán: most igazán boldog.

Elmesélték, hogy attól féltek a legjobban, hogy nem tudja Fruzsina elkezdeni az iskolát idén, mert olyan gyenge az immunrendszere, mint egy 1 éves kisgyereknek. Szerencsére viszont mégis be tudott ülni szeptember 1-én a várva-várt iskolapadba, és újra olyan lehet picit, mint a többi gyermek. Hálásan köszönöm az Édesanyjának és Fruzsinának, hogy megtisztelt minket a bizalmával, és elmesélte a történetüket, mert megint több lettem ez által én is: tanultam kitartást, hitet és akaratot.

Gyógyulj meg Fruzsi, nagyon drukkolunk Neked!

„Egy napos hétfői délutánon érkeztünk meg Esztergomba Fruzsináék háza elé. Nagyon izgatottan vártuk már, hogy megismerhessük ezt a kislányt, akinek kívánságát teljesíteni tudjuk. Már a kapuban vártak. Nagy mosoly volt a szülők arcán és nagy meglepődéssel fogadott minket Fruzsi, hiszen számára meglepetés volt a találkozó. Miután beinvitáltak otthonukba, ami már önmagában egy jóleső érzés, szívélyes fogattatásban volt részünk.

Beavattak kicsit az életükbe, és Fruzsina arca boldogsága fordult, miután ráébredt, ma teljesül a vágya. Elmesélte nekünk megható történetét, melybe beleborzongtunk mindannyian. Elismerésre méltó, hogy milyen alázattal viselte betegségét, és vette tudomásul, hogy Neki ezt meg kell élnie és túl kell rajta lennie. Érdekes szembesülni azzal, hogy mindenki életében mást jelent a „normális” szó, másak a mindennapi normák. Ezt megdöbbenten vettem tudomásul.

Rendkívüliek a gyermekek, ahogy Fruzsina is. Hiszek abban, hogy mindennek oka van, ami talán a kislányra is teljes mértékben igaz. Hisz furcsa érzés volt hallani, mikor azt mondta: „Nekem betegnek kellett lennem!” Ezt a terhet vette ő magára, de látszott rajta ma már örömmel telnek napjai.

Ehhez volt egy cseppnyi támogatás az ajándék, amivel segíthettük Őt kilépni a mindennapi mókuskerékből. A játékokkal, melyekkel játszat ezután, átléphet egy-egy másik világba, ahogy nem csak általunk elismert hős lehet, hanem akár ő is annak érezheti magát mikor megment egy virtuális világot, vagy éppen egy versenysorozat kupáját tarthatja virtuálisan kezében.

Örülök, hogy könnyebbé, élménydúsabbá tehettük ennek a gyönyörű kislánynak a mindennapjait. Jó egészséget és gyógyulást kívánok Neki.







Köszönjük a Fundamenta Lakáskassza Szakértői Üzletág észak- és dél-dunántúli kollégáinak a támogatását!

A 11 éves Éva nagyon boldog volt, amikor teljesült nagy álma, a klinikai benn fekvése alatt megkapta a laptopot. Nem ismeretlen a számítógép kezelése számára, hiszen az iskolában tanítják a használatát.

Eddig a szomszédba járt számítógépezni, de most a szülei megígérték, mivel van gépe, a netet is beköttetik. Ennek azért is örül, mert az iskolában akadnak olyan feladatok, amihez az internetről levett anyagból tud segítséget kapni.

Éva elmondása szerint még a fehér színét is eltaláltuk a laptopnak, mert álmában ilyenre vágyott.


Köszönjük a MIX TEAM támogatását!

Csabi egy SONY PlayStation 4 konzolt kért a Csodalámpától. A dzsinn hamarosan elő is varázsolta a csodamasinát, már csak abban kellett besegítenem, hogy az minél előbb el is jusson kis gazdájához.

Ilyen gyorsan még soha nem szerveztem meg ajándék átadását. Nagyon sietnünk kellett, mert Csabit sajnos csak egyetlen napra engedték haza a kórházból, hogy találkozhasson apukájával és testvérével, aztán másnap már mennie kellett vissza.

Édesanyjával megbeszéltük a találkozót és egy óra múlva már Csabi a kezében is szorongatta a hatalmas dobozt. Nagyon meglepődött, mert az összeesküvésről semmit sem tudott. Boldogan bontogatta az ajándékát és biztos vagyok benne, hogy délután már hatalmas játékcsatákat vívtak a testvérével.

Nagyon örülök, hogy megismerhettelek Csabi, és kívánom, hogy gyógyulj meg olyan hamar, amilyen hamar valóra válthattuk az álmodat!


Köszönjük a Magyar Nemzeti Bank támogatását!

A négyéves Zsófi nagyon szeret csúszdázni és hintázni. Sokat mesélt arról, hogy „régen, amikor még kicsi volt”, az édesanyja elvitte őt a játszótérre, s ott ő mennyire jól érezte magát. De most egy jó ideig, amíg kórházba kell járnia, és még utána sem mehet a játszótérre.

Ezért olyan nagyon boldog lenne, ha neki lehetne saját játszótere egy piros csúszdával, és két hintával, hogy a testvére is tudjon hintázni. És Csodalámpa Dzsinnje teljesítette Zsófika kívánságát.

Egy napsütéses őszi délután a család udvarára felállítottuk a tornyos, piros csúszdás, két hintás, színes mászófallal ellátott fa játszóteret. Amikor a kicsi lány megpillantotta a nagy építményt, szóhoz sem tudott jutni. Először csak nézegette, körbe sétálta a csúszdát és a hintákat. Óvatosan felmászott a toronyba, s aztán villámgyorsan lecsúszott a csúszdán. Ezt többször is megismételte, de már vidáman, boldogan, mosolygósan. Aztán birtokba vette a hintát is és ki sem akart szállni belőle.

Jó volt boldognak látni Zsófikát !




Köszönjük a Prime Rate Kft. támogatását!

Egy kis faluból érkezett a Csodalámpa postájára a következő kívánság: „Szeretnék Paplovaggal találkozni.” Először nem is tudtuk, hol, miképp találjuk meg - ha egyáltalán élő személy – Paplovagot. Természetesen egy kis keresgélés az interneten és a közösségi médiában pillanatok alatt megadta a választ, már csak egy kapcsolatfelvételre volt szükség, amelyben segítségünkre volt Németh Beatrix, az InGame pub tulajdonosa. Erre a szórakozóhelyre, a virtuális valóságot megteremtő játékterembe ugyanis azok a fiatal baráti társaságok járnak, akik közösen szereznének playstationnel, nintendóval vagy éppen VR-programokkal játszani.

Itt találkoztam vasárnap délelőtt Kevinnel, akit édesanyja és a nagypapája kísért el a hosszú és izgalmasnak ígérkező útra. Az aprócska kisfiú a betegsége miatt gyakran hiányzik az iskolából, sokat ül a számítógépe előtt, s így talált rá Paplovagra, aki a közösségi hálón keresztül élő közvetítésben halad végig a programokon és elemzi a játékokat. Vendéglátóink a pubban szeretettel fogadtak, beszélgettünk, amikor is belépett az ajtón egy nagyon barátságos fiatalember, Fehérvári Ottó, alias Paplovag.

Gyakran kérdezik tőlünk, nehéz-e lelekileg a beteg gyerekek kívánságait teljesíteni, akkor ezekért a pillanatokért mondjuk, mindent megér: Kevin szeme kikerekedett, szája tényleg szabályosan tátva maradt, s majd pár perc döbbenet után átölelte a kedvencét és hosszú percekig zokogott!!!! Ettől természetesen mindannyian meghatódtunk. Aztán egy kis idő elteltével már folyt belőle a szó, jól felkészült riporterként faggatta Paplovagot, mikor kezdte, miért, hogy jutott eszébe a nappalijából élőben közvetíti a játékát, mi a kedvenc programja, majd mesélt a saját eredményeiről, a játékhőseiről. Nemsokára a két fiú közösen indult harcba az ellenséggel. Még órákig lett volna miről beszélni, játszani, de indulni kellett haza, még el kellett végezni otthon a mindennapi rutinkezeléseket.

További sikereket kívánunk a matematikai versenyeken, ahol Kevin eddig is kiváló eredményekkel képviselte az iskoláját.

/ 3

Köszönjük az InGame Esport Lounge tulajdonosainak és Paplovagnak, hogy összefogásukkal közösen valóra válthattuk Kevin nagy álmát, aki még egy sapkával, egéralátéttel teli HP-táskát is kapott ajándékba a vendéglátóinktól.

Dorka kerti hintát és csúszdát kért a Csodalámpától.

Nagy érdeklődéssel nézte a mesteremberek munkáját. Még a csúszdát szerelték, de ő már beleült a hintába. Mikor megérkeztem akkor is a hintában ült, és mosolygott. Kérte, hogy jó magasra lökjem.

Testvérével egyszerre is tudja majd használni, mert két hinta van a játszótérhez. Nyáron melegben a csúszda, vízi csúszdává alakítható így több funkciója is van.

A kislány állandó mosolygásával, ragyogó arcával köszönte meg ezt a csodálatos ajándékot. Megint nagyon jó helyre került az adomány, és újból sikerült állandó mosolyt varázsolni egy beteg gyermek arcára!

Köszönjük a MagNet Magyar Közösségi Bank támogatását!

Szabó László
Kívánság-koordinátor
Kalaznó, 2017. 09. 24.

Evelin egyik kedvenc tantárgya az iskolában a földrajz. Képzelete nem ismer határokat, nagyon szereti azokat a társasjátékokat, amelyek valamilyen formában összefüggnek az ismeretlen világ felfedezésével és a logikai készséget is fejlesztik, mert Evelin korát meghazudtoló logikai készséggel rendelkezik.
Ezt a képességét már sokszor bebizonyította ikertesójának és szüleinek is, hiszen rajong a logikai játékokért - és a családi „összecsapásokban” természetesen mindig ő nyer!

Mikor a huncutul mosolygó kislány mindezeket elmesélte, szinte természetes volt, hogy milyen varázslatra is kéri meg a dzsinnt, a dzsinn pedig boldogan kereste meg azokat a társasjátékokat, amelyek a kórházban is feledtetni tudják vele a kezelések hosszú, nehéz időszakát.

Az érdekes, izgalmas kártyajátékok komoly logikai kihívást jelentenek, a kedvelt Monopoly társasjáték segítségével pedig igazi világutazóvá válhat és közben még „komoly bankár” is válhat belőle.

A kórházi időszakban elsősorban édesanyja próbálja legyőzni Evelint a játékokban - valószínűleg nem sok sikerrel -, de amikor szünetel a kórházi kezelés, otthon közösen játszik majd az egész család.

Drága kis Evelin, kívánunk neked mielőbbi gyógyulást és sok örömöt a játékban!


Köszönjük a KPMG Tanácsadó Kft. támogatását!

Dorina fehér laptopot kért a Csodalámpától, amit kedves támogatóink segítségével tudtunk teljesíteni, ők így emlékeznek a kívánságteljesítésre:


„Adni jobb, mint kapni.” Ez jut eszembe, mikor visszagondolok arra a hétfő délutáni alkalomra, mikor teljesíthettük egy rendkívüli kislány kívánságát. Egy ilyen alkalom nem mindennapi, mivel egyszerre tele vagy kellemetlen érzéssel, hisz látsz egy beteg gyermeket, és mellette elképesztően feltölt, látva az ő pozitivizmusát, élni akarását.

Dorina nagyon aranyos és kedves kislány. Mikor találkoztunk, megszeppenve várt, a számára láthatóan idegen környezetben, a Fundamenta Lakáskassza Központ kávézójában. Az első pillanatban megdöbbentem, mikor megláttam, hogy kesztyűben lévő kezét nyújtja felém és a maszkja alól köszön csókólomot. Kijózanító érzés volt. Beszélgetésbe elegyedtünk, mialatt kiderült, hogy kérése, hogy saját laptopja legyen, csakis egy cél miatt fontos, hogy tanulhasson és tarthassa a lépést társaival az iskolában. Jelenleg sajnos sem közösségbe nem mehet, sem nagyobb társaságban nem tartózkodhat, de még az utcára is elővigyázatosan mehet csak le. Hallva, hogy a gyógyulása érdekében minden héten több száz kilométert utazik orvosához, több vizsgálat alá veti magát, rendkívüli erejéről tanúskodik. Arról mesélt, hogy gondolatai csakis azon járnak, hogy februárra meggyógyuljon, és újra társaival lehessen.

Mikor kezébe adtuk az általa kívánt fehér laptopot, szinte ki sem akarta bontani. Először azt gondoltam, biztos megszeppent, de mikor elmondta, hogy azért nem szeretné kibontani, mivel ezt az élményt testvérével szeretné megosztani, elakadta a szavam is. Szerencsére egy extra kedvességgel is készültünk, ami csakis az övé lehetett, amit csillogó szemekkel köszönt meg és bontott ki. Azóta is többször eszembe jut, hogy lehet épp ebben a pillanatban is használja az ajándékát, ami megkönnyíti a mindennapjait.

Le a kalappal Dorina előtt! Hálás vagyok, hogy megismerhettem őt.




Anyaként az ember semmit sem szeretne jobban, mint azt, hogy megadhasson mindent a gyermekének. És amikor ez megvalósul, akkor az ember nagyon hálás. De a legnagyobb kincs, mégis azt gondolom mindaz, amit egyébként természetesnek hiszünk: az, hogy egészségesek vagyunk, és az hogy szeretnek bennünket és mi is szerethetünk másokat.

Adni jó. A legjobb érzés a világon.

Dorina pedig végtelenül boldog volt, attól, hogy megkaphatta azt a gépet, amivel lehetősége nyílik arra, hogy a kórházi ápolása miatt kimaradt iskolai hónapok anyagait bepótolja. Alázattal, kedvesen, hálás tekintettel nézett fel ránk a kis maszk felett, és akkor azt éreztem: köszönöm, hogy tudok adni és köszönöm, hogy ez a csodálatosan bátor Kislány le merte írni a kívánságát és nem tartotta magában. Mert így lehetőségünk nyílt adni, örömet szerezni és tanulni.
Tanulni Dorinától kitartást és önfegyelmet.

Köszönöm a csodás Kollégáknak, hogy összefogtunk!
És köszönöm Dorina, hogy megismerhettelek. Gyógyulj meg mihamarabb!




Köszönjük a Fundamenta Lakáskassza Szakértői Üzletág észak- és dél-dunántúli kollégáinak a támogatását!

Csodalámpa Dzsinn és egy Valódi Dzsinn

Nehéz szívvel ültem le megírni a mostani ajándékátadás történetét, akadoztak a mondatok, a gondolatok is csendben maradtak. Tudjuk, hogy vannak helyzetek, amikor az emberben elakad a szó, hang nem jön ki a torkán. Közhelyet nem akar mondani, okosat, segítőt nem tud. Inkább csak hallgat és fohászkodik magában. Ez egy ilyen helyzet volt. Szóljon ez a történet egy kicsit a valódi Dzsinnekről, hisz mi Csodalámpások tapasztaltuk, hogy ők itt vannak köztünk a gyermekeik mellett.

Egy súlyosan beteg kisfiú mindennapjaiba lopott egy kis örömet a Csodalámpa Dzsinnje. Botond betegsége 1 éves korában derült ki, és sajnos ekkor maradt magára is. Testvéreivel együtt a nagymamához került, aki szintén csak magára számíthatott. Botond most 7 éves, egy fiú és leány testvére van, akik nagyon szeretik és babusgatják őt. De még ők is gyerekek! Képeikkel kirakva a szoba, Botond ágya tele van plüssállatokkal. Itt él a kis saját világában, ahova számunkra betekintés nem létezik. Reakcióit a nagymama ismeri legjobban, tudja, hogy a kisfiú minek örül, az ajándék tévé ilyen dolog.

Úgy gondolom, hogy ebben a történetben a valódi Dzsinn a nagymama. Ő tesz csodát szinte erőn felül nap mint nap. Ápolja, gondozza Botondot, és közben neveli a két nagyobb gyermeket is. Egy személyben lett anya, nagymama. Sok ilyen Dzsinnel találkoztam az önkénteskedésem évei alatt.

Ők, akik éjjel - nappal ott vannak beteg gyermekeik mellett. Mindent és mindenkit, főleg saját magukat háttérbe szorítva. Ők, akik nem lehetnek betegek, fáradtak. Ők csak adnak és csak adnak… Magukból, amennyit csak lehet. A kis betegeinknek szerzett öröm, melyet a Csodalámpa segítségével nyújtunk, nekik is öröm. Egy parányi megállás, remény, mosoly a reménytelenségben.

Az én mesebeli Dzsinnem most is elvégezte a feladatát, csodát vitt egy kisfiú mindennapjaiba. De ha megkérdeznénk tőle, hogy méltó-e a csodatévő Dzsinn titulusra ez a nagymama, válasza az lenne biztosan: IGEN.




Köszönjük a MagNet Magyar Közösségi Bank támogatását!

Szeptember 1-jén egy komoly fiatalember lépett be az irodánkba, hogy teljesíthessük a kívánságát. Roland udvariasan elbeszélgetett velünk, de fél szemmel az ajándékát figyelte.

A csomag egy komoly, új laptopot rejtett, ami tanulmányaihoz szeretne hasznosítani, mivel a csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumba jár informatika tagozatra. A tanulást komolyan veszi, szoftverfejlesztő lesz. Kívánjuk, hogy ez az álma is teljesüljön!

Láttuk, hogy szeretné mihamarabb otthon beüzemelni az ajándékát, így elbúcsúztunk. 1-2 nappal később laptopjának képernyőjén küldött köszönetet.




Köszönjük a MAVIR ZRt. támogatását, nagy örömet szereztek!

Ricsi, mint a legtöbb kortársa, szereti a számítógépek és az internet világát, így alapítványunktól egy asztali PC-t és hozzá tartozó monitort kért.

Egy kórházi kontrollvizsgálat alkalmával leptük meg őt. A hatalmas dobozt elég nehéz lett volna elrejteni, így a nagyfiú azonnal tudta, miért került sor erre a találkozásra.

Arcára boldog mosoly ült, nagy örömet szereztünk ismét.


Köszönjük a Magyar Nemzeti Bank támogatását!

Noémi vágya az volt, hogy négytagú családjával nyaralhasson Hajdúszoboszlón. Az utazást szeptember első felére terveztük, megtudtam, a kislány már nagyon várta, szinte számolta a napokat.

Végül eljött az idő, felkerekedett a család, és meg sem állt a hajdúszoboszlói Rudolf Hotelig, ahol nagyon kedvesen fogadták őket. Még az időjárás is kegyes volt hozzájuk, kirándulni és fürödni is tudtak.

Jártak a debreceni állatkertben, utaztak kisvasúttal, Noémi most először gokartozott egy speciális autón. A képek is mutatják, mekkora élményben volt része a kislánynak.




Köszönjük a Magyar Nemzeti Bank támogatását!
Köszönjük magántámogatóink segítségét!



Noémi szülei levélben mondtak köszönetet:

Kedves Csodalámpa!

Családunk nagyon szépen köszöni ezt szuper nyaralást. Biztos vagyok benne hogy, örök emlék marad. Kislányunk, Noémi már tűkön ülve várta.

Igaziból levélben le se tudom írni, mennyire hálásak vagyunk. Csavargós és élményekben gazdag volt a hét.

Még egyszer annyira nagyon-nagyon köszönjük szépen!!!!!!!!!!!!

Noémi anyukája és apukája

Liliána régi vágya volt, hogy eljusson a bécsi állatkertbe, és megnézze kedvenc állatait, a pandákat…
A nagylány így emlékezik a kirándulásra:


"Mikor meghallottam, hogy megjöttek Balázsék, rögtön elkezdtem izgulni, tudtam végre itt van az a pillanat, amire már nagyon régóta vártam.

Hosszú kocsikázás után megérkeztünk egy gyönyörű szállodába. Ez azért is nagy dolog számomra, mert most először voltam kint külföldön és most először voltam/aludtam egy szállodában. Bécs belvárosa gyönyörű, az idő viszont nagyon meleg volt.

A városnézés után jött a második és egyben legfontosabb nap. Reggel korán keltünk, hogy időben tudjunk reggelizni és elindulni az állatkertbe.

Egyszerűen elmondhatatlan érzés volt számomra, mikor beléptünk az állatkert kapuján. Gyönyörű, tiszta, csodálatos hely. Mindvégig nagyon jól éreztem magam. Hogy őszinte legyek, soha nem gondoltam volna, hogy bármikor is láthatok élőben pandákat.

Szerintem bátran kijelenthetem, hogy ez volt eddigi életem legeslegjobb napja!!

Nagyon szépen köszönök mindent Balázséknak és az Alapítványnak is!"




Köszönjük a kívánság támogatójának, Hehl Balázsnak, hogy személyesen szervezte meg ezt a kirándulást és maga utaztatta a nagylányt!

Köszönjük magántámogatóink segítségét!

Az orosházi 15 éves Lacinak a születésnapján teljesült nagy álma, megleptük egy laptoppal. Nagyon hosszú ideje fekszik már benn a kórházban, szüksége volt ezekre a pozitív élményekre.

Sikerült emlékezetessé tenni számára ezt a napot, a kisfiú szinte repült a boldogságtól. Nagy öleléssel köszönte mindenkinek, akik segítették kívánságának teljesítését.


Köszönjük a KPMG Tanácsadó Kft. támogatását!
Köszönjük magántámogatóink segítségét!

Ádám súlyos betegség miatt került kórházba, mikor a Csodalámpa Alapítvány önkéntese meglátogatta őt, és megkérdezte, mit szeretne a legjobban, azt mondta: a tengerre szeretnék menni!

Az utazás szervezése, illetve a várakozás és tervezgetés lelkileg sokat segített Ádámnak, hiszen közben folytak a kezelések…

A kívánságát sikerült teljesíteni, 2017 szeptemberében Olaszország tengerpartján, Bibionéban tölthetett egy felejthetetlen hetet. Nagyon jól érezte magát, azt mondta: anya ez egy örök élmény lesz, ugye?

Igen, örök emlék lesz, reméljük, hozzájárultunk a gyógyulásodhoz!

Köszönjük az FGSZ Földgázszállító Zrt. támogatását!
Köszönjük magántámogatóink segítségét!

Sárit csodalámpás lufierdő, rengeteg budapesti középiskolás és jókora meglepetés várta a Margitszigeten.
Pontosabban nem is egy meglepetés, hanem kettő: a "Séta a beteg gyerekekért" rendezvény, vagyis a budapesti Eötvös József Gimnázium által szervezett "Walk-the-Wish" kedvéért néhány órás kimenőt kapott a kórházból!

2017-ben immár 8. alkalommal a budapesti Eötvös József Gimnázium és a Csodalámpa Alapítvány szervezésében közel 400 budapesti középiskolás sétált a Margitszigeten, kifejezve szolidaritásukat a nagybeteg gyerekek iránt.
Szokás szerint más középiskolákat is meghívtak, és az Európa 2000 középiskola, a BME Két Tanítási Nyelvű Gimnázium sok tanulója mellett más középiskolákból is jöttek diákok a sétára.

A rendezvényt a vendéglátó Szabó László úr, a Bringóhintó kkt. tulajdonosa és a Csodalámpa részéről Patzauer Gábor nyitották meg.

Még a séta előtt Sári kívánsága a diákok tapsa közepette teljesült. Ezt, akárcsak korábbi 17 "sétás" kívánságot a résztvevő budapesti középiskolások gyűjtéséből, adományaiból teljesítettük.
Sári egy különleges "vidámparkos" LEGO-t kapott, működő hullámvasúttal...

A rövid beszédek és az ajándék átadása után megmozdult a piros lufierdő és a diákság tanáraikkal megkerülte a felújított Margitszigetet. Mivel sejtettük, hogy ettől jól megéheznek, az esemény támogatóinak hála finom szalámis szendvicsek, víz és finom alma várta a vidám diáksereget.

Ezúton is köszönjük a „Séta a beteg gyermekekért” - Walk-the-Wish rendezvény támogatását Bringóhintó Kkt-nek., a FirstMed-FMC Kft-nek, a Ludwig és Mentessy Kft-nek, a Pick Szeged Zrt-nek, a Siófoki Gyümölcstermesztési Zrt-nek- ők mindannyian nagyban hozzájárultak támogatásukkal a vidám hangulathoz.

És hogy valóban vidám volt hangulat? Nézzék meg Varga József kisfilmjét: "Walk the Wish"

Máté nagyon szeret focizni, de a betegsége miatt egy jó ideje kezelésekre kell járnia, s amikor hazamehet, akkor is a lakásban kell tartózkodnia. Bár szívesen sakkozik és szereti az informatikát, mégis egy TV-t kért a szobájába, hogy filmeket, ismeretterjesztő műsorokat nézhessen a gyógyulásig tartó hosszú idő alatt.
A kívánságát fiatalokból álló futócsapat szerette volna teljesíteni, így a nyári verseny kapcsán összegyűjtött adományból egy igazi nagy tévét vettünk közösen.

Egy szeptember eleji napon Máté és édesanyja az éppen aktuális kezelés után a Csodalámpa irodájába érkezett, ahol négyen a csapatból már izgatottan várták őket, hogy átadhassák az ajándékot. Persze nem lehetett tudni, ki izgult jobban, mert Máté, bár nagyon udvariasan megköszönte az ajándékot, csillogó szemeivel a dobozt fürkészte, mikor nézheti meg már közelebbről a tévét?

Még készült egy két közös kép, meg persze selfie, majd elköszöntünk a családtól.

Máté édesanyja még este felhívott, hogy amikor otthon kibontották a tévét: „…volt sikítás, meg ugrálás, meg hatalmas öröm”- mesélte a könnyeivel küszködve.

Köszönjük a PHOENIX Pharma Zrt. és a BENU Gyógyszertárak futócsapatainak, hogy a 24. K&H mozdulj! maraton-és-felmaratonváltó versenyen jótékony Csodabogárként indulva közösen teljesítették Máté kívánságát.

Adrienn valószínűleg álmában sem gondolta volna, hogy kívánságát egy egy 1300 fős, a Pireneusoknál fekvő kis dél-franciaországi település, Pexiora (Aude) kisiskolásai és az ott működő "Escapades Hongroises" francia-magyar társaság lelkes tagjai fogják teljesíteni...
A társaság, vagy inkább baráti kör célja, hogy megismertesse a franciákkal a magyar történelmet, kultúrát és hagyományokat és egyben segítsen a magyaroknak is felfedezni Franciaországot.

Még áprilisban, egy régi, belga támogatóinkra hivatkozva (nekik, Anick-nak és Alexis-nek köszönhetjük a webshopunkban kapható gyönyörű karácsonyi lapokat!) kapott a Csodalámpa egy kedves e-mailt, hogy az Escapades Hongroises francia-magyar társaság szeretné támogatni a Csodalámpát, vagyis szeretnének egy kívánságot teljesíteni. A 2017-es programjuk legizgalmasabb eleme ugyanis egy magyarországi utazás és ennek keretében adnák át adományukat.

/ 9

Júniusban, immár Budapesten találkoztam Cécile Jozsa-Dutrech-hel, az Escapades Hongroises vezetőjével és a társaság aranyos tagjaival, akik adományuk mellé a pexiora-i kisiskolások rajzait és jókívánságait is átadták. A pexiora-i gyerekek ugyanis a rajzaikkal kívánnak mielőbbi gyógyulást a "csodalámpás" gyerekeknek.

Adrienn bizonyára alaposan meglepődött, amikor szeptember elején egyszer csak megérkezett egy jókora doboz, tele mindenféle rúddal és más alkatrésszel és hozzá a sok-sok színes rajz... Azért ilyen soká, mert orvosai csak augusztus végére ítélték őt elég erősnek ahhoz, hogy alaposan kihasználhassa a trambulint...

A felnőttek segítségével azután hamar összerakták a jókora gumiasztalt: az egyik képen látszik is, amint utolsó feszítő rugót Adrienn maga akasztja be... majd nyomban ki is próbálta a játékot.

Kedves Adrienn, ezúton is szeretném neked tolmácsolni a az Escapades Hongroises és a pexiora-i iskolások jókívánságait. Az ő nevükben is mielőbbi teljes gyógyulást kívánok neked!

Adrienn édesanyja kedves levelet írt nekünk és támogatóinknak:

Kedves Csodalámpa!

Adri már nagyon várta hogy eljöjjön az ősz amikoris megérkezhet a Dzsinntől várva várt trambulin. Imád ugrálni és a lábainak is szüksége van az erősítésre. Izgatottan segédkezett nagypapájának az összeszerelésbe, adogatta a könnyű alkatrészeket és folyton kérdezte hogy mindjárt kész? Nagyon várta hogy birokba vehesse. Sajnos az idő közbeszólt eleredt az eső de türelmesen kivárta amíg újra nekiállhattunk az összeszerelésnek. Még aznap elkészült a trambulin és hatalmas örömmel ki is próbálta.
A rajzokat egytől egyig imádta nagyon sokáig nézte őket kérdezgette ki rajzolta őket mik vannak rajta.
Ezúton szeretnénk megköszönni mindenkinek aki hozzájárult hogy miénk lehessen ez a hatalmas ajándék. Nagyon meghatódtunk mikor megtudtuk kiktől is érkezett az adomány és hogy ilyen messziről és ráadásul gyerekek gyűjtötték össze a pénzt. Sosem felejtjük el hálásak vagyunk érte!
F****sz Adrienn