2009-05

Anita (15 éves, Verpelét)


Ki ne tudná, hogy a világ sok csodái közül talán Velence a legszebb. Nem csoda, hogy Anita régóta vágyott ide.

Először kedves rokonától, Katitól hallott Velence csodáiról, majd megnézte a Sissy filmet, ami magával ragadta.

Mi sem volt természetesebb ezután, mint hogy ilyen kérést továbbítson alapítványunk felé.

Hogy hogyan is sikerült az álom valóra váltása, következzék itt, Anita tollából és szavaival:

Úti beszámoló

Történetem Zsuzsa nénivel való találkozásommal kezdődött. Ő mesélt nekem a Csodalámpa Alapítványról, arról, hogy teljesíthetik egy kívánságomat. Nagy álmom vált valóra segítségükkel, hogy a világon egyedülálló „kis ékszerdoboz”-t megnézhettem.

Az uticél Velence volt, csodás 5 napos kirándulás.

2009.05.22. Péntek
Izgatottan vártam ezt a napot, mert délután indultunk Budapestre, kis kitérőt tettünk, benéztünk a Fővárosi Nagycirkuszba, ahol gyönyörű szép husky kutyákat láttam és egy oroszlánt. Majd megérkeztünk unokatestvéremhez, akinél az éjszakát töltöttem.

2009.05.23. Szombat
Reggel 10 óra körül indultunk neki a nagy kalandnak.
Az autóút mókás volt, csacsogtunk, énekeltünk, csodáltuk a gyönyörű vidéket. Körülnéztünk egy kicsit Bécsben, megnéztünk pár butikot, neves divattervezők ruháit, a belvárost, a legviccesebb egy ember volt, aki Mozartnak öltözött, tetőtől talpig aranyban pompázott (szegénynek nagyon melege lehetett).
Aznapi végállomásunk Maria-Wörth volt, ahol körbeautóztuk a tavat. Éjszakára egy nagyon hangulatos helyen szálltunk meg, nagyon otthonos volt, és barátságos.

2009.05.24. Vasárnap
Reggeli után folytattuk az utunkat Olaszország felé.
Dél körül értünk Klagenfurtba, a MINIMUNDUS-hoz. Ez egy olyan hely, ahol a világ közel 150 nevezetes épületeit lehet megnézni eredeti építőanyagokból kicsinyített változatban.
Fantasztikus volt. Körülbelül 3 óra alatt körbejártuk az egész világot. Láttuk az Eiffel-tornyot, a Chichén Itzá-i maja piramist, a Kínai Nagy Falat, „Petrát”, és - persze Magyarországot sem hagyták ki - a Halászbástyát a Mátyás templommal.
Ebéd után ismét útnak indultunk. Csodás volt a táj, az Alpok havas csúcsa egészen elkápráztatott. Néha megálltunk pihenni is, hogy ki tudjuk nyújtóztatni lábainkat.
Az egyik ilyen pihenő mellett volt egy elkerített terület, sok birkával. Először egy-két állat merészkedett a közelünkbe, de kis idő múlva azt vettük észre, hogy az egész nyáj körülöttünk bégetett. A bégetés ránk is átragadt, ezért a továbbiakban mi is így társalogtunk. :D
Az utunk szólánccal vált még tartalmasabbá, amit a közös éneklés tett színessé („Aszongya, hogy…”).

Körülbelül 7 óra körül érkeztük Tronchettohoz, ahol kis várakozás után komppal közelítettük meg Lido szigetét, ahol a szállásunk volt.
A kompút fantasztikus volt. Egyrészt a közelgő naplemente csodás színekbe festette a vizet, valamint az épületeket, másrészt Velence szépsége magával ragadott minket.
Kikötés után egy kis útbaigazítással megtaláltuk a szállodát. Sajnos elkezdett esni az eső, így nem tudtunk körbenézni a szigeten.

2009.05.25. Hétfő
A várva várt nap.
Reggeli után indultuk a vaporetto állomásra, hogy vízibusszal tegyük meg az utat Velence felé.
Nagyon szép idő volt. A hajóút gyorsan eltelt, hiszen volt látnivaló. Velence épületeinek színessége, változatossága lekötötte figyelmünket.
A partraszállás után a Szent Márk tér felé vettük az irányt, közben megnéztük a Sóhajok hídját. Majd elsétáltunk a Dózse Palota mellett, megcsodáltuk a Szent Márk Bazilikát. ahol a bronzlovak nagyon tetszettek. Hallottunk egy mondát arról, hogy amikor a lovakat elvitték, Velencét mindig valamilyen baj érte.
Meghallgattuk az óratorony déli harangszóját, majd nekivágtunk a sikátoroknak. Rengeteg kirakatot néztünk meg, sok-sok csecsebecsével hívogatták a vásárlókat. Voltak ott különféle maszkok – amiket fel is próbáltunk - órák, különleges ékszerek és muranoi színes üvegtárgyak.
Elsétáltunk a Rialtohoz, ahol újra vaporettora szálltunk és hajókázni indultunk.
Rengeteg csónakot, hajókat, tengerjárót figyelhettünk meg. Csak ámultunk és bámultunk, az egyik nagyobb volt, mint a másik, és mind milyen különleges.
Újra visszaértünk Lido-ra, egy kis pihenőre, hogy újult erővel vághassunk neki az esti kalandnak.

Körülbelül nyolc óra tájékán leautóztunk a partra, de sajnos már minden zárva volt, ezért aztán a naplementét csodáltuk meg. A vacsorát egy helyi hangulatos kis vendéglőben töltöttük, ahol pizzát és különleges falatokat (felvágottakat és bivaly mozzarellát) kóstolhattunk meg.
Étkezés után újra Velence felé vettük az irányt.
A vaporetto állomáson táncoltunk egyet, ez megfelelő hangulatot teremtett, és jól múlattuk az időt.

Velence fényei csodálatos hangulatot adtak az este további részének, a kivilágított épületek, a kis utcák, a Szent Márk téri zenés forgatag magával ragadott minket. Csak ültünk és hallgattuk a jazzt.
Éjfélkor indultuk vissza Lidora, fáradtan, de élményekkel gazdagodva bújtunk ágyba.

/ 10




2009. 05.26. Kedd
A reggeli ébredés kissé nehézkes volt a késői lefekvés miatt. Azért nem bántuk meg, hogy Velence esti fényeit is megnézhettük.
A napi menetrend a tengerparton kezdődött, a forró homok égette a talpunkat, ezért a tengerbe gázoltunk, lehűteni tappancsainkat.
A tenger varázslatosan csillogott, vize kellemesen meleg volt. A parton rengeteg kagylót és csigaházat gyűjtöttünk.
Másfél óra múlva indultunk tovább, körbenéztünk egy kicsit Lido szigetén, megebédeltünk, majd átruccantuk Velencébe ajándékokat vásárolni. Nagy volt a választék, nehezen lehetett dönteni, de végül mindenki elégedetten ülhetett fel a vaporettora. Tronchettoról Ausztria felé vettük az irányt. Szép emlékekkel hagytuk magunk mögött Velencét.

2009.05.27. Szerda
A haza felé vezető út fáradtan, de mégis boldogan telt.
Három óra után léptük át a magyar határt. Budapesten unokatestvéremtől elbúcsúztunk és Verpelét felé indultunk tovább. Nyolc óra körül már itthon voltam és készülődtem a másnapi vizsgámra.

Összefoglalva az eltelt napok eseményeit, nagyon jól éreztem magam, rengeteg új dolgot, ízeket ismerhettem meg. Bár szerintem az osztrákok vendégszeretőbbek voltak, mégis Velence szépsége feledtette velem az olaszok "visszafogottságát".

Ezúton szeretném megköszönni mindazon embereknek a segítséget, aki támogatásukkal lehetővé tették nekem, hogy megcsodáljam ezt az „ékszerdobozt”.
Köszönöm Évának, „pótmamámnak”, Sándornak „pótpapának”, Dr. Bajusz Ilonának, Dr. Szabó Lászlónak, és minden egyes kórházi és csodalámpa dolgozónak, akik nélkül nem jött volna létre az utazás.

Köszönettel: Anita


Anita utazását elsősorban a Mercedes-Benz Haszongépjárművek, az Európai Utazási Biztosító Zrt., a Generali-Providencia Biztosító Zrt., a Budapest Taxi, a Quaestor és a Glaxo Smith Kline Kft. támogatták, "és még sokan mások"...
Anita nevében is hálásan köszönjük!


Mercedes Haszonjárművek



Soma (4 éves, Törökszentmiklós)


A kis Soma a Pókembernél csak a repülőgépeket szereti jobban.
Mikor a kórházban az ölemben ülve lelkesen mesélte, milyen magasan látott egy repülőgépet szállni, megkérdeztem tőle mit szólna hozzá, ha mi annál is magasabbra repülnénk? Huncut kis szemecskéjével először Anyára majd rám nézett és nagyot kacagva azt kérdezte: akkor megyünk? Megkértem, hívogassa szorgalmasan a csodalámpa dzsinjét és akkor biztos teljesül a kívánsága, mire véget ér a kezelés a kórházban.

Mire eljött a várva-várt nap, Soma már igazából meg is feledkezett róla, hogy mit is ígértem neki.

Nagy titokban szervezkedtünk és mikor a kis Soma kiszállt a kocsiból a Budaörsi Repülőtéren, azt sem tudta merre fordítsa kis buksiját, annyi élmény tárult elé egyszerre.
Bemutattuk neki Gábor bácsit, a pilótát, aki azonnal meglátta Somában a komoly szakmai utánpótlást és rögtön a hangárba vezette a jövő nagy reménységét: megkérte válassza ki magának azt a gépet, amellyel legszívesebben repülne.

A kis pilótanövendék nem győzött csodálkozni, némelyik gépet még meg is simogatta, majd csöpp kis kezecskéjével rámutatott egy csodaszép piros repülőgépre.


Természetesen meghajoltunk a "nagyfőnök" kívánsága előtt és azzal a géppel repültünk, a főpilóta, Soma irányításával.

Miközben szeltük a levegőt Budapest fölött, Soma egyfolytában csacsogott, kérdezett és bámulta Gábor bácsi kezében a kormányt, kipirult arcocskájával várta az utasításokat, amiket aztán maradékalanul, egy profi pilóta ügyességével és fegyelmezettségével hajtott végre. Hát igen..., így kell egy gépet vezetni!

/ 6



Mikor földet értünk, újabb meglepetés várt Somára: a Csodalámpa megajándékozta egy távirányítós helikopterrel, hogy otthon is tudjon "gyakorolni" és szakmai fejlődéséről beszámolhasson majd Gábor bácsinak.

Reméljük kis Soma, hogy a repülés élménye igazi szárnyakat ad a mielőbbi teljes gyógyuláshoz, amit tiszta szívből kíván neked a Csodalámpa Alapítvány teljes csapata.

Szeretnénk ezúton is köszönetet mondani a SKYLUX Aviation tulajdonosának, Kováts Gábor úrnak szeretetteljes, áldozatkész segítségéért, hiszen nélküle Soma álma talán soha nem válhatott volna valóra.

Sipos Zsuzsanna
kívánságkoordinátor
2009.május 28.


Péter (6 éves, Szirmabesenyő)



Nagy nap volt a mai a GYEK haematológiai osztályán.

A Csodalámpa ismét teljesítette, mégpedig egyszerre négy gyermek kívánságát. Ilyen még nem volt, hogy ilyen sok kívánság teljesült volna egyetlen napon!

Tóbiás és Viktor számítógépet kaptak, Józsi PSP-t, Petike egy csúszdás, galériás ágyat mégpegig a 6. szülinapjára.

Egyik gyermek sem tudta, hogy a mai napon kapja meg a nagyon várt kívánságot.



Tóbi úgy tudta azért kell visszajönnie a kórházba, hogy a doktor néni megvizsgálja.

Viktor már nem is remélte hogy valamikor is boldog tulajdonosa lehet egy számítógépnek, méghozzá LCD monitorral.

Józsi már nagyon várta, és titkon minden nap reménykedett abban, hogy talán "a mai napon, vagy holnap teljesíti a csodalámpa kérését".

Petike sem hitte el , hogy a szülinapján már az új csúszdás, galériás ágyikójában fog aludni.



Kedves Tóbi, Viktor, Józsi és Petike!

Kívánjuk, hogy sok örömötök legyen abban, amiket kértetek!



Tatárné Csonka Zsuzsanna
régióvezető
Miskolc, 2009.05.21




Köszönjük a Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola tanárainak és diákjainak, hogy

támogatták Péter kívánságának teljesítését!






Tisztelt Csodalámpa Alapítvány!

Ezúton szeretném megköszönni az alapítványnak és a támogatóknak a csodálatos ajándékot, amit a kisfiam nagyon nagy örömmel vett birtokba.

Boldogan csúszdázott egész nap, és már a kis kuckót is "belakta".

Üdvözlettel: *****né Mariann

Krisztina (16 éves, Budapest)


Azt hiszem, Krisztina legmerészebb álmában sem gondolta, hogy a pünkösdi ünnepek számára különleges meglepetést hoznak.

Sajnos a csillogó szemű, bájosan mosolygó lányra nehéz napok várnak, így aztán igyekeztünk a Csodalámpától kért kívánságát mielőbb teljesíteni - ebben nagy segítségünkre volt Dudits Ádám úr, az SAP Labs Hungary ügyvezető igazgatója. Úgy tűnik, ő olyan varázslatos gyorsasággal tudja elővarázsolni a csodalámpa dzsinjét, hogy a Krisztina által megálmodott laptop-ot még a műtétje előtt be tudtuk varázsolni Krisztina szeretett kis otthonába.

Mikor meglátott bennünket Kriszti, huncutul mosolygó, gyönyörű szeme már jelezte, hogy valamit gyanít - kezet fogott velem és finom hosszú ujjai remegéséből megéreztem izgatottságát, így aztán nem is húztuk tovább az időt: Dudits úr "elővarázsolta" a táskát, amiben ott lapult az "álom".

Örülök, hogy a Csodalámpa Alapítvány nevében részese lehettem azoknak a boldog pillanatoknak, mikor Kriszti izgatottan kibontotta a laptop-ot és az ügyvezető igazgató úrral együtt szinte a másodperc töredéke alatt beüzemelték a gépet. Hát igen... ha két szakember találkozik!

/ 4



Krisztina, a Csodalámpa Alapítvány teljes csapata tiszta szívből kívánja Neked, hogy nagyon sok örömöd teljen a laptop értelmes használatában, sok értékes információval bővítsd tudásodat, hiszen annak mindenkor és mindenhol nagy hasznát fogod venni.

Ezúton szeretnénk megköszönni az SAP Labs Hungary felajánlását és Dudits Ádám úr áldozatkész, személyes közreműködését, hiszen enélkül Krisztina álma nem válhatott volna valóra.

Sipos Zsuzsanna
kívánságkoordinátor
2009.május 29.


Krisztina (16 éves, Budapest)


Azt hiszem Krisztina legmerészebb álmában sem gondolta, hogy a pünkösdi ünnepek számára különleges meglepetést hoznak.

Sajnos a csillogó szemű, bájosan mosolygó lányra nehéz napok várnak, így aztán igyekeztünk a Csodalámpától kért kívánságát mielőbb teljesíteni - ebben nagy segítségünkre volt Dudits Ádám úr, az SAP Hungary Kft. kereskedelmi igazgatója. Úgy tűnik, ő olyan varázslatos gyorsasággal tudja elővarázsolni a csodalámpa dzsinjét, hogy a Krisztina által megálmodott laptop-ot még a műtétje előtt be tudtuk varázsolni Krisztina szeretett kis otthonába.

Mikor meglátott bennünket Kriszti, huncutul mosolygó, gyönyörű szeme már jelezte, hogy valamit gyanít - kezet fogott velem és finom hosszú ujjai remegéséből megéreztem izgatottságát, így aztán nem is húztuk tovább az időt: Dudits úr "elővarázsolta" a táskát, amiben ott lapult az "álom".

Örülök, hogy a Csodalámpa Alapítvány nevében részese lehettem azoknak a boldog pillanatoknak, mikor Kriszti izgatottan kibontotta a laptop-ot és az igazgató úrral együtt szinte a másodperc töredéke alatt beüzemelték a gépet. Hát igen... ha két szakember találkozik!?

/ 4



Krisztina, a Csodalámpa Alapítvány teljes csapata tiszta szívből kívánja Neked, hogy nagyon sok örömöd teljen a laptop értelmes használatában, sok értékes információval bővítsd tudásodat, hiszen annak mindenkor és mindenhol nagy hasznát fogod venni.

Ezúton szeretnénk megköszönni az SAP Hungary Kft. felajánlását és Dudits Ádám úr áldozatkész, személyes közreműködését, hiszen enélkül Krisztina álma nem válhatott volna valóra.

Sipos Zsuzsanna
kívánságkoordinátor
2009.május 29.

Tamara (11 éves, Budapest)


Tamara születésnapja szombatra esett idén, mi hétfőn vittük neki a nagy "meglepi"-t, a laptopot, amire annyira vágyott. Mamával megbeszéltük, hogy Tamarának ne árulja el, kik jönnek, hogy ne is sejtse, mire készülünk. Kedves felajánlónk, és feleségével együtt mentünk el otthonukba, ahol két huncut fiú fogadott, de Tamarát úgy kellett előcsalogatni a szobájából (annyit tudott, hogy valaki jön, de hogy miért, azt nem, így inkább behúzódott kis kuckójába)

Amikor megmondtuk, kik vagyunk, elkerekedett a szeme, és ahogy átadtuk a nagy dobozt, zavarában azt sem tudta, mit csináljon. Néhány másodperc múlva már egy kis segítséggel nyílt a doboz, és előtűnt a laptop. Tamara csak mosolygott, mosolygott boldogan, láthatóan még mindig nemigen hitte el, hogy mindez lehetséges.

Gábor, akitől mindezt kapta, gondosan feltöltötte a gépet, így bekapcsolhattuk, megmutatta, hogy web kamera is van rajta, na, erre a hírre már odapenderült az egyik testvér is, sőt a mama is izgatott lett, Tamara pedig csak mosolygott, mosolygott, és várta, hogy apa hazaérjen, és együtt böngészhessék majd, mit is tud a gép...




Nagyon szépen köszönjük felajánlónknak, Bakondi Gábor úrnak és feleségének, hogy a Csodalámpás dzsinn egy újabb gyerekhez hozhatta el az örömet!





/ 5







Flandera Tünde
kívánság-koordinátor
2009.05.11.

Milán (6 éves, Tamási)


Milán Tamásiban lakó kisfiú, már régóta vágyott egy piros bicajra. Megkereste dzsinnünket, megdörzsölte lámpáját...

Egy hétfői nyüzsgős napon megjelent az osztályon a Csodalámpa dzsinnje és egy piros bicajt hozott. Milán aznap kicsit rosszkedvű volt, így nem késlekedhettünk. A meglepetéstől először csak csendben figyelt, majd alaposan szemügyre vette a biciklit, és öröme kiült az arcára.

Sajnos fájdalmai miatt nem próbálhatta ki azonnal a kerékpárt, de amint teheti meg sem áll vele hazáig.

Kedves Milán!
Használd egészséggel a bicajodat!

Magasi Viktória, Bezdánné Végh Tünde
kívánság-koordinátorok
2009.05.18.

A kívánságot az támogatásával teljesítettük. Milán nevében is köszönjük!





/ 3




József (10 éves, Budapest)


Mindent megszerveztünk: a család egy gyorsétterembe indult, mindenki tudott a Csodalámpa meglepetéséről, csak Józsi nem.

Ahogy anyukája mesélte, azt ugyan furcsállotta, hogy miért mennek olyan messzire egy hamburgerért, de semmire sem gyanakodott. Akkor is sandán nézett, amikor a család mellénk ült le, miközben volt szabad hely az étteremben, de látszott, hogy semmit sem sejt.

Aztán előkerült a nagy vágy: a laptop.

Csak nézte boldogan, annyira, hogy csak unszolásra volt hajlandó kibontani, és megcsodálni a gyönyörű, ezüst színű gépet. Bizony, még zsebkendőt is kellett kérni a mamától, mert hirtelen szükség lett rá.

Józsi nagyon örült, és anyukája utólag mesélte el neki, hogy mindenki tudott a Csodalámpa meglepetéséről, az egész család, csak ő nem.

Így volt teljes a meglepetés és a boldogság.

Vele örültünk mindannyian.



Titkos Rita és Flandera Tünde
kívánság-koordinátorok
Budapest, 2009.04.22.

Ádám (5 éves, Kisújszállás)



Ádám kedvencei a mesefilmek, mikor megérkeztem a klinikára, épp a DVD lejátszóját nézte.

Sajnos az infúzió miatt az ágyból sem tudott kiszállni, pedig szívesen megnézte volna közelebbről is a kocsin begurított TV-t. Ragyogott az arcocskája az örömtől!!

Egy támogatónk felajánlása révén Ádámka szobájába is saját TV készülék került

Az édesanya 1-2 nap múlva örömmel újságolta, sikerült beüzemelni a masinát, a kisfiú azóta is pihenésképpen folyton meséket néz!!




Bakonyi Joli
kíváság-koordinátor
2009.04.23.

Erik (13 éves, Tiszavárkony-Tiszavárkonyi szőlők p.)



Erik napról napra kis kíváncsian mindig kérdezte, hogy van-e valami meglepetésem a számára. Kicsit elkeseredett, amikor mondtam, hogy nincs, nincs, nincs ...

Egy pénteki napon, mikor egynapos kezelésre jöttek a klinikára, nem kérdezett semmit…

Kopogtattam és bebocsájtást kértem a szobájába. Bemehettem. Eriket ekkor érte a meglepetés, mert a hátam mögül elővarázsoltam a laptopos dobozt. Hangos sikoltással és kiabálással fogadta, és azon nyomban ki is bontotta és összeszerelte a masinát. Öröme határtalan volt!

Azóta még akkor is az ágyában mellette fekszik a laptop, amikor benn vannak kezelésen.

A képek pedig mindent elárulnak!


Köszönjük a Dun & Bradstreet Corporation támogatását!

Lengyel Andrea
kívánság-koordinátor
2009.04.23.

Tamás (9 éves, Érd)


A vágyott XBOX-ot a Tűzoltó utcai ambulancián adtuk át Tominak, aki nagyon meglepett volt, nehezen tudtuk szóra bírni, hogy valóban erre a játékra vágyott-e, szégyenlősen bújt mamája mögé, de azért a szeme huncutul mosolygott!

Már indultak is hazafelé, és otthon azonnal neki lehetett állni a játék tanulmányozásának.

Reméljük, azóta Tomi boldogan játszik a gépen!




Ezúton mondunk köszönetet a Vodafone Magyarország Alapítványnak,

hogy Tamás kívánságát teljesítették!







Titkos Rita és Flandera Tünde
kívánság-koordinátorok
Budapest, 2009.04.21.

Máté (8 éves, Tata)


Nagy öröm volt ma a Madarász Kórházban.

Kora délelőtt az infúzió helyett a Csodalámpa jött és „világított” be Máté szobájába!

A régen várt számítógép érkezett meg. Nem kell anyával közösködni majd, van saját!

Jöhet majd a sok bút-bajt feledtető játék (meg egy kis tanulás is néhanap).

Használd örömmel, kedves Máté!


Szandtner Györgyi
kívánság-koordinátor
Budapest, 2009.05.11.




A számítógép a adománya. Máté nevében is köszönjük!

Marietta (16 éves, Jászberény)


Marietta egy igazi mai kamaszlány, aki mit is kívánhatott volna mást, mint hogy tulajdonosa lehessen egy laptopnak, mellyel nemcsak a kedvenc együttesek honlapjait találhatja meg, hanem a mindennapos tanulásban és a barátokkal való chatezésben is segítségére lehet.

A Jászberényből érkező leányt édesapja kísérte be az alapítvány Váci utcai irodájába, ahol már várta őket az új laptop, mely rövid bekapcsolása alatt, megismerkedett egymással a „gazda és szolgája”.

Marietta mostantól már otthon is használhatja a gyakorlatban azt a számítógépes tudást, mellyel az iskolában találkozott, és reméljük sok kellemes órát fog neki szerezni a laptoppal való foglalatosság.


Mocsonoky Andrea
Kívánság-koordinátor
Budapest, 2009.04.17.

Kornél (17 éves, Szentgotthárd)


Kornél kívánságát már a tavalyi évben megbeszéltük, de abban maradtunk, hogy csak a kezelések után szeretné elkezdeni a tanfolyamot. Így az utóbbi hetekben szorgalmasan járt tanulni és vizsgázni.

Kornél sikeresen vette az akadályokat, és pár hét múlva egy boldog jogosítvány-tulajdonos lesz.


Szeretnénk köszönetet mondani Horváth János oktatónak,

aki Laci és Kornél kívánságteljesítéséhez a munkájával hozzájárult.



Köszönjük a Dun & Bradstreet Corporation támogatását!




Huszár Béláné
kívánság-koordinátor
Szombathely, 2009.05.08.

János (15 éves, Mezőkövesd)


A mezőkövesdi János május 6-án vette át a hordozható DVD lejátszót!

Amikor először hallott a CSODALÁMPÁRÓL a szeme rögtön felcsillant! Nem sokat kellett gondolkoznia, mivel régóta jár a miskolci GYEK-be kezelésre, itt régi álma vált valóra!

A hetekig tartó kórházi tartózkodás most már elviselhetőbb lesz a lejátszóval! Anyukája és testvérei kísérték el Jánost az átadásra, örömében ők is osztoztak!


Tatárné Csonka Zsuzsanna régióvezető
Kucsma Kriszti kívánság-koordinátor
Miskolc,2009.05.06.

János (14 éves, Medgyesegyháza )


Medgyesegyházára igen zötyögős út vezetett, de a kedves fogadtatás és a boldogság, amit Jani arcán láttunk mindenért kárpótolt.

Jani egy éve gyógyult meg a leukémiából, így a gyógyulásának az évfordulóját is együtt ünnepelhettük. Azóta 15 kg-t hízott, dús haja lett, és olyan jól nézett ki, hogy igencsak elbizonytalanodtam, hogy kihez is jöttünk?

Csupa jó hírt hallottunk Janiról, jár tanfolyamra, nemsokára motorozhat, és kitűnő tanuló, pedig már nyolcadik osztályos.

Sokáig gondolkozott, mit is kérjen a Csodalámpa Alapítványtól: először utazni szeretett volna, de az egész családdal. Szíve szerint nem tudta volna se anyát, se apát, se a tesót otthon hagyni, végül ezért döntött a Nintendo mellett. Ezzel akár az egész család együtt játszhat!!

Szakértő kezekbe került az új készülék, a sok kis alkatrész pillanatok alatt a helyére került. Már CD-ket is beszerzett hozzá, így máris kezdődhetett a játék.

Igazi sportbemutatóban volt részünk, nem akármilyen átéléssel. Tenisszel kezdett, majd boksszal folytatta, olyan intenzíven, hogy egészen kimelegedett, majd bowling következett. A legelső dobás telitalálat volt, de a többi is sok bábut letarolt.

Szívesen néztük volna még Jani önfeledt játékát, de sajnos indulnunk kellett, mert hosszú út állt előttünk.


Köszönjük az Alapítványnak, hogy ismét egy csoda részesei lehettünk!


/ 3






Tatár Ágnes
kívánság-koordinátor
Szeged, 2009. 04.04.

A kívánságot az támogatásával teljesítettük. János nevében is köszönjük!


Anita (14 éves, Kelebia)


Anita kérése már egy kis ideje szerepelt a Csodalámpa teljesítésre váró kívánságainak listáján, így nagy volt a várakozás!

Édesanyjával sikerült konspirálni, így a május 5-i találkozón nem számított arra, hogy a kért laptopot végre megkapja.

Meghatódottan fogadta a számítógépet, örömében még meg is puszilta, és kijelentette, ma este vele is alszik.


Tomaj Ildikó
kívánság-koordinátor
2009.05.05.

Tisztelt Csodalámpa Alapítvány!

Nagyon meglepődtem, mikor 2009. 05.05-én egyszer csak - miközben vártam a doktor urat -, anyu megszólalt, hogy menjek el vele újságot venni.

Persze elmentem anyuval az újságokat nézni, mikor anyu megszólal: Gyere csak ide!

Egy kedves hölgy állt a padnál, és egyből átadta a laptopot, amit kértem. Nagyon megörültem neki, nagyon boldoggá tettek, és örömkönnyeket csaltak a szemembe.

Ezúttal is nagyon köszönöm ezt az élményt, sose felejtem el!

Köszönettel: ***** Anita Kelebiáról

Noémi (8 éves, Emőd)


Noémi nagyon hosszú ideje van nálunk a kórházban. Sokszor az ágyból sem kelhet fel. A mesefilmeket nagyon szereti nézni, ezért szeretett volna kapni egy hordozható DVD lejátszót, amit az ágyában, fekve is tudna használni.

Ezt a kívánságát teljesítette a Csodalámpa.

Boldog mosollyal fogadott bennünket a kislány, amikor beléptünk kórházi szobájába, és meglátta, hogy valami csomag is van a kezünkben, no meg fényképezőgép is.

Azonnal kipróbálta újonnan kapott ajándékát, és később telefonon el is újságolta az otthoniakkal, mit is kapott ő a Csodalámpától.


Kedves Noémi!
Kívánjuk, hogy: a sok szép mesefilm nézése derítsen jobb kedvre, hogy az az idő, amit még kórházban kell töltened, gyorsabban és vidámabban teljen el.


Tatárné Csonka Zsuzsanna régióvezető
és Gecse Attila kívánság-koordinátor
Miskolc, 2009. április 30.

/ 2




Emese (17 éves, Kiskunhalas)


Emese vizsgálatokra jött be a kórházba, nem is sejtette, hogy meglepetésben lesz része.

Hatalmas volt az öröme, amikor meglátta a laptopot. Nem is olyan régen kérte, egy kedves támogatónk cége nevében felajánlotta a gépet, így Emese álma viszonylag gyorsan teljesülhetett.

A nagylány megnézte a gépet és a tartozékait, boldogan állapította meg, hogy minden tökéletes.

Bár csak este próbálhatta ki, mert még jó néhány vizsgálat hátra volt, de aznap semmi sem űzte el jókedvét!

Kívánjuk, hogy még sok ilyen kellemes meglepetésben legyen részed!




Köszönjük a Quintiles Hungary Kft. támogatását!






Tatár Ágnes, Lengyel Andrea
kívánság-koordinátor
2009.04.24.




A kívánságot a támogatásával teljesítettük. Emese nevében is köszönjük.


Daniella (15 éves, Kazincbarcika)



Daniella hosszú ideje van már kórházunkban. Nagyon szeretett volna a barátaival és osztálytársaival, rokonaival sokat beszélgetni.

Hamarosan Budapestre megy át egy másik kórházba, és nagyon sajnálta volna, ha a mi kórházunkban megismert és nagyon megszeretett barátaitól csak néhanapján kapna egy-egy sms-t. Ezért minden álma az volt, hogy kapjon egy laptopot, amihez már csak egy mobil internet előfizetés kellene, és mindenkivel, akit szeret, tudna beszélgetni.

Ez a kívánsága végre teljesült!

Az átadás pillanatáig titokban tartottuk, s így nagy meglepetés volt Daniella számára, amikor megkapta a laptopot.

Arca kipirult, szemei csillogtak a meghatódottságtól és az örömtől. De mi is – édesanyja, nagymamája, és jómagam -, hasonlóan küszködtünk a könnyeinkkel, látván Daniella örömét, aki azonnal birtokba vette ajándékát, s mint megtudtam másnap, szinte a laptopjával aludt.


Drága Daniella, kedves kis barátnőm!
Tiszta szívemből kívánom, hogy sok-sok örömöd legyen abban, hogy a szeretteiddel beszélgetsz, s ezáltal talán a gyógyulásod is gyorsabb lesz!




Tatárné Csonka Zsuzsanna
régióvezető
Miskolc, 2009. április 29.

Tamás (8 éves, Szeged)


A késleltetett repülőgép indulás csak fokozta a kis társaság izgalmát, hogy mikor indulunk már Disneylandbe.

Délután napsütéses időben szálltunk le, de sajnos arra már nem jutott időnk, hogy Párizsba legalább bekukkantsunk. Kárpótolt minket azonban az a hír, hogy már aznap délután is bemehetünk a parkba.



Izgatottan indultunk el, a Disneyland-térképpel a kezünkben, hogy eldöntsük, mely játékokra kellene majd felülni az elkövetkezendő két napban.

A parkba belépve Mickey egér várt minket barátaival. Örömében még énekelt és táncolt is nekünk. Utána birtokba vettük a parkot.

A pörgős játékok után, Meseországban hajózva pihentünk egy kicsit, hogy aztán tovább folytassuk utunkat a pörgős és száguldó játékok között. Csak késő este jutottunk vissza a szállodába, mindenki gyorsan elaludt a fáradtságtól.



Másnap az egész napot a parkban töltöttük, szerencsére olyan belépőt kaptunk, hogy nem kellett 50- 60 percet sorba állni, hanem előremehettünk.



Kitti kedvence a csónakos meseország volt, ahol több ország népviseletbe öltözött babái táncoltak és énekeltek nekünk. Aladdin mesevilága is nagyon elbűvölte.

Tomi Némo kapitány víz alatti városát kedvelte a legjobban, ahol a hullámvasút összevissza forgott, le-fel száguldozva.

Patrik kedvence Indiana Jones volt. Mivel ő volt a legidősebb és a legbátrabb, vidáman mesélte, hogyan és hányszor fordult át vele a kocsi.

Pihenésképpen Walt Disney figuráinak a felvonulását néztük végig.

Búcsúzóul a szállodában még egyszer találkoztunk Mickey egérrel, és még puszit is kaptunk tőle!



/ 5








Utazásunkat támogatták:












Segítségüket Tomi nevében is köszönjük!




Újfalusi Ildikó
kívánság-koordinátor
2009.04.25.

Patrik (13 éves, Ózd)


A késleltetett repülőgép indulás csak fokozta a kis társaság izgalmát, hogy mikor indulunk már Disneylandbe.

Délután napsütéses időben szálltunk le, de sajnos arra már nem jutott időnk, hogy Párizsba legalább bekukkantsunk. Kárpótolt minket azonban az a hír, hogy már aznap délután is bemehetünk a parkba.



Izgatottan indultunk el, a Disneyland-térképpel a kezünkben, hogy eldöntsük, mely játékokra kellene majd felülni az elkövetkezendő két napban.

A parkba belépve Mickey egér várt minket barátaival. Örömében még énekelt és táncolt is nekünk. Utána birtokba vettük a parkot.

A pörgős játékok után, Meseországban hajózva pihentünk egy kicsit, hogy aztán tovább folytassuk utunkat a pörgős és száguldó játékok között. Csak késő este jutottunk vissza a szállodába, mindenki gyorsan elaludt a fáradtságtól.



Másnap az egész napot a parkban töltöttük, szerencsére olyan belépőt kaptunk, hogy nem kellett 50- 60 percet sorba állni, hanem előremehettünk.



Kitti kedvence a csónakos meseország volt, ahol több ország népviseletbe öltözött babái táncoltak és énekeltek nekünk. Aladdin mesevilága is nagyon elbűvölte.

Tomi Némo kapitány víz alatti városát kedvelte a legjobban, ahol a hullámvasút összevissza forgott, le-fel száguldozva.

Patrik kedvence Indiana Jones volt. Mivel ő volt a legidősebb és a legbátrabb, vidáman mesélte, hogyan és hányszor fordult át vele a kocsi.


Pihenésképpen Walt Disney figuráinak a felvonulását néztük végig.

Búcsúzóul a szállodában még egyszer találkoztunk Mickey egérrel, és még puszit is kaptunk tőle!



/ 8








Utazásunkat támogatták:









Mester Kiadó




Segítségüket Patrik nevében is köszönjük!




Újfalusi Ildikó
kívánság-koordinátor
2009.04.25.




Patrik élménybeszámolója:


Kitti (8 éves, Szabadkígyós)


A késleltetett repülőgép indulás csak fokozta a kis társaság izgalmát, hogy mikor indulunk már Disneylandbe.

Délután napsütéses időben szálltunk le, de sajnos arra már nem jutott időnk, hogy Párizsba legalább bekukkantsunk. Kárpótolt minket azonban az a hír, hogy már aznap délután is bemehetünk a parkba.



Izgatottan indultunk el, a Disneyland-térképpel a kezünkben, hogy eldöntsük, mely játékokra kellene majd felülni az elkövetkezendő két napban.

A parkba belépve Mickey egér várt minket barátaival. Örömében még énekelt és táncolt is nekünk. Utána birtokba vettük a parkot.

A pörgős játékok után, Meseországban hajózva pihentünk egy kicsit, hogy aztán tovább folytassuk utunkat a pörgős és száguldó játékok között. Csak késő este jutottunk vissza a szállodába, mindenki gyorsan elaludt a fáradtságtól.



Másnap az egész napot a parkban töltöttük, szerencsére olyan belépőt kaptunk, hogy nem kellett 50- 60 percet sorba állni, hanem előremehettünk.



Kitti kedvence a csónakos meseország volt, ahol több ország népviseletbe öltözött babái táncoltak és énekeltek nekünk. Aladdin mesevilága is nagyon elbűvölte.

Tomi Némo kapitány víz alatti városát kedvelte a legjobban, ahol a hullámvasút összevissza forgott, le-fel száguldozva.

Patrik kedvence Indiana Jones volt. Mivel ő volt a legidősebb és a legbátrabb, vidáman mesélte, hogyan és hányszor fordult át vele a kocsi.


Pihenésképpen Walt Disney figuráinak a felvonulását néztük végig.

Búcsúzóul a szállodában még egyszer találkoztunk Mickey egérrel, és még puszit is kaptunk tőle!



/ 8








Utazásunkat támogatták:












Segítségüket Kitti nevében is köszönjük!




Újfalusi Ildikó
kívánság-koordinátor
2009.04.25.

Ádám (14 éves, Túrricse)



Egy gyönyörű tavaszi vasárnap két új önkéntessel elindultunk Túrricsére a 14éves Ádámhoz.

Egy hordozható DVD lejátszó volt a kívánsága, a készülékre a sok utazás és a kezelések miatt volt szüksége. Ádám imádja a rajzfilmeket, gyerekfilmeket.

Nagyon meglepődött, nem számított ránk. Elmondani nem tudta, hogy mennyire örül és tetszik neki, hogy kívánsága valóra vált, de a mosolya és nézése mindent elárult. Az összeszerelés és egy rövid filmnézés után indultunk is.

Számunkra is feledhetetlen ajándék és élmény volt az a nap.

Sok örömet és egészséget kívánunk a használathoz!



/ 5







A kívánságot a segítségével teljesítettük.

Ádám nevében is köszönjük!




Beregi Georgina, Csahoci Emese és Sáska Anett
kívánság-koordinátorok
Túrricse, 2009.04.05.


Belépés