2005-03

Dávid (9 éves, Göd)


Dávid 2001-ben - 5 évesen - esett át veseátültetésen. Ma édesapja fél veséjével él, láthatólag makkegészségesen. Dávid legnagyobb vágya egy Play Station játék volt. Izgatottan nyitotta fel a csomagot, 5 perc alatt rá is kötöttük a TV-re és indulhatott a játék. Dávid készített nekünk egy kis ajándékot is és én tehettem az első bejegyzést az új emlékkönyvébe.

Dudás Péter Kívánságkoordinátor
2005. március 29.


Zsófia (8 éves, Szentes)


Zsófi egy éve gyógyult ki betegségéből, azóta is tünetmentes. Sajnos az idei évben ismét megbetegedett, betegsége leukémia (ALL).

Zsófi az általános iskola első osztályának egy részét tudta csak elvégezni a kezelések miatt, ennek ellenére semmiben sem marad el korosztályától, nagyon szépen olvas, rajzol, és ügyesen számol. A területi valamint a megyei mesemondó versenyeken is kimagasló eredményeket ért el. A kezelések ideje alatt gyakran néz televíziót, kedvencei a természetfilmek és a mesék. Az egyik reklámban látott olyan miniatűr mesebeli házikókat, melyeket apró elemekből kell összerakni. Mivel Zsófi nagyon szereti a meséket és – mint az beszélgetésünk során kiderült - minden összerakós, kirakós játékot is, nagyon vágyott egy ilyen házikóra. Kívánságát szinte születésnapján sikerült teljesítenünk, Zsófi nagy örömére.

Nagy Bettina kívánságkoordinátor
2005. március 22.


Gábor (16 éves, Nagyvázsony)


Gábor Veszprém megyében, Nagyvázsonyban él szüleivel és testvérével, Gerdával, aki szintén kívánságtulajdonosunk.

A kisfiú egy veleszületett betegség miatt csecsemőkorától ágyhoz és tolószékhez kötött. Sajnos a betegség már a légzést segítő izmokat is megtámadta, így Gábor december óta csak lélegeztetőgép segítségével tud kielégítően lélegezni. Mindez azonban nem hátráltatja őt az internetezésben, olvasásban, sőt nagyobb ügyességet követelő játékok sem jelentenek neki akadályt.

Egy nagyvázsonyi egyesület jóvoltából a kórterembe egy laptopot is kölcsönkaphatott, mely segített neki elviselni a nehéz, kórházban töltött hónapokat. Gábor az Internet böngészése közben akadt rá egy Lamborghini Diablo távirányítós modellautóra, melyet nagyon szeretett volna a kezébe venni. Szülei erejükön felül igyekeznek neki is és testvérének is mindent megadni, azonban mivel mindkét gyermek beteg, erre bizony nem tellett. Így hát Gábor a Csodalámpához fordult...

Végül a Raiffeisen Bank Rt. segítségével sikerült Gábor számára beszereznünk a kért 1:10 es távirányítós Lamborghini-modellt, A fantasztikus tűzpiros "gépkocsit" 2005. március 25-én adtunk át részére a Veszprém megyei Cholnoky Ferenc Kórház Gyermekosztályán.

Gábor arcáról leírhatatlan öröm áradt, ahogy álmai autóját megérinthette, sőt apukája segítségével a kórteremben nyomban ki is próbálhatta a kocsit.

Ezt követően megérkezett az Országos Mentőszolgálat esetkocsija, hogy hazavigye Gábort, mert ez a nap attól is különlegessé vált Gábor számára, hogy több, mint három hónapos benttartózkodás után végre elhagyhatta a kórházat.

A gyermekosztály vezető főorvosa, Dr. Szabó Éva közbenjárásával sikerült ugyanis elintézni, hogy a lélegeztető gépet a kórház átadja otthoni használatra, így Gábor mostantól családja társaságában töltheti napjait.

Otthon persze ismét előkerült az autó, és reméljük, hogy sok-sok örömteli percet szerez még Gábor számára az autóvezetés. Ami ebben az esetben nem is olyan könnyű, hiszen mégiscsak egy versenyautóról van szó...

A kívánságteljesítésről beszámolt a TV2 Napló című műsora valamint a Veszprém-megyei Napló is.

Ez úton is szeretnénk megköszönni a Raiffeisen Bank Rt-nek, az Országos Mentőszolgálatnak, valamint a Veszprém megyei Cholnoky Ferenc Kórháznak a kívánság teljesítéséhez nyújtott segítségét !

Vicai Zsolt kívánságkoordinátor
2005. március 25.


Gerda (17 éves, Nagyvázsony)


Gerda verse >>>

Gerda Veszprém megyében, Nagyvázsonyban él szüleivel és testvérével. Sajnos egy súlyos, veleszületett izomsorvadásos betegség következtében ágyhoz és tolószékhez kötött.

A kislány nagy vágya, hogy színésznő lehessen, ehhez kapcsolódott kívánsága is: Szeretne eljutni színházba, megnézni egy próbát, bekukkantani a színfalak mögé, hogy láthassa, hogyan is készül egy színdarab.

A nagy nap Gerda otthonában kezdődött el, ahol már izgatottan várta az elkövetkezendő eseményeket. Hivatásos sminkeseket megszégyenítő módon, mesterien szépítkezett, készülődött. Délelőtt 9 óra kor érkezett meg a TV2 Napló című műsorának stábja, akik az egész nap minden apró mozzanatát végigkísérték. Kis idő múlva elindultunk a Veszprémi Petőfi Színházba, ahol Alföldi Szilvia, a színház munkatársa, valamint a Veszprém megyei Napló című napilap munkatársa várt bennünket.

Gerdát nem kis erőfeszítések árán tudtuk speciális elektromos kerekesszékével feljuttatni az emeleti terembe, ahol először a rendezővel találkozott, majd betekinthetett a premier előtt álló Fiatalság bolondság című kamara - operett próbájába. A próba szünetében felmehetett a színpadra, ahol a darabban játszó színészekkel beszélgetett. A Petőfi Színház társulata saját kezűleg aláírt emléklappal kedveskedett a kislánynak. A színházi események után a Veszprém Megyei Cholnoky Ferenc Kórház Gyermek Osztályára mentünk, meglepni Gerda december óta ott tartózkodó öccsét, az éppen névnapját ünneplő Gábort. Róla bővebben olvashatnak itt, honlapunkon, ugyanis neki is volt egy kívánsága, melyet alapítványunk teljesített. Gerda program ja itt ért véget, azonban Gábor kívánságának beszámolójában a történet folytatódik...

A kívánság teljesítéséről a TV2 Napló című műsorában 2005. március 27-én 19:00 órakor, valamint a Veszprém megyei Napló 2005. március 25-i számában címlapján számolt be!

Vicai Zsolt Kívánságkoordinátor
2005. március 24.

Ez úton is szeretnénk köszönetet mondani a TV2 napló stábjának, a Veszprémi Petőfi Színház munkatársainak és társulatának, a Veszprém megyei Napló munkatársainak és a Veszprém megyei Cholnoky Ferenc Kórház Gyermekosztályának a kívánság teljesítéséhez nyújtott segítségéért!


Csak szól a gitár

Van, hogy a fájdalom láthatatlan felhőt von körém,
És nem hiszek már semmi jóban soha, soha többé...

Mikor a félelemtől az eszem vesztem el,
S nem tudom a következő perc, mit vesz el?!

Előfordul mikor, mint az alagút végén a fény,
Felcsillan a távolban egy csalfa kis remény.

Aztán jön egy új árny s visszatér a remegés,
Arcomról könnyek mossák le a nevetést.

Néha azt mondom bárcsak, vége lenne!
Valami, bármi, a szenvedésnek véget vetne!

Ilyenkor a sors titkos jeleket küld felém,
És elkezd játszani különleges hangszerén.

Megszólal a gitár, s a szívem lángra gyúl.
Örülök, de szemembe mégis könny tolul.

És csak szól a gitár, múlik már a fájdalom.
Hát felejtsd el mi bánt, és énekeld dalom.


Nikolett (6 éves Ócsa)


Niki kívánsága az volt, hogy tönkrement Playstation játéka helyett – amit nagyon szeretett - kapjon egy másikat, hogy ne csak a kórházban, hanem újra, otthon is tudjon vele játszani. A kívánság 2005. március 25-én teljesült, amikor az Alapítvány munkatársai felkeresték Nikit és 9 éves nővérét, hogy átadják a szép húsvéti meglepetést.

Kis időbe telt, amíg közös erővel rájöttünk, hogyan kell összerakni és beüzemelni a játékot, de Niki és testvére, valamint nagyszüleik közreműködésével hamarosan a Hihetetlen család c. film hősei jelentek meg a képernyőn, Niki pedig magához ragadta a távirányítót, és innentől megszűnt a világ körülötte. Profi módon irányította a főhőst, és pillanatok alatt rájött melyik gombbal kell ugrani vagy szaladni. Jó játékot, és mielőbbi teljes gyógyulást kívánunk Nikinek, és sok sikert szeptemberben, az iskolában!

Kissné Horváth Anita és Laczkó Misi kívánságkoordinátotok
2005. március 25.


Evelyn (6 éves, Székesfehérvár)


Evelin Székesfehérváron lakik szüleivel és két kistestvérével. Nagyon szeret babázni, főleg a hosszú hajú babáit kedveli, de sajnos a hajuk olyan hamar összecsomósodik.Igy már nem lehet fésülgetni őket. Ezért nagyon szeretett volna egy olyan Götz babát, aminek szép,hosszú, barna haja van.

Evelinnek rögtön felcsillant a szeme, ahogy meglátta a meglepetést a kezemben, alig tudtuk közösen kibontani, olyan izgatott volt. LÁtszott, pont ilyen babára gondolt ő is. Természetesen azonnal megigazította a haját, megsimogatta, jó szorosan magához ölelte, és biztos vagyok benne, sokáig le sem fogja tenni, olyan szeretettel és örömmel nézegette.

Krekó Viktória
2005.március 16.


Dávid (11 éves, Dávod)


Dávid Bács-Kiskun megyében, Dávod községben él szüleivel és testvéreivel. Mielőtt megbetegedett és járhatott iskolába az egyik kedvenc tantárgya a számítástechnika volt, azonban betegsége miatt jelenleg nem mehet közösségbe. Sajnos a család anyagi körülményei nemteszik lehetővé,hogy számítógépet vásárolhassanak részére, Dávid ezért fordult segítségért alapítványunkhoz.

A kért számítógépet 2005. február 5-én adtuk át részére. Az átadás meglepetésként érte Dávidot, ugyanis titokban tartottuk előtte érkezésünket. Szülei átküldték őt rokonaikhoz, még mielőtt odaértünk volna. Mire visszatért, kis íróasztalán egy komplett  Pc várta bekapcsolva. Néhány játék feltelepítése után Dávid azonnal megragadta az egeret és a billentyűzetet, majd rallyebajnokká avanzsálódva virtuális versenyzésbe kezdett.

Reméljük, sok örömét leli az ajándékban !

Köszönjük magántámogatóink segítségét!

Vicai Zsolt kívánságkoordinátor
Karsai Szilvia segítő
2005. február


Bettina Flóra (3 és fél éves, Csákvár)


Bettina Fejér megyében, Csákváron lakik szüleivel és a nagyszülőkkel. Álma egy letámasztó-kerekes kerékpár volt. 2005. február 18-án késő délután érkeztünk meg hozzá. Bettina a kezdetekben félénk volt. No, persze nem a kerékpártól ijedt meg, csak velünk volt kissé bizalmatlan. Az idő múlásával azonban megenyhült a légkör. A kislány először csak tologatta a biciklit, majd a kormányán lévő kosárba belerakta a kedvenc játékait. Egyszer csak azt vettük észre, hogy felpattant a nyeregbe és körözni kezdett a nappaliban. Mind a kislány, mind pedig családja nagyon örült az ajándéknak. Mikor Bettina édesanyja tréfásan bejelentette, hogy holnap ezzel a bicajjal megy dolgozni, az addig szinte szótlan kislány harciasan felkiáltott: "NEM, ENYÉM!"

Vicai Zsolt koordinátor
Kollár Márk segítő segítő


Réka (9 éves, Kengyel)


Réka kamerás mobiltelefont kért a Csodalámpától. Nagyon örült az ajándéknak, anyukája rögtön el is ment kártyát venni a telefonba.

Hogy az öröm nagyobb még legyen, pont ott volt Bea Kiskunhalasról, aki nemrégiben egy számítógépet kapott az alapítványtól, így már volt is kinek megmutatni az ajándékot.

A telefont persze Réka nyomban kipróbálta. Nagyon boldog volt a kislány, látszott, ahogyan a menürendszert tanulmányozta, hogy akkor és ott semmi más nem érdekelte.

Nagy Bettina kívánság-koordinátor
2005-3-8


Zoli (9 éves, Szeged)


Zolinak sem édesanyja, sem a Szegedi Klinika dolgozói nem árulták el, hogy március első napján kapja meg azt a Playstationt, amit már régóta vár, és amit egy kedves támogatónk nagylelkű felajánlása révén most tudtunk átadni neki.

A Szegedi Klinikán az alapítvány képviselőit elkísérte a kórterembe Zoli kezelőorvosa, Dr. Bartyik Katalin főorvos, a Szegedről érkező kívánságok nagy részét az Alapítványhoz eljuttató Lengyel Andrea. Csatlakozott hozzánk a Csodalámpa Alapítvány szegedi régióvezetője, Nagy Bettina, és két kedves orvostanhallgató is.

Népes csapatunk láttán Zoli nagyon meglepődött, de amikor meglátta a Playstationt, azonnal felcsillant a szeme. Szerencsére van a szobában egy televízió, melyhez közös erővel csatlakoztatni tudtuk a játékot, így Zoli rögtön kipróbálhatta azt.

Jó szórakozást, és mielőbbi gyógyulást kívánunk Zolinak, egyúttal hálásan köszönjük támogatónknak, aki az Alapítvány honlapján látta meg Zoli kívánságát, hogy felajánlotta saját Playstationjét, hogy Zoli álma minél előbb valóra válhasson.

Köszönjük magántámogatóink segítségét!

Kissné Horváth Anita- Fodor Zsuzsa
2005-03-01


Nikolett (13 éves, Budapest)


Nikolett (13) szinte folyamatosan kórházban van, így csak telefonon tudja tartani a kapcsolatot a barátaival. Sajnos néhány hónapja ellopták mobiltelefonját, így ez az érintkezési mód megszunt, pedig nagyon hiányozott a szülők és barátok támogatása.

Nem csoda, hogy Nikolett egy GSM telefont kért az alapítványtól. Igaz, ez még tavaly év végén történt. A Csodalámpa közben megpróbált a két GSM cégtől is segítséget kérni a kívűánság teljesítéséhez, ám sajnos "ez nem illett a támogatási politikájukba".

Nikolett szinte már le is mondott arról, hogy újra lesz telefonja, mikor a Csodalámpa képviselői átadtak részére egy új telefont.

Nikolett azonnal elkezdte kitanulni a készülék rejtelmeit, különösen a csengohangokat váltogatta csillogó szemmel.

Ujfalusi Ildikó koordinátor


Bernadett (14 éves, Füle)


Bernadett bár csak 14 éves, 7 éve fuvolázik. Legnagyobb szomorúságára egy hónapja ellopták a hangszerét. Egy kórházi kezelés ideje alatt feltörték az autójukat.

Egy zenészt ennél nagyobb bánat nem is érhet. Újat venni, de még bérelni sem tellett a családnak, így Bernadett azóta nem is fuvolázhatott. Pedig kezelőorvosa szerint is tüdejének ilyetén terhelése elősegiti a gyógyulását, a kórházi mini-koncertek keltette jó hangulatról nem is szólva.

Amikor szüleivel megérkezett a Rosé hangszerboltba, már sejtette, hogy valami történni fog. Detti örömét és meghatottságát még fokozta, hogy az új fuvolát Horgas Eszter fuvolamuvésznő adta át. Bernadett természetesen nyomban ki is próbálta a hangszert a jelenlévők nagy örömére.

Reméljük, hogy Bernadettel nemsokára hangversenytermekben is találkozhatunk.

Ujfalusi Ildikó és Fodor Zsuzsa koordinátorok

A kívánság teljesítésében segítségünkre volt a hangszerbolt és az Inner Wheel Klub.

Beatrix (11 éves, Kiskunhalas)


A 11 éves kiskunhalasi Beát és családját nagy öröm érte, amikor az Alapítvány munkatársai március elsején felkeresték, és átadták a kért számítógépet. Amíg a gépet összeszereltük és bekapcsoltuk, Bea egy levelet nyújtott át nekünk, melyben gyönyörű kézírásával és saját kedves szavaival köszöni meg, hogy teljesült régi vágya: számítógépet kapott.

Szülei elmondták, Bea nagyon jó tanuló kislány, aki már alig várja, hogy újra iskolába járhasson. Reméljük a számítógép - a játékon kívül - az iskolában is hasznos segítője lesz, ha majd elkezd informatikát tanulni.

Kissné Horváth Anita- Fodor Zsuzsa
2005-03-01


Károly (6 éves, Bugyi)


Karcsi Pest-megyében, Bugyi községben lakik családjával. Íróasztalt, gurulós széket és írószereket kért alapítványunktól. Február 18-án kora délután érkeztünk meg otthonába. Karcsi izgatottan nézett ki az ablakon és gondosan ellenőrizte, hogy valóban minden megérkezett-e abból, amiket kért, majd hirtelen asztalos inassá változott, és lelkesen segített az asztal és a szék összeszerelésében. Az idő egy fontos tényező, ezt eddig is tudtuk, de Karcsi megerősített, ugyanis távozásunkkor nem voltunk róla meggyőződve, hogy ki tudja várni a ragasztó száradását, annyira bele szeretett volna már pakolni a fiókba.

Vicai Zsolt koordinátor
Kollár Márk segítő segítő



Belépés