2008-10

Szilveszter (7 éves, Budapest)


Szilveszter a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthonának kis lakója, azonban ő sajnos abban a helyzetben van, hogy neki ez az otthona és a családja is egyben.

A súlyosan beteg kisfiút az októberi hosszú hétvége előtt kerestem fel, annak reményében, hogy a számára hozott fajátékok olyan örömet okoznak neki, amely segít számára az idő boldogabb eltöltésében.

Anna nővér az otthon vezetője és egyben a gyermek gyámja volt jelen a találkozón, amikor a játékok átadásra kerültek.

Az életét tolókocsiban töltő gyermek a színes játékokat csodálkozva nézte, ujjaival barátkozott velük. Végigtapogatta sorban az ismerős és ismeretlen formákat, szemével vizsgálgatta őket és próbálta megérteni, hogy ezek már az övéi.

Remélem, hogy a jövőben, amikor a színes kisvasút fut a sínen, Szilveszter is el tud felejtkezni, legalább egy kis időre a betegségéről.

Mocsonoky Andrea
kívánság-koordinátor
Budapest, 2008.10.22.

Viktória (12 éves, Szabolcsbáka)


Kedves Csodalámpa!

Mindig is nagyon szerettem az állatokat, úgyhogy ez az út nagyon örömteli volt számomra.

Ezenkívül a város nagyon szép, és az emberek is nagyon kedvesek voltak. Az akrobata- show nagyon tetszett. (Én biztos a legkisebb doknál elvéreztem volna.)

A delfinek eszméletlen dolgokat tudtak megcsinálni. Sose gondoltam volna, hogy a delfinek bőre ilyen lehet. Pedig rengeteget olvastam róluk. (A delfin az egyik kedvenc állatom. A palackorrú delfinek olyanok, mintha mindig nevetnének. )

A fókák is nagyon ügyesek voltak. Nekem nagyon tetszettek. Csak az a kár, hogy a papagáj show-ra nem volt időnk elmenni, mert azon a vizes csúszda-félén voltam. Háromszor mentem és a végére csurom víz voltam.

Még mennék egy pár kört rajta. De azért nagyon sajnálom, hogy a papagáj-show-ra nem tudtunk elmenni. Még a tengerparti friss levegő is és az állandó enyhe szellő is nagyon jó volt.

Szóval ez az út nagyon örömteli volt számomra.

Köszönöm, hogy részt vehettem egy ilyen fantasztikus utazáson!

Bármikor szívesen visszamennék (már csak meg kell tanulni olaszul!)

Viki


Zsolt (16 éves, Nagyoroszi)


Zsoltnak minden vágya egy nagyképernyős televízió volt.

Ez a kívánság már csak a múlté, mert pénteken nagy örömet szereztünk neki, hiszen minden álma valóra vált, amikor átadtuk az LCD TV-t.

Jön a tél, és a lakásba egy kis világosságot, egy kis nyüzsgést hoz az új szerzemény.

Azonnal be is üzemeltük a készüléket, így az egész család Zsolttal együtt már élvezheti is a műsorokat.




Nyírő Zoltán
kívánság-koordinátor
2008.10.10.


Miklós Krisztián (8 éves, Enying)



Miklóska egy nagyon aranyos, és kedves kisfiú.

Betegsége miatt sok időt kell kórházban töltenie, és bizony nehezen telnek ezek a kezeléssel, és fájdalmakkal teli napok.

Ezért találta ki nagyon okosan, hogy szeretne kérni a Csodalámpától egy hordozható DVD lejátszót, amin majd nézegetheti kedvenc filmjeit.

Bakonyi Joli
2008. 10.03.
kívánság-koordinátor

Mátyás (11 éves, Salgótarján)


Matyi hosszú ideje vágyott egy számítógépre, kívánságát a Csodalámpa dzsinnje hamar teljesített is.

Anyukával szövetkezve sikerült meglepetést szerezni a kórházi átadásnál a kisfiúnak, amit ő széles mosollyal honorált.

A mentő délután nem csak egy boldog kisfiút, hanem egy szép fekete PC-t is röpíthetett haza Salgótarjánba.


Köszönjük a támogatását!




Bakonyi Joli
kívánság-koordinátor
2008.10.16.

Martin (10 éves, Mocsa)


Martin vágya egy aláírt focilabda volt, amit a magyar válogatott segítségével rövid időn meg is kapott, kiegészítve egy nevére dedikált focimezzel.

Nagy volt az öröm a kórházban, mivel Martin nem tudta, hogy a kellemetlen orvosi kontroll mellett ilyen meglepetést is tartogat számára ez a nap.

Azonnal beöltözött a fociruhába, de a labdát nem próbálta ki, annál azért nagyobb becsben fogja majd tartani, megígérte, a polcára helyezi...



Köszönjük Szekeres Tamás közreműködését, és a magyar labdarúgó válogatott tagjainak segítségét.


Bakonyi Joli
kívánság-koordinátor
2008.09.11.

Dávid (8 éves, Eplény)



Dávid két hét otthoni pihenő után, vérvételre érkezett a Tűzoltó utcai klinikára.

Mikor odaértem, már túl volt a szurin és egy komoly nagyfiú fegyelmezettségével várta az eredményt. Ezt a várakozást törtük meg egy kis beszélgetéssel. Most volt Dávid szülinapja és büszkén mesélte, hogy egy kis akváriumot kapott ajándékba sok szép halacskával.

Mikor elmondtam, hogy kissé megkésve ugyan, de a Csodalámpa is szeretne neki szülinapja alkalmából mielőbbi gyógyulást és nagyon sok örömöt, boldogságot kívánni, gyönyörű szemeivel kissé huncutul és sejtelmesen nézett rám. Mikor pedig meglátta a hatalmas csomagot, már tudta, hogy nem hiába dörzsölte annyit a "dzsit"- az álomból valóság lett! Kissé remegő ujjacskáival boldogan bontotta ki a csomagot és óvatosan, de nagy szakértelemmel vette ölébe az ajándékba kapott laptopot.

Közben a vérvétel eredménye is megérkezett - minden eredmény tökéletes! Hurrá, irány haza és már lehet is beüzemelni az ajándékot!

Kívánjuk neked Dávid, hogy legalább annyi örömöd legyen az ajándékban, mint amilyen örömmel teljesítette a Csodalámpa a kívánságodat.




Sipos Zsuzsanna
kívánság-koordinátor

Boglárka (5 éves, Környe)



Boglárka 5 éves kis hölgy, aki édesapjával íjász-szakkörbe jár.

A Csodalámpától csigás íjat szeretett volna, amivel minden alkalommal, amikor csak teheti, gyakorolhat. Fantasztikus, kék színű, termetének megfelelő csigás íjat sikerült találnunk.

Szerencsés időpontban történt az átadás, mert éppen a játszóházban tartózkodott ez a gyönyörű kislány. Sikerült valóban nagy örömet szereznünk, meglepődött, és nagyon boldog volt.

Drága Boglárka, jó egészséget kívánunk, és sok sikert az íjászatban!

Köszönjük Ballon Balázsnak, az O Grafikai Műhely Kft. munkatársának az önzetlen támogatást a kívánságteljesítésben.




Bakonyi Joli
kívánság-koordinátor
Budapest, 2008.10.13.

Alexandra (12 éves, Felsőzsolca)


Alexandra egy rendkívül bájos tinilány. Mindennapjait meghatározza a betegség, de fantasztikusan jól viseli és együtt tud vele élni.

Boldog volt, amikor megkapta, és még be is üzemeltük neki az LCD TV-t.

Sok örömöt és egészséget kívánunk Alexandra, reméljük, ajándékunk segít ebben!


Nyírő Zoltán
kívánság-koordinátor
2008.10.11.

Gábor (18 éves, Budapest)



Gábornak meglepetés volt az ajándéka, mert édesanyjával beszéltem meg az időpontot és a helyet is.

Nagyon csodálkozva nézett rám, hirtelen szólni is alig tudott, az első meglepődés után viszont már érdeklődéssel és örömmel bontogatta a Play Station-t tartalmazó dobozt.

Kérdésemre elmondta, hogy szeret játszani ezzel a játékkal, bár eddig csak egyik barátjánál volt rá módja.
Jól fog neki jönni mostanában az otthon töltött napjain, amikor egészségi állapota miatt nem tud iskolába menni, pedig megtudtam, hogy a tanulásban eredményes Gábor!

Kórházi konzultációra várakozása közben találkoztunk, de kívánom, kedves Gábor, hogy minél hamarabb javuljon az egészséged és tudj iskolába járni, hiszen hamarosan befejezed a középiskolát!




Halmos Judit
kívánság-koordinátor
2008-09-29

Szabolcs (5 éves, Sajószentpéter)


A vasárnapi időtöltés sokféleképpen alakulhat. Van, aki kizárólag az aranysárga húsleves szürcsölésére koncentrál, van, aki unottan nézi a tv-t, van, aki nagy műgonddal tesz-vesz a ház körül, és akad olyan, aki a szabadban tölti az időt a családdal, és mosolyogva azon remeg, hogy másnap már kezdődik a munka...

Nincs annál izgalmasabb, amikor egy kívánság teljesítése a hét utolsó napjára esik. Mi pedig elindultunk, hogy megkeressük Szabolcsot, aki már régóta nagyon szeretett volna egy hordozható DVD lejátszót.

Ugyanakkor, hogy ne legyen egyszerű dolgunk, a család elköltözött az eredeti címről, de legalább megváltozott a mobiltelefonszámuk... :-)

Viszont a dörzsölt Csodalámpás nem adja fel könnyen, ugyanis elsődleges cél, hogy örömet szerezzünk bármi áron. A viszontagságok részletezése nélkül onnan folytatom a történetet, hogy megérkeztünk Szabolcshoz.

Aki annyit tudott csak, hogy ma valaki érkezik hozzá, és egy meglepetést hoz neki. Nem árulok zsákbamacskát, a mi kis barátunk meg volt róla győződve, hogy kap egy gördeszkát, ugyanis mostanában ezzel bombázza a szülőket.


Akiknek természetesen Szabolcs a legnagyobb kincs a világon, ezért is döntöttek úgy, hogy hozzánk fordulnak. A kisfiú kicsit megilletődötten ücsörgött az ágyon, és szemmel láthatóan nagyon kíváncsi volt, hogy mit is kap most. Azonban amikor a csomagból előkerült az a valami, amit már nagyon régóta szeretett volna, olyan volt az arckifejezése, amilyet még nem láttam SOHA! Ugyanis nem gondolta volna, hogy a kívánsága valaha is teljesül. ( Évi! Tudom, hogy állandóan ezt mondom, de most tényleg!!! :-) )




Szabolcs a korát meghazudtoló módon sajátította el a leglényegesebb gombok használatát, és útjára indult az első mesefilm a lejátszóban. Ebben a pillanatban veszítettük el a kis legény minden érzékszervét a külvilággal kapcsolatban. Ugyanis ettől a perctől kezdve le sem vette a szemét a kis képernyőről.

Hiába beszéltünk hozzá, megszűnt körülötte minden...

Akkor abban a pillanatban az jutott eszembe, hogy ez nagyon jó így... ugyanis háromhavonta van Szabinak egy tíz napos kezelése, ami időről időre visszatér az Ő kis életébe.

De most már vele lesz a mi közös ajándékunk, amivel ha nem is teljesen, de valamennyire ki tudja zárni a körülötte zajló eseményeket ebben a tíz napban, és egy kicsit elvonja a figyelmét egy-egy mesefilm arról, hogy mi is történik éppen vele. Hiszen hogyan érthetné ezt meg öt évesen, amikor még mi sem értjük...

Nagyon remélem, hogy így lesz...



Tar Zoltán
kívánság-koordinátor
2008.10.12.






Köszönjük szépen a Fundamenta Akadémia összes munkatársának, "ZsuzsiNéninek", Ritának, Esztikének, hogy teljesítette Szabolcs kívánságát!

Csongor (4éves, Pécsudvard)



Amikor megérkeztünk a családi ház elé, az édesanya jött elénk két kíváncsi kisfiával.

A fiúk csodálkozva és érdeklődve nézték, hogy vajon mit keresünk ott. Csongornak ekkor elmondtam, hogy azért jöttünk, mert teljesíteni szeretnénk a kívánságát és már vettük is elő az autó csomagtartójából a hatalmas terepjárót.

A kisfiú mosolygott, de még mindig nem nagyon értette, hogy most mi is történik. Ámulva nézte a csodát. Testvérével az ajándék autó körül járkáltak és csodálták, aztán egyszer csak kezdte felfogni, hogy azt neki hoztuk és most már az övé.

Simogatta, nézegette, majd beleült és már száguldozott is vele az utcában le, fel. Keveset beszélt, de a mosolya mindent elárult. Természetesen a tesó is megvizsgálta, majd kipróbálta és borzasztó elégedett volt ő is. Mivel az autó akkumulátorát még tölteni kellett, ezért Csongor beállt vele a garázsba az apukája autója helyére és töltőre helyezték.

Aztán arról beszéltek, hogy az apa majd, csodálkozni fog, ha hazaér. Csongor ragyogott a boldogságtól és többször odaszaladt az autójához, megsimogatta, igazgatta.

Reméljük, nagyon sokat használja majd és sok öröme lesz benne.

Balesetmentes közlekedést és jó egészséget kívánunk neki!


Szabó László és Bezdánné Végh Tünde
kívánság-koordinátorok

/ 7




Balázs (5 éves, Gyula)


Kedves Csodalámpa Alapítvány!

Ezúton is szeretném megköszönni, hogy a kisfiam kívánságát teljesítették!

Szeretnék a családom nevében is köszönetet mondani Önöknek, köszönjük szépen, hogy ott lehettünk és feledhetetlen szép emlékekkel térhettünk haza.

Csodálatos volt maga a delfinárium is, hiszen rengeteg extrém játék volt, amit ki is próbálhattunk. Balázs nagyon örült a vízi csúszdának, sokszor lecsúszott rajta és az sem szegte kedvét, hogy már csurom vizes a nadrágja.

Már nagyon várta, hogy láthassa a DELFINT, mindig elöl futott, pedig még mi sem tudtuk, hogy merre lesz a Delfin show. Aztán amikor beültünk az előadásra, hangját sem hallottuk, lélegzet- visszafojtva nézte, ahogy a sok delfin sípolva ki-ki ugrált a vízből.

Amikor pedig személyesen is találkozhatott a DELFINNEL, akkor nagyon meglepődött, csak nézte és nézte. Majd a gondozók adtak halat a kis kezébe és mondták, hogy dobja oda a delfinnek, amit boldogan teljesített. Később megpróbálta a delfint utánozni, majd azt is megmutatta, hogy a delfin hogy integetett neki, amikor eljött a medencétől. Kapott egy plüss delfint, amivel minden este együtt alszik.

Nagyon kimerítő és élményekben gazdag utazásunk volt, amit a repülőút még érdekesebbé tett, rengeteg repülőt láttunk felszállni, ami nagyon tetszett Balázsnak. Balázs nagyon boldog volt, hogy a tengert is láthatta és sok kis kagylót is gyűjtött. Izgatottan meséli a mai napig, hogy ő már találkozott delfinnel.

Nagyon szépen köszönjük önöknek ezt a feledhetetlen utazást!

Tisztelettel:

Balázs és szülei


Anna (9 éves, Zalaegerszeg)


Kedves Csodalámpa!

Szeretném megköszönni ezt a felejthetetlen szép utat Rómába!

Először utaztam repülőn és először voltam külföldön. Nagyon örültem, amikor közelről láthattam a delfint és még meg is simogathattam. Olyan jó érzés volt megsimogatni és olyan kedves volt. Közben megismerkedtünk a kísérőinkkel, Gáborral, Mariannal és a gyerekekkel.

Köszönöm, hogy vehettünk emlékeket. Nagyon jó volt az utazás is. Jó volt a pizza és minden étel. Nagy élmény volt, hogy a tengerparton volt a szállodánk és hogy belemehettünk a tengerbe. Felejthetetlen volt, amikor az óriás vízicsúszdákon csúsztunk le. Ez a nap tele volt örömmel, szeretettel és sok-sok csodával.

Egyszóval, nagyon jól éreztem magam, és még egyszer mindent nagyon köszönök!!

Anna


Vanessza (7 éves, Lepsény)



Vanessza kívánsága egy szintetizátor volt, mely kívánságot örömmel teljesítettünk. A kislánynak korábban már volt ilyen hangszere, ami sajnálatos módon elromlott, és nem lehetett megjavítani.

Vanessza sajnos a betegségéből kifolyólag sokat fekszik ágyban, nem nagyon tud kommunikálni és mozogni sem, szinte egyetlen szórakozása a zene.

Amint megkapta a hangszert és édesanyja kibontotta azt, örömmel nyomogatta a billentyűket, és még halvány mosoly is került az arcocskájára.

Reméljük, hogy e hangszerrel néha elfeledi majd a betegséget és a fájdalmakat.



Lángh Zsófia
kívánság-koordinátor
2008.09.10.

Mónika (17 éves, Zalaegerszeg)


Original Message

From: **** Mónika
To: Tihanyi Sándor
Sent: Wednesday, September 24, 2008 2:46 PM

Tisztelt Csodalámpa!

Nemrég volt egy kívánságom Önökhöz. Szerettem volna eljutni Görögországba, Korfu szigetére. Ez a közelmúltban teljesült is, hisz egy héten át élvezhettem ezt a csodás helyet. Sokat kirándultam, hajókáztam, megtekintettem minden fontos látnivalót (Pl.: Achilleo, Corfu városa, Paleokastrica gyönyörű sziklás tengerpartjai, óriás tengerjáró hajók a kikötőben stb...)

Fürödtem a kellemes, tisztavizű tengerben, finom ételeket ettem, sétáltam a hangulatos szűk utcákban.

Felejthetetlen élmény marad ez számomra.
Mindig boldogan fogok visszagondolni erre a csodás utazásra.

Köszönöm szépen Önöknek!

Tisztelettel: **** Mónika

A kívánságot a támogatásával teljesítettük. Mónika nevében is köszönjük!

/ 6




Márton (11 éves, Miskolc)


Marci ma volt 11 éves. Négy hete jött ki a steril transzplantációs boxból és az volt az álma, hogy a szülinapján repülhessen.

Elkezdtük a szervezést. Valamennyi önkéntes beleadta minden tudását, ismeretségét, ötletét, mert a szervezéshez az idő nagyon szűkös volt.

Reggel még zuhogott itt Miskolcon az eső, de jól dolgozott a lelkész önkéntesünk, aki már csak hivatalból is jóban van az égiekkel.

Délután 4-re a reptéren volt a miskolci Csodalámpás önkéntes csapat színe java, csodalámpás trikót öltve, az ajándék repülős könyvvel, a szülinapi tortával, tetején a marcipán csodalámpával, tűzijátékkal és a 11.-es számmal.

Már csak Marcira és az édesapjára vártunk. Megérkeztek. Marci még akkor sem tudta, hogy repülni fog...

/ 8



Aztán elindultak, felszálltak, mi integettünk.
A repülő először a kórház felé vette útját, ahol Marci gyógyult, és a teraszon a nővérek serege integetett a repülőnek, amit ekkor már Marci egyedül is vezethetett.
Elrepültek Marciék házáig, ott az édesanyja és a testvérei integettek neki nagy lelkesen.

Visszaérve a reptérre, várta Marcit a szülinapi ének, a torta és a könyv...

Csak lassan jutott szóhoz, és csak annyit tudott mondani:

- Köszönöm! - de ebben az egy szóban s Marci csillogó szemében minden benne volt.

Ezekért a szemekért érdemes a csodalámpának dolgozni!!:))

Tatárné Csonka Zsuzsanna régióvezető
Nagy Gábor, Kovács Nikoletta, Gecse Attila, Bodnár Jánosné Kati, Bónis Tamás, Osztermann Natalia
önkéntesek
Miskolc,2008.szeptember 25.

Ivett (17 éves, Debrecen)


Még májusban, amikor a transzplantáció szó nem jelentett nekem többet mint egy misztikus valami, amit filmrendezők előszeretettel használnak filmjeik alapjaként, hallottam először a Coldplay pesti koncertjétől, és persze az első gondolatom az volt, hogy mindenképpen ott kell lennem.

Aztán egész betegségem alatt, az intenzíveken, sőt még közvetlenül a műtét előtt is az új lemezüket hallgattam.

Miután júliusban megtörtént a műtét és megtudtam, hogy 3 hónapig a közösségeket erősen kerülnöm kell, tehát egy koncert több mint 10 000 emberrel együtt kizárva, még jobban elkeseredtem amúgy sem rózsás hangulatomhoz képest is.

Aztán amikor felvetették nekem, hogy kívánhatnék valamit a Csodalámpától, egy éjszaka kitaláltam, hogy azt kérem, hadd mehessek el a koncertre valahogyan elkülönítve a többiektől.

Sok szervezés és telefonálgatás eredményeként hétfőn kézhet kaptuk a jegyet, aztán másnap már indultunk is Pestre.
Szolnokon felvettük Szabinát is, időben odaértünk a helyszínre és egy biztonsági őr (miután bementünk a V.I.P. bejáratnál... :D) odakísért minket a helyünkhöz, ami tökéletes volt: ennél közelebb nem is ülhettünk volna a színpadhoz, mindent láttunk, bár hallani egy idő után már egyre kevesebbet.:D

A koncert nagyon nagy szabású volt, lézerfényekkel, pillangó alakú konfettikkel... minden kedvenc számomat játszották, végigénekeltem az egész koncertet, a végére már egész rekedt hanggal.
(Még jó, hogy senki nem hallotta amúgy sem Megasztárba-illő hangomat :))

Azt hiszem Szabina nevében is mondhatom, hogy mégegyszer ugyanennyit végigcsápoltunk volna legalább.:D Dehát egyszer minden jónak vége szakad, éjfél körül elindultunk haza, de a késői időpont ellenére még a koncert hatása alatt végigénekeltük és "táncoltuk" a visszautat is.
Szabinára kitérve, akivel sorstársakként együtt feküdtünk a kórházban, végre ezáltal elmondhatom, hogy már jót-rosszat átéltünk együtt, és nem csak kórházi lázmérőtörős közös emlékeink vannak. :)

Nagyon-nagyon köszönök mindent, tényleg egy életre szóló élmény volt.

J... Ivett


Dávid (9 éves, Öreglak)



Dávid nagyon szeret énekelni, főleg a fülbemászó zenét kedveli, mindehhez még csak 9 éves.

Kedvence volt Zámbó Jimmy, nem véletlen, hogy az énekes testvére, Zámbó Árpi dalait is jól ismeri és kedveli. Így aztán igazán nagy öröm volt számára, hogy kérése teljesült és találkozhatott a művésszel.

Vasárnap kora reggel érkezett meg a Veszprém megyei kis faluba az RTL Klub autója és vitte Dávidot szüleivel együtt Budapestre a stúdióba, ahol közönség előtt egy készülő műsorban beszélgethetett kedvencével, Zámbó Árpival.

A zenész a felvétel után meghívta Dávidot a januári Jimmy-emlékkoncertre, illetve megígérte, hogy szervez egy jótékonysági koncertet Öreglakon, ahol a kisfiú szüleivel együtt él. A sztárparádé itt még nem ért véget, a folyosón találkoztunk LL.Juniorral, aki már több kívánságot is teljesített a Csodalámpának, és most bölcs tanácsokat adott Dávidnak a zeneiparról. Később Márióval futottunk össze, aki szintén ismerősként köszöntött bennünket.

Dávid bár nagyon elfáradt a hosszú órák alatt, valószínűleg soha nem felejti el ezt a napot: a kedvence, Zámbó Árpi, sztárok, stúdió, szereplés a tévében és nem utolsó sorban a közönség, amely tapsolt neki.

Köszönetet az RTL Klub Mónika show külön kiadása munkatársainak, hogy közreműködtek a kívánság teljesítésében.



Felkai Márta
kívánság-koordinátor
Budapest, 2008. szeptember 28.

Ákos (9 éves, Mezőkövesd)



Ákoska sokat van kórházban, ágyhoz kötve. Régi álma volt egy laptop, hiszen látta, hogy "kis sorstársai" milyen jól szórakoznak a hordozható számítógéppel.

Igyekeztünk, hogy minél hamarabb teljesítsük Ákoska álmát.

Nagy, széles mosollyal fogadott bennünket, amikor beléptünk kórházi szobájába. Arcocskája kipirult az örömtől, s legszívesebben kiugrott volna az ágyból. Sugárzott a boldogságtól.

Kedves Ákos! Reméljük jó szórakozást nyújt majd neked a laptop, s bízunk abban, hogy hamarosan jobban érzed majd magad!




Tatárné Csonka Zsuzsanna régióvezető
Nagy Gábor kívánság-koordinátor
Miskolc, 2008. szeptember 25.

/ 5





Belépés