Már akkor megkedveltem Valit, amikor először találkoztam vele a kórházban. Tüdőtranszplantáción esett át, kontrollvizsgálatra jött.

Közvetlen volt és barátságos, akárcsak az édesanyja. Kedvességével szemmel láthatóan a kórházban a nővérkéket is levette a lábáról, nemcsak engem.

Ez a nagylány, akiből sugárzik a jókedv és az életöröm, bárminek tud örülni, egy kutya felbukkanásának a parkban éppúgy, mint egy lefotózott autónak a mobiltelefonján.

Digitális fényképezőgépet kért az alapítványtól, ugyanis nagyon szeret fényképezni, meg is mutatta a mobiltelefonján levő képeket.

Amikor átadtam Valinak a fényképezőgépet, szokása szerint csillogó szemmel mosolygott, és ragaszkodott hozzá, hogy a közeli parkban nyomban ki is próbálhassa. Nagy örömet szerzett neki az alapítvány, a parkban készült fotók is erről tanuskodnak.

Valinak sok-sok nevetnivalót kívánok az élete során!

Tóth Tímea koordinátor

2007.07.08