Krisztián édesapjával érkezett kezelésre a Debreceni Gyermekklinikára, ezért az apukájával előre megbeszéltük, hogy legyen meglepetés Krisztiánnak a Playstation "érkezése" és átadása.
Krisztián nagyon örült a váratlan ajándéknak, hiszen így már a kórházban is tud majd játszani.

Kedves Krisztián: kívánjuk, hogy kis figyelmességünk minél inkább felvidítsa a kórtermekben töltött napjaidat és okozzon sok örömet a használata!

Katica egy igazi nő...
Az alkalomhoz illően, mikor valakinek épp egy kívánsága teljesül, csodálatosan tündökölt.

/ 4

Találkozásunkkor elárulta, hogy nagyon hiányzik neki a testvére, aki sok-sok kilométerre távol tőle az igazi otthonukban várja.
Reméljük a technika megkönnyíti számukra kapcsolattartást és minél hamarabb haza térhet hozzá.

Jobbulást kívánunk neki.

A számítógép a ajándéka. Katalin nevében is köszönjük!

Csodák, remények és titkok... ennek jegyében telt el november első vasárnapja egy győri családnál. Késő délután érkeztem meg Judithoz, aki kissé bizalmatlanul méregetett, amikor beszélgetni kezdtünk. No persze, nem alaptalanul. Édesanyját ugyanis arra kértem, ne árulja el a kislánynak, ki fog érkezni hozzájuk aznap este. Bár Judit faggatta a szüleit a titokzatos idegenről, ők nem fedték fel a titkomat. A titkom pedig nem volt más, mint Judit nagy álmát valóra váltani: egy Playstationt ajándékozni neki.
No de nem csigázhattam a végtelenségig a kedélyeket, nemsokára előkerült a játék. Az öröm onnantól leírhatatlan volt, eltörölte az eddigi bizonytalanságot, és Judit csacsogott, mesélt és kérdezett. Remélem, hogy ez a pillanat sokáig eszébe jut majd és erőt ad neki a küzdelemhez.

A kívánságot a támogatásával teljesítettük. Judit nevében is köszönjük!

Köszönjük továbbá Barabás Tamásnak, a ügyvezetőjének, hogy árengedménnyel járult hozzá a kívánság megvalósulásához.

István 11 éves és meglett fiatalember.
Találkozásunkkor hihetetlenül figyelmes és illedelmes volt, egy igazi úriember. Sokan tanulhatnának tőle...

A várva várt számítógépet szintén nagy fegyelemmel és óriási boldogsággal fogadta el tőlünk.

A számítógép a ajándéka. István nevében is köszönjük!

Szombat reggel - igen hosszú út megtétele után - kezelésre érkezett Éva Debrecenbe, ahol már várta az általa kívánt számítógép.
Kicsit már késésben volt a kezeléssel, ezért mi gyorsan átadtuk az ajándékát, a számítógépet. Készítettünk pár fotót és Éva már sietett is a kezelésre.

Kívánjuk Neked, hogy használd nagy örömmel az átadott gépet!

A számítógép a ajándéka. Éva nevében is köszönjük!

Dávid egy Győr-Moson-Sopron megyei kis faluban él szüleivel és öt testvérével. Az orvosok Szombathelyre irányították gyógykezelésre.
Mikor először találkoztam vele, akkor több napos kezelésen vett részt. Elég messze laknak a kórháztól és a legkisebb testvére 2 éves így édesanyja nem tudott hosszú időt nála tölteni.

A következő találkozásunkkor elmondta, hogy egy Samsung M-600-as telefont szeretne, hogy az édesanyjával és testvéreivel tudjon beszélgetni, mikor egyedül van a kórházban.

A telefon vásárlásakor szolgáltatónál "személyre szabott" kedvezményt kaptunk, amiről mi nem is tudtunk, de mindig találkozhatunk segítőkész emberekkel, akik munkánkat segítik.

Így történt most is. Köszönjük a névtelenséget választó fiatal hölgy segítségét.

A kívánságot a támogatásával teljesítettük. Krisztina nevében is köszönjük!

Ricsike 5 éves kisfiú. Pici törékeny termetű, sokat fekszik az ágyban.
Amikor bementem hozzá, hogy átadjam a csomagot, nem hitt a szemének.

- Hát az én kívánságom ilyen hamar teljesült? - kérdezte. - El sem hiszem... -
dünyögte halkan.

Szinte belepirult a boldogságba, amikor kibontotta a csomagot és megkédezte:

"Ez tényleg az enyém? Hű de király!"

Máté már régóta van kórházban., és még hosszú kezelések várnak rá. A kezelések ideje alatt és utána szinte állandóan az ágyban fekszik. Igazából nincs kedve sem játszani, sem festeni olyankor, hanem szemét a tv képernyőjére szegezi és azt nézi. Ez a tevékenység nem fárasztja. De a Tv-ben nem mindig van gyerekeknek való műsor, ezért kért a Csodalámpától egy " olyat", amiben mindig lehet mesefilmeket látni.

Amikor sor került a DVD lejátszó és a két mesefilm átadására, akkor is nagyon rossz hangulatban volt. El sem akarta hinni, hogy neki is lehet "olyan" .amiből állandóan látni a mesefilmeket.
Csak akkor hitte el, amikor már be is üzemeltük a készüléket. Csillogó, nagy barna szemével rám nézett, és annyit kérdezett: Ez tényleg az enyém? És ha meggyógyulok, akkor haza is vihetem?

Aztán a válaszom hallatára teljesen megnyugodott, és már nézte is a DVD mellé kapott egyik mesefilmet.

Edina már régóta vágyott egy laptopra, ugyanis betegsége miatt egy rehabilitációs központban kell tölteni napjait.

Nagy örömmel vette át ajándékunkat, ugyanis a gép komoly segítséget jelent majd a tanuláshoz és szórakozás szempontjából sem utolsó!

Kívánunk neki sok örömet hozzá!

Mikor 2 órás utazás után megláttuk a Vésztő táblát, fellélegeztünk, végre megérkeztünk.

Nem volt nehéz megtalálni a házat, mert minket várva már az egész család kinn ácsorgott az utcán.
A sok gyerek között azonban nem találtuk Palikát! Kiderült , hogy a tiszteletünkre elment átöltözni.

Boldogan vette át a számítógépét. Mesélték, hogy nemrég jöttek haza a kórházból, és néhány nap múlva újra mennek kezelésekre.

Reméljük hogy hamarosan kiélvezheti a számítógép adta lehetőségeket.

A számítógép a ajándéka. Zoltán nevében is köszönjük!

Krisztián kívánságát gyorsan sikerült teljesítenünk.
Igen rossz állapotban van a kezelésektől, és sajnos edesanyja sem tud mellette lenni.

Kívánsága egy felnyitható fedelű fényképezőgépes telefon, hogy anyukájával tudjon minél többet beszélni.

A Csodalámpa meglepetésképpen feltöltőkártyát is mellékelt a telefonhoz, így egy kicsit bővebben is tudnak beszélgetni.
Reméljük, kapcsolattartásuk ezzel valamelyest könnyebbé vált.

Jobbulást kívánunk Krisztiánnak.

Arnoldék 4-en vannak testvérek és sajnos hárman súlyos betegségben szenvednek. A pénteki nap mindenképp el kellett jönniük a gyerekeknek a klinikára, de ezúttal nem tudták miért. Egyedül anyuka lett beavatva a dologba.

Nagy meglepetés volt, mikor a számítógép átadásra került. Sok kíváncsi szempár figyelte, mi is történik itt, és milyen ajándékokat kaptak a gép mellé.

A számítógép a adománya. Köszönjük!

Köszönjük továbbá az Comgame „576” Kft.-től támogatásként kapott játékprogramokat.

/ 3

Lilla - talán lányoktól kicsit szokatlan - kívánsága egy basszusgitár és erősítő "szett" volt.

Elmondta, hogy van egy lányokból álló zenekaruk és ott szeretne az új gitárral zenélni. Nyomban elterveztük, hogy az átadásra - betegsége miatt ritkán látott - barátait, zenekerát is beszervezzük.
Később az is kiderült,hogy a pécsi Brigád együttes a kedvence...

Apró csodák és csodálatos, segítőkész emberek által sikerült a Brigád zenekart is megnyerni az ügynek. Ők is felajánlották, hogy szívesen részt vesznek az ajándék átadásában.

Nagy szervezkedések és izgalmak után már csak Lillát kellett a tett színhelyére szervezni, és Lilla szinte minden gyanúját sikerült eloszlatni...

Miután azt hitte, hogy egy előadást kell végig hallgatnia, unottan lépett a terembe, ahol mindenki izgatottan várta.

Lilla a döbbenettől sokáig meg sem bírt szólalni. Nagyon nagy meglepetést sikerült okoznunk neki és persze magunknak is, örömét látva.
Ott voltak a klinikai tanárai, a pszichológus, a gyógytornász és mindazok a felnőttek, akik mostanában körülötte vannak, és barátai is eljöttek, hogy együtt osztozzunk Lilla örömében.
Lassan oldódott a kezdeti "döbbenet" és barátnői gyűrűjében a Brigád adta át a vágyott Behringer basszusgitárt és erősítőt Lillának.

Ezután még sokat beszélgetett a két zenekar és a végén a Brigád meghívta a lányokat a jubileumi bulijukra.

Mielőbbi gyógyulást és sok-sok sikert kívánunk Lillának!

A kívánság teljestéséhez a Basys Kft nyújtott alapítványunknak jelentős segítséget. Lilla nevében is hálásan köszönjük!

Bianka már nagyon sokszor kérdezte, hogy mikor kapja meg az ajándékát. Amire először vágyott, rajtunk kívülálló ok miatt nem sikerült teljesítenünk, de mondta,hogy megérti és már van is helyette más kérése.
Egy digitális fényképező gépet szeretne, amivel aztán lefényképezhetné ritkán látott család-tagjait,hogy ígya azután mindig vele legyenek.

Egyszercsak elérkezett a nap, amikor reggel szomorúan ült az ágyában, mert éppen előtte derült ki, hogy sajnos aznap sem mehet haza.

-Hoztam neked valamit!- mondtam amikor bementem hozzá.
Először rám sem akart nézni, de aztán csillogó szemmel kérdezte: - Csak nem a fényképezőgépet?

Előkerült hát a doboz és kíváncsian, örömmel bontogatta a csomagot.
Amikor meglátta,hogy mi van benne, már mesélte is, hogy a testvére kislányát szeretné először lefotózni.

Csináltunk is próbaképpen néhány képet, de hogy az elem ne merüljön le, eltettük délutánra, hogy mikor megérkezik a barátja együtt próbálgathassák.

Addig ott tartotta maga mellett a gépet az ágyban és a viziten is büszkén mutatta a doktoroknak.

Reméljük sok szép fotót sikerül készítened és így a távol lévő testvéreiddel ily módon mégis csak együtt lehetsz, hiszen ez lett volna az első kívánságod...

Katalin hatalmas mosollyal fogadta a Csodalámpát - kétszer is kellett fordulni, mire sikerült mindent felvinni a második emeletre.

Katalin most már egy számitógép boldog tulajdonosa, a képen kedvenc háziállatával látható.

A számítógép a adománya.
Katalin nevében is köszönjük!

Eljött végre a várva-várt nap, mikor Bence kívánsága teljesülhetett.

Bence gyönyörű szemei szinte beszéltek az izgalomtól, mikor kinyílt előtte a Vidám Park kapuja. Azt sem tudta hova szaladjon, mire üljön fel először. Végül az első "áldozat" a dodzsem volt, ahol apukájával együtt 3 menetben folyamatosan kergették a mamát és Bence nővérét, Vivient.

Persze ez csak bemelegítés volt, sorban ki kellett próbálni mindent (volt amit többször is) és bizony késő délután volt már mire a szülők rá tudták beszélni Bencét, hogy átmenjenek az Állatkertbe, ahol a sok új élménytől estére úgy elfáradt Bence, hogy már csak apa nyakában, "apagolásban" tudott búcsút inteni az Állatkert lakóitól.

Külön szeretnénk köszönetet mondani a Fővárosi Vidám Parknak a belépőkért, valamint a Nestlé Hungária Kft-nek az állatkerti gyermekbelépőkért.

/ 3

Peti nagyon várta már az LCD-monitort, de hogy ilyen hamar megkapja, arra nem számított. Nagy meglepetés volt, amikor felhívtam telefonon, hogy keressenek fel. Nem mondtam meg milyen ügyben, így nem is számított rá, hogy megkapja a várva várt "csodát".

A meglepetéstől szóhoz sem jutott, csak a szemeiben láttam a csillogást, az örömöt. Úgy gondolom, az ilyen szemekért érdemes a Csodalámpa Alapítványnál önkéntesként dolgozni.

Kora reggel Sopronban Varga Csabával (testvéremmel) indultunk, felvettünk Mórocz Pétert, a GySEV képviselőjét. Innen a fertőszentmiklósi vasútállomásra mentünk, ahol találkoztunk Bencével és nővérével Krisztivel.
Borongós esős reggelen együtt, autóval mentünk tovább, át a határon Pomogyra, ahol az állomásfőnök úrral beszélgetve, és a forgalomirányító "műszerfalat" megcsodálva vártuk a vonat indulását.

A vonat a Fertő tó "aljáról" indult észak felé, a tó tetejére, majd onnan vissza. Bence végig bent volt a vezetőfülkében, ahol a mozdonyvezető segédletével a vonatvezetés élményébe is belekóstolhatott, miközben minden felmerülő kérdést megbeszélhettek a vonatokkal kapcsolatban.
Pomogyra való visszaérkezéskor elbúcsúztunk az állomásfőnöktől, majd autóba ülve a soproni mozdonyszerelő műhelyben tettünk egy sétát, ahol Mórocz Péter úr vezetett körbe, mindent megmutatva, és válaszolva Bence kérdéseire.

Innen hárman folytattuk utunkat(Bence, Kriszti, és én) Ausztria hegyei felé. A cél Puchberg volt.
Egyre emelkedő utakon közeledve a cél felé, egyre több autó tetején volt 10 cm-es hó, ami nagyon meglepett minket. Majd kb. 20 km-ra Puchbergtől, hirtelen beléptünk a télbe.

Az egész nap enyhén szemerkélő esőt felváltotta a havas táj, és a szakadó hóesés. Puchbergbe érve egy rövid sétát tettünk, megnéztük a "szalamandra" vasutat, mely egy fogaskerekű, fel Schneebergre. Innen még egy kicsit a hegy felé haladva egy nagyon szép vízesést is megnéztünk, mely a térdig érő hóval borított erdőben volt.
Kezdtünk fázni, mivel őszi öltözetben voltunk, így autónkat visszafelé fordítottuk. Magyarországot elérve kerestünk egy éttermet, ahol felmelegedhetünk, és a kirándulást megkoronázhatjuk egy vacsorával. Végül Sopron és Kóny között egy faluban találtuk meg számításunkat, ahol egy nagyon finom vacsorában részesítettek minket.

Este 9-re sikerült Bencét és nővérét az élményekben gazdag nap után "átadni" az őket már nagyon váró szüleinek.

Eszter édesanyja kiválóan konspirált és 14 éves leánya abban a tudatban érkezett október 16-án délután a kórházba, hogy újabb kezelése lesz.

Annál nagyobb volt Eszter meglepetése, amikor a Csodalámpa Alapítvány képviseletében vártam őt és átadtam az általa hőn áhított laptopot.

Öröme olyan mélyen érintette, hogy bizony eltörött nála a mécses, és csak nehezen tudtam megnyugtatni.
Örömében osztozott öccse is, aki elkísérte Esztert a kórházba, és nagyon reménykedett abban, hogy alkalmasint ő is játszhat majd a laptopon. Erre igéretet is kapott testvérétől.