Máté egy kerti játék házikót kért a Csodalámpától.

November 12-én, szombaton délelőtt megérkeztünk Budakeszire Theresával és Kimmel, az Amerikai Iskola két rendkívül kedves tanárával, hogy átadjuk Máténak a hőn áhított házat.

Máté családja nagy szeretettel fogadott bennünket. Az asztal már meg volt terítve, pogácsa, szendvicsek és sütemény várt minket. Máté először kicsit bizalmatlanul nézegette a nagy dobozt, nem is akarta elhinni, hogy az tényleg álmai házikóját rejtegeti. De aztán gyorsan fellelkesedett, ahogy elkezdtük kipakolnia a színes darabokat és összeállítani a házat. Sőt, még ő is csavarhúzót ragadott, hogy segédkezzen az építkezésben.

Hamarosan el is készült a csinos házacska, amit Máté egyből birtokába vett. Vidáman szaladgált ki-be az ajtón, és kukucskált ki az ablakon. Egy darabig élvezettel szemléltük Máté önfeledt játékát, de hamarosan indulnunk kellett hazafelé.

Szomorúan vettünk búcsút Mátétól és családjától, de Máté boldog kacajának emléke mindig velünk marad.




Még egyszer köszönetet szeretnénk mondani az Amerikai Nemzetközi Iskola
tanárainak, diákjainak és azok szüleinek a kívánság teljesítéséért.

/ 6

Péter vágya egy gitár volt. Már több éve jár gitározni, a mostanit már „kinőtte”. Egy kedves támogató, Laura, örömmel ajánlotta fel gitárját.

Hétfő reggelre beszéltük meg a Tűzoltó utcai klinikán a találkozót. Nagy izgalommal vártam Laurát a gitárral. Láttam ő is izgatott. Rövid egyeztetés után Péter felé tartottunk, miközben próbáltuk eltakarni a hangszert.

Egy röpke örömteli molyost láttam Péter arcán, mire odaértünk már megilletődve várakozott. Aztán hipp hopp már az ő kezében volt az új, nagy gitár. Laurától kottákat és énekfüzetet is kapott.

Az Alapítvány ezt a remek ajándékot egy marcipánból készült gitárral egészített ki, amit szintén nagy örömmel fogadott Péter.

Péter használd örömmel, a zene mindig átsegít a nehéz pillanatokon is.




Köszönjük Kékuti Laurának a kedves felajánlást.

Márk június végén került az osztályunkra. Kívánsága egy laptop volt, melyet a kezelése alatt játékra, a barátokkal, osztálytársakkal való kapcsolattartásra szeretne használni.

A kívánsága egy délelőtt teljesült, épp folyt a kezelése. Nagy örömmel bontotta ki az ajándékát, és már ott helyben be is üzemelte.

Márk középiskolás, mindene a számítástechnika, informatika szakra jár és a későbbiekben, amikor meggyógyul, ezzel szeretne foglalkozni.

Használd egészséggel Márk a laptopod és legyen benne sok örömöd!




Köszönjük a KPMG Kft. támogatását!

A négyéves Feri piros Verdák ágyat kért a Csodalámpától.

November 13-án vasárnap reggel 8 órakor elindultunk Törtelre. A család már nagy izgalommal és szeretettel várt minket. Szerencsére Ferike semmit sem sejtett, fogalma sem volt róla, hogy miért is jött ez a sok idegen ember.

Mikor neki akartunk látni az ágy összeszerelésének kiderült, hogy van egy apró probléma: a doboz olyan nagy volt, hogy nem fért be az ajtón. Ki kellett dolgoznunk egy haditervet, hogy eltereljük Feri figyelmét, míg az ágyat a család férfi tagjai darabonként becipelték a szobába, és gyorsan összerakták.

Nem sokkal azután, hogy készen lettek az összeszereléssel, Ferike is visszaérkezett a boltból. Mikor megpillantotta az ágyat, először hinni sem akart a szemének. Eltartott néhány percig, amíg tudatosodott benne, hogy a kívánsága tényleg valóra vált, és mától fogva Verdák ágyban aludhat. De azután annál nagyobb volt az öröm, boldogan kapcsolgatta az ágy lámpáját, és önfeledten hancúrozott a matracon.

Az Amerika Iskola diákjai által készített rajzokat is szétpakolta az ágyon, és úgy gyönyörködött bennük. Közben eljött az ebéd ideje, és a család kedves marasztalására mi is részt vettünk a vasárnapi ebéden. A nagyon finom ebéd után viszont sajnos ideje volt búcsút intenünk, és elindulnunk hazafelé, de Feri boldog mosolyának emléke elkísért minket.



Nagyon-nagyon sok köszönet az Amerikai Nemzetközi Iskola
diákjainak, tanáraiknak és szüleiknek a kívánság teljesítéséért.

Robi november 15-én kontrollra jött a szegedi klinikára. Nem is sejtette, hogy a nap végére egy régi kívánsága fog teljesülni.

A hosszadalmas vizsgálatok után ugyanis meglátogatta őt az Amerikai Nemzetközi Iskola két tanára két diák kíséretében, majd átnyújtották Robinak az iskola tanulóinak közös ajándékát, az X-box játékgépet.

Robi a boldogságtól egy darabig megszólalni sem tudott, de a két amerikai iskolás fiú gyorsan megtörte a jeget, és pár pillanat múlva már intenzív beszélgetésben voltak a különböző játékokkal kapcsolatban.

A nap végére még a játékos neveiket is megosztották egymással, és megígérték egymásnak, hogy az új X-boxon keresztül keresni fogják egymást!



Köszönjük az Amerikai Nemzetközi Iskola támogatását!

/ 2

Klaudia egy rózsaszín Barbie házat kért Ken babával együtt a Csodalámpától, hogy a betegségben eltöltött napok színesebbek legyenek számára. Otthon már van Barbie babája, de hozzávaló ház és fiú baba az még hiányzott a készletből.

Nem sokat gondolkodtunk, úgy döntöttünk teljesítjük az álmát és vágyát.

A nagynénijével egyeztetve, a ma délután felkerestem őt a Debreceni Klinika hematológiai osztályán, és a legnagyobb meglepetésére megérkeztem hozzá az ajándékkal.

Először szinte fel sem fogta, hogy én azért vagyok ott, mert teljesült az ő kívánsága.
Amint megértette ezt, máris nagy lendülettel kezdett az ajándék kicsomagolásához. Ehhez egy kis segítséget én is adtam, hiszen az egyik kezében egy kanül van beültetve az infúziós kezelések miatt, és csak egy kézzel bontogatta a csomagot.

Amint kinyitottuk a házat, nagy örömmel keresgélte a hozzávaló tartozékokat, és kíváncsian nézegette, hogy mi minden tartozik hozzá.

Tudom, hogy ez az ajándék bearanyozza a napjait a kórházban eltöltött idő alatt, és segít neki a gyógyulásban.
Rövid beszélgetés után elköszöntem tőlük, és erőt, kitartást, valamint gyógyulást kívántam Klaudiának.

Köszönjük Bodacz Zsolt baráti körének a támogatást!!

Gergő egy rendkívül nyitott, kommunikatív fiú, akivel nagyon jókat lehet beszélgetni.

A kezelése ugyan már lejárt, de az állapota jelenleg is kórházi bentlakást igényel. A Csodalámpától egy laptopot kért, amit mindenhova magával vihet, játszhat, filmet nézhet rajta, és még a barátaival is tudja tartani a kapcsolatot.

Amikor megjelentem a kórteremben az ajándékával, el sem akarta hinni, hogy megérkezett az ő laptopja is. Nagy-nagy öröm volt olvasható a Gergő és az édesanya arcán is.

Leld sok örömöd a laptopban Gergő!

Köszönjük a KPMG-nek, hogy adományával egy újabb gyermek álma válhatott valóra.

Kristóf 15 éves nagyfiú, aki alapítványunktól egy laptopot kért.

November elején, egy szerdai napon kerestem meg őt az ajándékkal, de éppen a műtőben volt, egy kisebb beavatkozás végett. De végül még is sikerült találkoznom vele, éppen ébredezett, és a kívánságteljesítés hírére kicsit felélénkült.

Örömmel és köszönettel vette át a laptopot.

Reméljük, így könnyebb lesz a kapcsolattartás az ismerősökkel.

Köszönjük a KPMG Hungária Kft. felajánlását

Istvánt Miskolcon a GYEK-ben kezelik kicsi kora óta. Sok mindent szeretett volna, de végül is az LCD TV-nél maradt.

Sokszor találkoztunk a kórházban, akkor mindig várakozó tekintettel nézett rám a kisfiú, hátha mondok neki valamit… én viszont mindig csak mosolyogtam rá, arról pedig, amit Ő akart hallani nem beszéltem.

Kontrollra jöttek be minap, s éppen én is arra jártam, s mondtam, ha már itt vannak, jöjjenek be a szobámba, kicsit beszélgetni. S csodák csodájára a szobában volt egy doboz, amiben nem egy kisegér volt, hanem István ajándéka, kívánsága, az LCD TV.
Örömében anyukája ölébe ugrott, s majdnem sírva fakadt.
Nem akarta elhinni, hogy az övé, s haza is viheti.

Kedves István!

Kívánjuk, hogy sok örömöd legyen a TV nézése közben, érezd magad jól, s gyógyulj meg minél hamarabb!




Köszönjük az Eötvös József Gimnázium diákjainak, tanárainak
hogy támogatásukkal lehetővé tették Istvánka kívánságának teljesülését!

Imike 5 éves kisfiú, aki nagyon szeret hintázni, csúszdázni, így a Csodalámpától egy kerti játszóteret kért.

Egy támogatónk meglátta ezt a kérést, és felajánlotta a kertjében lévő fa játékokat.

Hosszas szervezések után érkezett meg a játszótér Kunmadarasra, ahol a család és a barátok szerelték össze, majd festették le.

Reméljük, sikerült támogatónknak örömet szereznie!

Köszönjük magántámogatónk felajánlását!

Be kell vallanunk, néha nekünk, koordinátoroknak is valóságos élményben van részünk egy-egy kívánság teljesítése közben. Ilyen volt az is, amikor Ádám a magyar űrhajóssal, Farkas Bertalannal találkozott.

Ádám mindent tud a repülésről, az űrkutatásról, ezért a Közlekedési Múzeumba vittük, ahol megnézhettük azt a kapszulát, melyben a magyar űrhajós annak idején az űrből a Földre visszatért. Kerényiné Ferenc Zsóka a múzeum munkatársa körbevezetett bennünket, majd megérkezett az ország „Farkas Bercije”, aki egyrészt megengedte, hogy így hívjuk, másrészt nagyon kedvesen üdvözölte Ádámot és a szüleit, majd belekezdett a még nekünk felnőtteknek is nagyon-nagyon izgalmas beszélgetésbe.

Akkor ámultunk el igazán, amikor Ádám érdekesnél érdekesebb kérdéseket tett fel, amire persze mindre választ kapott: magyaros ételek is voltak fenn az űrhajóban, méghozzá disznósajt, az űrhajósok hálózsákját kikötözték az alváshoz, hogy a súlytalanság miatt el ne kóboroljanak, tizenhatszor ment le és fel a nap 24 óra alatt…

A beszélgetés után Szabó Attila főmuzeológus vezetésével még megnéztük a repüléstörténeti kiállítást, ahol Ádám igazi űrételt is kapott ajándékba, majd egy olyan oklevelet, melyen a szovjet Valerij Kubaszov kézjegye mellett természetesen Farkas Bertalan aláírása is szerepel.




Köszönjük a segítséget a Magyar Űrkutatási Iroda képviselőjének, Horvai Ferencnek

és a Közlekedési Múzeum főigazgatójának, dr. Krámli Mihálynak, valamint munkatársainak a közreműködést.

/ 4

Ma kora délután érkeztem Szolnokra Bálintékhoz, aki édesanyja segítségével egy speciális matracot kért a Csodalámpa Alapítványtól.

Ő elég sokat tartózkodik az ágyban, ezért fontos számára a kényelmes, testét minden ponton megtámasztó matrac. Édesanyja elmondása szerint azóta, amióta az új matracon alszik a kisfiú, nyugodtabbak az éjszakái és láthatólag jól érzi magát az ágyban.

Jó egészséget és nyugodt éjszakákat kívánunk neked Bálint!

T. Attila barátunk, ismét e tettek mezejére lépett, és úgy döntött, egy újabb beteg kisgyermeknek szerez örömteli, boldog pillanatokat.

A kívánságok között felfedezte, hogy Tünde, egy hajdúböszörményi kislány net-bookot szeretne kapni a Csodalámpa alapítvány segítségével. Úgy gondolta, hogy meglepi a beteg Tündét, és teljesíti a kívánságát. A gondolatot tett követte, és megvásárolta készüléket.

Majd megkért engem, hogy adjam át helyette az ajándékot, mert ő nem tud személyesen részt venni az átadásnál.
Ezt a kérést szeretettel fogadtam, és 2011. október 28-án a délutáni órákban, személyesen vittem el Tündének a net-bookot.

Az édesanyán kívül más nem tudott az érkezésemről, és nagy meglepetésként érkeztem meg hozzájuk. Az első pillanatokban még megilletődötten állt velem szemben a kislány, de amikor megtudta, hogy a Csodalámpa Alapítványtól érkeztem, és teljesült a kívánsága, az arcán csodálkozás és széles mosoly jelent meg.

Az ajándékot kibontva nagy örömmel vette azt birtokba. Most már biztos, hogy sokkal könnyebbé válnak a kórházban töltött napok a készülék segítségével. A kis Tünde, még a kezelések elején tart, és sok-sok napot fog még a klinikán tölteni a kezelések miatt. Mivel látszott rajta, hogy eléggé elfáradt, ezért elköszöntem tőlük, és megbeszéltük, később is tartjuk a kapcsolatot egymással.

Tündének kitartást, és gyógyulást kívánunk.




Köszönjük T. Attila támogatását!

/ 2

Ismét örömet szereztünk, egy beteg kislánynak.

Fanni a Csodalámpától egy hordozható DVD lejátszót kért.
A csapatunk szokásához híven ismét a tettek mezejére lépett, és megteremtette neki a kívánságot.

Feleségemmel, Ildikóval felkerekedtünk, és az édesanyával egyeztetett időpontban, november 20-án a délutáni órákban megérkeztünk hozzájuk. Annak ellenére, hogy nem tudott az érkezésünkről, az ajtóban nagy örömmel és szeretettel fogadott bennünket. Mikor megtudta, hogy miért vagyunk ott, nagy öleléssel és puszikkal halmozott el bennünket.

Rövid ismerkedés után a DVD mellé kapott mesék közül be is tettünk egyet és elkezdődhetett a mesenézés. Fannika nagy örömmel vette birtokba az ajándékot, és a testvéreivel közösen élvezték a Hófehérke és a hét törpét.

Biztosak vagyunk abban, hogy jó helyre került az ajándék, hiszen Fannikának még sokat kell várni a teljes gyógyulásra.
A búcsúzkodás hosszasan zajlott, hiszen Fanni mindkettőnket sok-sok puszival halmozott el, és kis szemei csillogtak a boldogságtól, mikor elköszöntünk tőlük.

Fannika, bízunk abban, hogy a gyógyulás már nincs olyan messze, és örömmel nézed közben a meséket.




Köszönjük a baráti társaság ismételt támogatását!

Egy újabb kívánság teljesült.

Balázs a csodalámpától egy távirányítós repülőgépet kért.
Amint megláttuk a kívánságok között, úgy döntöttünk, teljesítjük azt. Mint a korábban, most is kis csapatunkat hívtuk segítségül, az ajándék anyagi részének a megvalósításában. Rövid keresgélés után rá is leltem az interneten, és megrendeltük neki az játékot. Melindával, az édesanyával egyeztettük az átadás napját, és november 20-án, a délelőtti órákban a feleségemmel, Ildikóval megérkeztünk hozzájuk.

Ekkor Balázs, még nem is sejtette, hogy a kívánsága teljesülni fog. A bemutatkozás után, mikor megtudta, hogy teljesül az álma, nagyon megörült neki, és boldogan fogta a kezébe a távirányítós repülőt. Mivel az édesapa éppen dolgozott, így én szereltem össze neki azt, és megbeszéltük, hogy egy ismerősük, aki már kezelt ilyen típusú játékot, segíteni fog neki abban, hogy megtanulja a kezelését és irányítását.

Még egy pár napnak el kell telnie ahhoz, hogy használatba vehesse az ajándékot, de addig is nagy örömmel nézegette azt.

A feleségemmel közösen mi is együtt örültünk az ő örömének, hiszen látszott rajta, hogy a nehéz műtét ellenére, mekkora boldogságot vittünk az életébe.

Megbeszéltük, hogy amint egyedül is képes lesz irányítani a repülőt, küld róla képeket nekünk. Rövid beszélgetés után gyógyulást kívántunk neki, és elköszöntünk tőlük.




Köszönjük magántámogatóink felajánlását!

/ 2

Olga nem tudta, nem is sejtette, hogy azon a vasárnapon teljesülni fog a kívánsága.

Édesanyja éppen a ház előtt tevékenykedett, amikor megérkeztünk. Amint elmondtuk neki, hogy kik vagyunk és hogy miért jöttünk, addigra Olga is előkerült a házból. Nagyon meglepődött és szinte szóhoz sem jutott örömében.

Már ahogy átadtuk a laptopját azonnal kinyitotta és bekapcsolta. Látszott rajta az öröm és az elégedettség. Reméljük segítségére lesz majd a mindennapjaiban ajándéka.




Köszönjük a KPMG Tanácsadó Kft. felajánlását

Kalandos út vezetett a 4 éves nagykőrösi kislány, Dorina kívánságának teljesüléséhez.
Széll Adrienn támogatóval többszöri egyeztetés után sikerült megállapodni egy olyan időpontban, amikor mindenki ráér és Dorina sincs kórházban.

Végre eljött a nagy nap, és az apuka vezetésével eljutottunk Dorináék tanyájára, ahol egy gyönyörű, csodálkozó szemű kislány fogadott. Azonnal birtokba vette a kismotort, és annak ellenére, hogy nem volt szabad a napon tartózkodnia, lelkesen rótta a köröket a kis járgánnyal. Közben csodálatos történetekkel szórakoztatott bennünket, például a tanyájukon élő őzikéről, aki elvesztette a mamáját, vagy a két kis gyíkról, akiket nevükön szólít.

Maradandó élményekkel a tarsolyunkban távoztunk a kis tanyáról, Dorina sokáig integetett utánunk.

A család ezúton is őszinte háláját fejezi ki, amiért valóra válhatott a kislány álma.




Köszönjük a Havervagy! baráti közösségének, hogy hozzájárultak Dorina álmának valóra váltásához!

Bonifác kívánsága egy X BOX játékkonzol volt, mert a játék örömét társakkal is meg lehet osztani.

Kívánságát a Csodalámpához édesanyja segítségével juttatta el, egy kedves felajánló jóvoltából pedig vágya gyorsan teljesülhetett. Érkezésünkkor a család minden tagja fogadott, Bonifác félénken, de amikor a télikabát rejteke alól leolvasta pólónkról a Csodalámpa szlogenjét, kitörő örömmel invitált beljebb a lakásba, ugyanis számára érkezésünk meglepetés volt.

A csomag kibontását követően azonnal üzembe helyezték a játékot apuka és a nagytesó irányításával. A gyors használatba vétel után önfeledt játékba merült Bonifác, így szinte észrevétlenül elbúcsúztunk Tőle.

Kellemes délutánunk volt osztozva Bonifác örömében.




Köszönjük magántámogatónk, Büttl Krisztián felajánlását.

/ 2

Andris nyár közepétől a klinikánk lakója kisebb nagyobb szünetekkel.
Műtéten esett át, és komoly kezeléseket kap. Kérése egy laptop volt, amit otthon is és a klinikán is tud használni.

Kívánsága egy szép őszi napon teljesült épp akkor, amikor kiderült, hogy haza is mehetnek. Gyorsan kellett cselekednünk, mivel a betegszállítók már jöttek Andrisért és anyukájáért, hogy hazavigyék őket.

Hirtelenjében egyszerre így két meglepetés is érte! Nagyon örült az új gépnek, aminek jó hasznát fogja venni a tanulásban és a régi-új barátokkal való kapcsolattartásban.




Köszönjük a KPMG Tanácsadó Kft. felajánlását

:Ricsinek 2 évet kellett várnia, hogy az álma valóra váljon, mert azt szerette volna, ha már a saját lábán mehessen el a lőtérre.

:Köszönjük az ORFK Rendészeti Szervek Kiképző Központja igazgatójának, Simon Géza rendőrezredesnek, Boros Attila lőtérparancsnoknak és a munkatársainak, valamint Nagy Gergő úrnak a nagyon kedves fogadtatást és a segítőkészséget.

Október 28., péntek délelőtt, 10 óra előtti percek.

Vidám, "napmosolygós" idővel kezdődik e nap. Szükségem is van a szép időre, mert aggódva várom Ricsit Budapesten, a Rendészeti Szervek Kiképző Központja parkolójában.

Az elmúlt két év megpróbáltatásaira, izgalmaira, szervezési munkáira gondolok, melyek mind azt a célt szolgálták, hogy e napon teljesüljön Ricsi gyermekkori álma. Én magam a szervezésben nem tudtam részt vállalni, és emiatt most kicsit pirulva, de a "Csodalányok", Csodafiúk" munkáját nagyra becsülve készülök Ricsi és szülei fogadására.

A fiút a kézi lőfegyverek iránti rajongása késztette arra az álmodozásra, hogy egyszer igazi fegyvereket foghasson a kezeiben.

És a Csodalámpa "Jó szellemei" ismét csodát tettek!
Hosszú levelezések, telefonálások során, főtisztekkel, és beosztott rendőrökkel fogtunk össze Ricsi álmának megvalósításához.

Most nyílik az autó ajtaja, és édesanyja segítségével előbújik az anyósülésről a szemüveges, izgalomtól kissé megilletődött fiú.
Bal kezével mankón segíti kissé bizonytalan járását, de ezt a mankót a program során, csak "vésztartalékként" tartotta magánál.

Mint ahogyan a kezdeti megilletődése, mondhatni megszeppenése is csak addig tartott, amíg Attila bácsi, a lőtér parancsnoka, és munkatársai; Gergő, és Sanyi bácsiék katonás parolázással bemutatkoztak Ricsinek.

A fiú (és a szülei is!) nagy csodálkozással nézték a lőtéren felállított hosszú asztalon sorakozó kézi lőfegyver csodákat.
Az első percekben hinni nem akart szemének-fülének a gyermek, amikor minden kérésére beleegyező, barátságos "igen" volt a rendőrtisztek válasza.

Ricsi szájából leggyakrabban elhangzó kérdések a "megfoghatom"? "felvehetem"? volt. Nemcsak hogy megfoghatta, felvehette, de minden fegyvert akár darabjaira is szedhetett!

Kérésére, hogy lőhetnek-e a fegyverekkel, valóban "csattanós" választ kapott a gyerek: amelyik fegyverre mutatott, azzal Attila, és Sanyi bácsi lövéseket végeztek.

/ 4

Ricsi, izgalommal vegyes boldogsággal a hangjában elmondta, hogy most értette meg, miért is kellettek a fülvédők, a szemüvegek, és a sok védő rendszabály, melyeket Attila bácsiék óvó szeretettel betartattak vele, és velünk, felnőtt kísérőkkel is.

A meglepetések sora folytatüódott: Ricsit a golyóálló felszerelésbe öltöztették, és testén érezhette a 22 kilónyi védőeszközök súlyát.

Őszinte megdöbbenéssel állapította meg Ricsi, hogy "nem is olyan könnyű a kommandósok munkája"!

A bemutató talán legmeghatóbb pillanata volt, amikor egy "police" feliratú, "eredeti" igazi rendőrségi poló kíséretében "tiszteletbeli rendőrré" fogadták Attila bácsiék Ricsit. De azt a lelkére kötötték, hogy ha igazi rendőr akar lenni, akkor hajráznia kell a tanulásban is.
Megígérték a fiúnak, hogy figyelemmel kísérik a tanulmányait, és ha nem lesz panasz rá, akkor jövőre is visszavárják őt!

"Felfogadott mindent, a bajnok..." ha nem is ijedten, (mint Toldi cseh vitéze tette hajdanán!), de nagyon boldogan, már a jövőt tervezgetve.

Talán ez volt az a plusz, amit közös munkánkkal adni tudtunk Ricsinek a vágya teljesülésén túl; boldog vágyakozással, várakozással tervezi a jövőt.

Hajrá Ricsi!

Ricsi nevében is köszönjük az "RSZKK" minden munkatársának ezt a fantasztikus napot!