A 12 éves Luca, a 13 éves Dominika és a 11 éves Patrik nemcsak korban, de álmokban is közel állnak egymáshoz. Mindannyian Disneylandbe vágytak. Ez alkalommal is a Cheyenne Szállodában helyeztek el minket, a szálloda-csoport vadnyugati, kisvárosi stílusban épült fogadó épületében.

Miután belaktuk szobáinkat először a park Studio részét néztük meg. Itt bepillantást nyerhettünk a Disney figurák világába, az első előadáson Minnie születésnapját ünnepeltük a fő figurákkal, majd egy hihetetlenül izgalmas történeti filmet láttunk a mozi fejlődéséről a Cinematique vetítőteremben. Egyik „nézőtársunk” egyik pillanatról a másikra átkerült a mozi őskorába, a némafilmek világába. Innen kalandos úton jutott el napjainkig, a Volt egyszer egy vadnyugat c. filmtől a Star Wars-ig mindenütt járt és harcolt, útján elkísérte a némafilmből megismert szerelme is. Igaz ugyan, hogy mobil telefonjával több filmen keresztül senki nem tudott semmit kezdeni, csak csodálták és azt is, hogy a végén visszakerült közénk, de jó hollywoodi mintára a szerelem győzött. A filmnézés után jó néhány órát töltöttünk a parkban, természetesen nem hagytuk ki Aladdint és varázsszőnyegét sem, de az összes pörgő-forgó játékra is felültek a gyerekek.

Másnap kora reggel már Csipkerózsikával, Hófehérkével és a törpékkel, Pinokkióval randevúztunk, rengeteg képet készítettünk a kastélyról. Ezután a Szépség és a Szörnyeteg rajzfilmből ismert csészékben forogtunk, Dumbóval repültünk, Alice csodalabirintusában kerestük a kivezető utat, több rajzfilmhőstől kértünk autogramot. Hihetetlen kalandokat éltünk át, barlangban hajóztunk (Pirates of the Caribbean) és Tom Sawyer nyomdokán (Thunder Messa Riverboat), Pán Péterrel repültünk London felett, hullámvasutaztunk a Big Thunder Mountain-ben, és a Phantom Manor csontvázai ijesztgettek minket.

A nap fénypontja a Parádé volt, itt a híres, ismert Disney mesefigurák megelevenedve, énekelve, táncolva vonultak előttünk a Fő utcán. A nap olyan gyorsan szállt el, hogy szinte el is felejtkeztünk az ebédről, vacsoráról, szerencsére Patrik mindig emlékeztetett minket az evés fontosságára! A Pirates of Caribbean éttermében nagyon finom ebédet kaptunk.

Természetesen minden csodalámpás gyermekünk kapott emléktárgyat is. Pólókkal, sapkákkal, hűtő mágnesekkel felpakolva 8 körül már alig álltunk a lábunkon, de amint meghallottunk, hogy este 10-kor még tűzijáték és fényjáték is lesz a palota falán, nem volt kérdéses, hogy maradunk.

Ha lehet egy napot megkoronázni, hát sikerült. Fantasztikus élményben volt részünk, mert az összes Disney figura visszaköszönt, táncolt, énekelt a palota kapuján és tornyain.

Amint vége lett a show műsornak, Patrik ismét kitett magáért, mert első kérdése az volt, még mire ülünk fel. Dominikával és Lucával mondtuk, hogy a buszra.

Vasárnap kora reggel Párizs felé buszoztunk, ott még sétálhattunk egy nagyot, szajnai hajóúton vettünk részt, így a csoport tagjai kis ízelítőt kaptak Európa egyik legszebb városából is.

Látva a boldog gyermek és szülői arcokat, reméljük, hogy Luca, Dominika és Patrik mielőbb meggyógyul és most már azt is tudjuk, hogy nem csak Párizs, de Disneyland is megér egy misét.




A kívánság teljesítéséhez nyújtott segítséget köszönjük:



Eric Pires úrnak és a Eurodisney Park vezetésének


a Gyöngyösmézes cégnek, akik fantasztikus, a park 20. születésnapjára készült mézeseket készítettek







Köszönjük az E.ON Zrt. és az FGSZ Zrt. támogatását!

/ 7

A kisfiúnak egy BMX kerékpár volt a vágya, védőfelszereléssel együtt. Bencének nagyon-nagyon nehéz napja volt, amikor megérkezett a Csodalámpa ajándéka! Éppen egy beavatkozás ellen tiltakozott, de sajnos nem volt más lehetősége az orvosoknak. Ezekben a nehéz percekben érkezett meg az ajándék.

Támogatónknak, aki személyesen hozta a meglepetést, kicsit várnia kellett, hogy egyáltalán át tudjuk adni a biciklit.

Megkérdeztem a síró gyermeket, hogy mit gondol arról, hogy érkezett hozzá egy bácsi a Csodalámpától… Bence azonnal abbahagyta a sírást, mintha elvágták volna, izgatottan nézett az ajtó felé.

Az ajtóban először a kerékpár jelent meg, utána a támogatónk!! Bence szeme kikerekedett és még mosolyogni is megpróbált. Éppen ilyen biciklire vágyott! Még a szondáról is megfeledkezett egy kis időre. Az ajándékát az ablak elé tettük a teraszra, amíg nem mehet haza, hogy mindig láthassa és erőt adjon neki a gyógyuláshoz.

Bence pár nap múlva erősödni kezdett a táplálás hatására, így már a klinika udvarán ki is próbálhatta ajándékát. Talán rövidesen haza is mehet, és otthon száguldozhat majd a szuper járgányával.




Köszönjük magántámogatónk, Lotz Péter felajánlását és személyes részvételét!!

Adél már az udvaron várt és nagyon örült, amikor meglátta a KIKA autóját. Anyukájának nem sikerült sokáig titokban tartani, hogy érkezni fogunk. Miután telefonon beszéltünk, Adél rögtön rájött, hogy miről lehet szó.

Így amikorra odaértünk, már sikerült az új bútor helyét kiüríteni. Aztán izgatottan néztük, hogy a két markos férfiú behordta a csomagokat, majd kezdték összeszerelni a hatalmas gardróbszekrényt.

Adél boldog volt és nagyon tetszett neki, amit látott. Mikor az óriás tükör is a helyére került, az volt az igazi öröm.

Mindig is ez volt a vágya. Ez nem is csoda, mert ő egy gyönyörű nagylány, aki szeret csinosan öltözködni. Reméljük, hogy most már minden ruhája elfér egy helyen.

A tükörben pedig mindig azt látja majd, amit szeretne.




Köszönjük a KIKA áruháznak a támogatást!

Zolikát, a kedves, huncut kisfiút a nagymamája és dédmamája neveli nagy szeretetben. Sajnos a kisfiú betegsége miatt nem mehet gyermekközösségbe, így ideje nagy részét a lakásban tölti.

Zolika nagyon szereti a meséket, ezért egy LCD televíziót kért a dzsinntől. Megdörzsöltük a lámpást, és ismét megtörtént a csoda. Amikor kicsomagoltuk a készüléket, Zolika megragadta a távirányítót és többet el sem akarta engedni. Odafészkelte magát a kanapéra, és már Tom és Jerry kalandjait figyelte izgatottan.

Gyors gyógyulást és minden jót kívánunk Neked Zolika!




Köszönjük Baksa Zsuzsanna magántámogatónk segítségét, nagy örömet szereztek!!

Egy kicsi lánynak is vannak nagy álmai. Ahhoz, hogy ezek kiderüljenek, néha egy kis ügyességre van szükség.

Ebben az esetben Sípos Zsuzsanna volt az, aki megfejtette, hogy az ötéves Maja mindennél jobban egy pillangós Barbie babára vágyik. És mivel a Csodalámpa nem ismer lehetetlent, ezért ez a kívánság is teljesült, egy csodálatos Barbie-házzal együtt, hogy a pillangós babának legyen hol laknia.

Maja az ajándékot egy tavaszi délutánon vehette át otthonában, és testvéreivel együtt azonnal el is kezdtek játszani megfeledkezve a környezetükről.




Köszönjük a Videoton Dolgozókért Alapítványnak és a Videotonnak a támogatást!

Péter egy igen komoly és megfontolt fiatalember, aki pontosan tudta, hogy mit is szeretne kapni a Csodalámpától. Egy DVD lejátszót és az Oroszlánkirály rajzfilmet hozzá. Igaz, hogy a film már megvolt neki, de mint kedvenc rajzfilmből – mint tudjuk – egy soha nem elég.

Egy kicsit ezért megtréfáltuk a kisfiút, mert amikor a támogatók képviselőjével elmentünk átadni az ajándékot, mindenféle filmet vittünk csak ezt nem. Viszont Franklinnek igen nagy sikere volt, mert rögtön ez került „adásba”, és már mehetett is a mozizás.

Természetesen megígértük, hogy Pumbáékat még beszerezzük és Szilaj sem maradhat el, erről a támogató csapat vezetője kezeskedett.

Reméljük, hogy nagyon sok rajzfilm kedvenc fogja szórakoztatni Petit, és szerez neki néhány gondtalan és vidám órát!




Köszönjük a Havervagy! közösségi portálnak, hogy ismét
hozzájárultak egy gyermek kívánságának megvalósulásához.

Danival és édesapjával egy debreceni kerékpárüzletbe beszéltünk meg találkozót. A helyszín nem volt véletlen, hiszen Dani egy Hauser márkájú biciklit kért az alapítványtól.

A találkozóra egy kontrollvizsgálatról érkezett, ahol szerencsére mindent rendben találtak. A kedves, szerény nagyfiúnak a bicajozás a kedvenc sportja. Amikor megpillantotta a járgányt, felcsillant a szeme és ezután már csak a biciklinek szentelte a figyelmét.

Egyelőre még édesapja karikázott haza a szép új bicajjal a néhány kilométerre lévő lakásukig, de biztos vagyok benne, hogy hamarosan Dani is meggyógyul, megerősödik, és hosszú túrákat fog tenni a csodaszép biciklijével!

Köszönjük a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. munkatársainak és a Hilton Budapest Hotel vezetőinek, hogy támogatásukkal hozzájárultak e kívánság megvalósításához.

Laura kívánságát csak második nekifutásra tudtuk teljesíteni, mert tavaly ősszel nem érezte magát elég erősnek az úthoz. Álma egy párizsi utazás volt, szerette volna látni a Louvre-t és a piramist, találkozni Mona Lisával, hajózni a Szajnán, az öreg hölgy (Eiffel torony) szoknyájának a szélét húzogatni, a Montparnasse tornyából körbenézni, az utcákat járni és hallgatni a franciák csevegését vagy a metrón a zenészek és az énekesek fellépését élvezni, és érezni a város lüktetését.

Ahogy láttam, mindez sikerült neki és édesanyjának is, igaz, hogy csak röpke 3 nap alatt. Szombat délutántól keddig Laura kivirult, mindig mosolygott.

Regényeket olvasva, filmeket nézve hallottuk, elképzeltük milyen is lehet egy-egy felemelő pillanat. Egy ilyet átélni sokunknak sosem adatik meg vagy csak egyszer az életben. Nekem kétszer is sikerült, ajándék volt az a pillanat és mosoly, amit Laura édesanyjától kaptam a St. Chapelle kápolnában és az a mondat is, amikor megsúgta, hogyha bármi gondja lesz a jövőben, csak lehunyja a szemét és maga elé képzeli a templomot és Laurát a Notre-Dame-ban. A félhomályban gyertyát gyújtva szinte megállt az idő, amikor a híres rózsaablak alatt ültünk és élveztük a csendet, békét, hallgattuk a gyönyörű éneket. Itt sikerült elfelejtenünk a betegséget és fájdalmat, mindez a múltba veszett és tudtuk, hogy hamarosan az egésznek vége lesz és minden visszatér a rendes kerékvágásba. Remélem, hogy ez a pár együtt töltött nap sok erőt és örömet ad Laurának és családjának, és azt is, hogy hamarosan teljesen meggyógyul.




A kívánság teljesítésében nyújtott támogatást köszönjük az Art’Otel vezetőségének,
akiknek a jóvoltából Laura a párizsi repülőutat megelőző napot, illetve az azt követőt náluk tölthette,
és a FGSZ Földgázszállító Zrt. vezetőségének, hogy valóra válhatott a kívánsága.

/ 15

Aközelmúltban a Fundamenta munkatársait láttuk vendégül a Kívánságkonyhán a Corinthia Budapest Hotelben. Az este folyamán bemutattuk a Csodalámpa tevékenységét és többek között meséltünk Hanka kívánságáról, aki egy "kuckószerű ágyra" vágyott.

A Fundamentás csapatnak megtetszett a kérés és nyomban vállalták, maguk állítják majd össze a bútort a kislány szobájában.

Volt aki a szállításban segédkezett, míg mások szerszámokkal a kezükben, a lakáson várták a lapraszerelt ágyat.

Az a délután mindenki számára különleges lett, a Fundamenta munkatársai így emlékeznek:

Hanka szülei nagyon kedvesen és segítőkészen fogadtak minket, idegeneket.

Mi, a szerelő "brigád" tagjai, olyan gyorsan és profin szereltük össze az ágyat, mintha mindennap kuckóágyakat szerelnénk össze. Ez természetesen köszönhető a kiváló szervezésünknek.

A szorgos munka eredménye pedig egy boldog kislány, aki egyből be is fészkelte magát az új helyére.

Szavakkal leírhatatlan, hogy milyen volt Hanka arca és reakciója, amikor valóra vált a kívánsága.

Köszönjük a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. munkatársainak és a Corinthia Hotel Budapest vezetőinek, hogy támogatásukkal hozzájárultak e kívánság megvalósításához.

Ma jártunk a Madarász utcai gyermekkórházban, ahol Bernátnak átadhattuk a laptopot, amelyre már nagyon régóta vágyott.

A Bunge Zrt. karácsonyi rendezvényén a cég munkatársai gyűjtést rendeztek, az összegűlt összegből a Csodalámpa alapítvány több beteg gyermek kívánságát is teljesítheti. Bernát volt az első, a többi ajándékozásról is beszámolunk majd.

Bernát 16 éves, válogatott ökölvívó és leukémiával küzd február óta. Szerencsére állapota javul, már csak a kezelések idejére kell befeküdnie a kórházba.

Bernát nagyon örült az ajándéknak, mint elmondta nyelvtanulásra és családfakutatásra fogja először is használni a gépet.

Bernát nevében is köszönjük a Bunge munkatársainak támogatását!

Sok időnek kellett eltelnie odáig, hogy végre találkozhattunk Viktorral és teljesülhetett a kívánsága. A fiatalembernek nem kis fejtörést okozott, hogy mit is szeretne, aminek igazán örülni tudna, de hamarosan megszületett a döntés: X-box Kinect játékot!

Egy kórházi vizsgálatnak „köszönhetően” a családnak Budapestre kellett feljönnie, így az irodában tudtuk átadni a játékot. Nem telt bele 10 percbe és már halomba álltak az asztalon a dobozok és zacskók, hiszen alaposan ellenőrizni kellett, hogy minden megvan-e és még mi egyéb, és ez mi... és az ....?

Természetesen a „leltár” tökéletes volt, csak arra várt a szerkezet, hogy végre gyermek játsszon vele.

Viktor, kívánjuk, hogy nagyon sok kellemes órát szerezzen neked a játék!

A kívánság az AXA csoport Magyarország Közhasznú Támogatási Programja keretéből teljesült.

Péntek este találkoztam Tomival és édesapjával a budapesti repülőtéren, nekik ez volt az első repülésük, bár Tomi apukája helikopteren ült már. Késő este értünk a manchesteri Hotel Marriott Airportba.

A Budapest Marriott Hotel közbenjárására ez a szálloda támogatásként fogadta Tomit és kísérőit, a recepción nagyon készségesek és kedvesek voltak velünk. Másnap a tipikus “angol reggeli” után az Angliában élő édesapám, Barabás Tamás, elvitt bennünket Chesterbe, az állatkertbe.

Nagyon különleges állatokat láttunk, ami Tominak is felkeltette az érdeklődését, hiszen nagyon szereti az állatokat. Szerencsére az időjárás is kedvezett nekünk, mivel csak délután kezdett el esni az eső. Az állatkerti kiruccanás utána megnéztük Chester- város nevezetességeit, majd elfogyasztottunk egy tradicionális “fish and chipset”, amelyet azonban Tomiék egy kissé zsírosnak találtak.

Vasárnap jöhetett a várva várt nagy nap, a mérkőzés napja. Mindannyian nagyon izgatottak voltunk, és jobban nem is sikerülhetett volna a meccs, hiszen a Manchester United csapata 4-0-ra győzedelmeskedett az Aston Villa csapata felett az Old Trafordban

A leírhatatlan élményt Tamás így fogalmazta meg:
A stadionba érve nagyon meglepődtem a stadion nagyságán, mert tévében sokkal másképpen látszik. A stadion megtelt és a hangulat nagyon jó volt, sok olyan dolgot láttam, amit a mérkőzésen nem mutatnak a tévében a közvetítés során. Észre sem vettem, úgy eltelt a 90 perc. Na és persze a meccs az nagyon szuper volt, és nyert a Manchester 4-0-ra.

Hétfőn az Old Trafford Múzeumot is megtekintettünk, valamint egy igazán különleges stadiontúrán is részt vettünk. Erről is Tamás szavai a leghitelesebbek:

A harmadik napon a stadionba látogattunk el. Megnéztük a kiállított kupákat, bementünk az öltözőbe, beleülhettünk az edzői székbe és ott is ebédeltünk. A negyedik napon délelőtt kipihentük az előző napok fáradalmait és délután hazautaztunk

Örömömre szolgált, hogy részt vehettem Tomiékkal ezen az utazáson, és remélem másnak is segíthetek majd álmának valóra váltásában.




Köszönjük a budapesti Marriott Hotel hathatós segítségét!






Köszönjük a manchesteri Hotel Marriott Airport vendéglátását!






Köszönjük a meccsjegyeket a WORLD FOOTBALL Tickets-nek!





Köszönjük az ismételt támogatását!!

/ 4

Laci már nagyon várta a kért ajándékot, amelyet egy szép napos áprilisi délután sikerült eljuttatni a családi otthonba.

A támogató cég nevében az ügyvezető igazgatóval együtt adtuk át a várva várt televíziót. Laci már előre eldöntötte, hogy nem engedi a szülőket a tv közelébe, hiszen ez már csak az övé, hiszen ő kérte az alapítványunktól.

Nagy összefogással kikerült a dobozból az új készülék, és a sok felnőtt segítségével rövid időn belül beüzemelésre is került. A távirányító hamar megmelegedett a nagyfiú kezében, amikor elkezdett ismerkedni a tv használatával.

Kívánjuk, hogy nagyon sok kellemes és szórakoztató órát szerezzen neked!




Köszönjük a MICRO-TOP Kft.-nek hogy ismét hozzájárultak
egy gyermek álmának valóra váltásához!

Márk még csak 12 éves, de már átélt egy súlyos vese-transzplantációt, s most éppen májdonorra vár. Nem tartja magát különlegesnek vagy éppen hősnek, az iskolában is megtesz mindent, hogy a többiekkel együtt haladhasson a tanulásban. Ránézésre egy virgonc fiú. A sok kezelés azonban nemcsak a barátokkal tölthető időből vesz el, hanem a fiúkat leginkább ebben a korban érdeklő számítógépes világból is. Ezért a Csodalámpától egy laptopot kért, hogy amikor hosszú időt kell eltöltenie a kórházi ágyban, akkor legyen, ami eltereli a figyelmét és a kikapcsolódását segíti. Márkot otthon kerestük fel a Tchibo képviselőivel, Szijjártó Ágival és Mészáros Zsolttal, akik a cég ajándékaként segítettek e kívánság teljesítésében.

Márk izgatottan bontotta ki a csomagot, majd amíg mi felnőttek azon tanakodtunk, vajon hogyan indítható el a program, addig Márk már az ikonok között válogatott. Szuper ez a gép, mondta nekünk és már el is merült a technika világában. Mi pedig csak álltunk körülötte és láttuk, ismét sikerült örömet szereznünk, amikor egy kisgyerek kérését teljesítettük.

Kívánjuk neked Márk, hogy találjanak neked megfelelő donort és sikerüljön a második műtét is, a társaid között lehess minél előbb!




Köszönjük a Tchibo támogatását, Szijjártó Ágnes kommunikációs menedzsernek és
Mészáros Zsolt marketingigazgatónak pedig, hogy személyesen is részt vettek a kívánságteljesítésben.

/ 2

Az idei névnapja kicsit másként alakult, mint eddig a „mi” kis Emmánknak, hiszen pár nappal utána adtuk át a Csodalámpától kért ajándékát. Emma ajándékozása olyan volt nekünk, mint az adventi időszak. A mindennapokban ott volt a készülődés, a szervezés örömteli varázsa, az izgatott várakozás…

Majd eljött a nagy nap! Reggel korán megébredtem, hiszen tele voltam izgalommal vajon tetszeni fog-e Emmának az ajándék, s reméltem, hogy minden jól alakul. Kicsit korábban érkeztünk meg a lakásukhoz. Pontosan az emelet számát nem is tudtuk, így nem is bántuk, gondoltuk legalább lesz időnk tájékozódni. Azonban akkora már tudtuk, hogy hova kell mennünk, mert az ablakból apró szempárok figyelték érkezésünket. Mikor a lakásba értünk, két nagyon csinos kis hölgy várt minket az anyukájukkal. Félénken bemutatkoztak nekünk, s a nappaliba kísértek. Úgy véltük, kicsit beszélgetünk, mielőtt átadjuk az ajándékot.

Azonban Emma már akkor az előszobában hagyott ajándékot kerülgette, míg mi bent beszélgettünk. Majd amikor láttuk, hogy tovább már nem kellene halogatni, akkor végre átadtuk neki a babzsákfotelt. Testvére Dóri segített neki kibontani a csomagolást, mert Emmán, ha látszódott is a kíváncsiság és a vágy, akkor is még mindig kicsit félénk volt. Végül, amikor feloldódott és megbarátkozott velünk, akkor önfeledten játszott Dórival: ugrándoztak, belefúrták magukat a babzsákba, majd egymás mellé feküdtek, és úgy hancúroztak a fotelen.

Mi meg csak ott ültünk és magunkba szívtuk az arcukról sugárzó örömet, a mosolyt, a pillantásukat, hogy „szűk” napokon majd elővehessük. Egy megpróbáltatással teli időszak után hatalmas erőt adott nekünk ezeknek a kislányoknak a mosolya, öröme és az egymás iránt érzett szeretete. ÉS IGEN!!! Ez az, amiért érdemes ezt csinálni!

S azt hiszem, ez olyan, mint a „kábítószer”. Aki egyszer megérzi az ajándékozás adta öröm ízét, az utána nem fog tudni leszokni róla!!!
További jó egészséget, és jó pihenést kívánunk a babzsákfotelben a „mi” kis Emmánknak és az egész családjának!




Külön köszönet KATÓ IMRÉNEK a fotel hazaszállításában való segítségéért!

/ 3

Dzsenifer még 2011-ben, novemberben került kórházba. A karácsonyi ünnepeket otthon tölthette, de 2012. január 12-től folyamatosan kórházban van. A legfeljebb néhány hétre tervezett kórházi tartózkodás hónapokra nyúlt. A családot, a két kisebb testvért - akiknek napi ellátásából Dzseni szinte pótanyukaként vette ki részét - nélkülöznie kellett, és a barátoktól is elszakadt.

Az összekötő kapocs az internet, a Facebook lett. Ezért kérte Dzseni a Csodalámpától a telefont, amire olyan régóta vágyott, és amiről korábban nem hitte, hogy valaha is az övé lehet.

A Mikuláskocogás résztvevői, akik - minden évben más - idén a Csodalámpa Alapítványt támogatták, három gyerek egyikeként valóra váltották Dzsenifer álmát is. Nagy volt az öröm, amikor a "Főmikulás" személyesen adta át a csapat ajándékát.




Köszönjük a Mikuláskocogás résztvevőinek, hogy hozzájárultak Dzsenifer öröméhez!

A 4 éves Juditka ajándékozása szó szerint varázslatos volt, mert mi varázsoltunk. Az ajándék doboza, már hamarabb odaért a tulajdonosához, mint mi. De úgy tudta, üres.

A kapuban vártak, hárman is, mert nem csak Judit volt izgatott, de az anyukája is, és a kis öccse is. Így mikor odaértünk, és bementünk az üres dobozba belevarázsoltuk azt a babaházat, amit már annyira vártak! Ezután indulhatott a hajrááááááá! A dobozt ki lehetett bontani!

Sajnos nem volt egyszerű, mert hárman is alig boldogultak, így becsatlakoztunk, és ötünknek már sikerült a nagy feladat! Jaaaaj de megérte a fáradtságot, mert gyönyörű dolgokat találtak benne, mely sok-sok mosolyt, és örömet rajzolt a kívánságkérő kis arcára!

A fényképezőgép elől folyamatosan el akart bújni az új babaház tulajdonos, majd mikor haza- ért a két nővére, a kicsinek is megjött a kedve a fotózkodáshoz! Így sikerült megörökítenünk a boldog pillanatokat, illetve azt is, milyen nagy munka várt a családra az után, hogy eljöttünk…

Kívánjuk, hogy sok-sok ilyen boldog pillanatod legyen Neked, és családodnak!




Köszönjük Baross Gábor magántámogatónknak,
hogy Judit arcára mosolyt varázsolhattunk!!

/ 5

Gergőben nagyszerű embert ismertem meg. Csendes, de nyitott és barátságos természete azonnal megmutatkozott. Szeméből az elhivatott emberek átszellemültsége sugárzott. Tubaművész szeretne lenni. A hangszert már akkor kinézte magának, amikor még el se bírta volna. Megértette, hogy várnia kell, de felkészült, és amint elég nagyra nőtt, elkezdte a tanulást. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába jár. Több európai országban megfordult már a zenekarokkal, amelyekben játszik. Nemcsak a hangszert tanulja, de szenvedélyes tudásvágy hajtja a közismereti tárgyak tanulásában is. A matematikát is öröm volt tanulni vele.

A betegség veszélyeztetni látszott az eddig szépen ívelő muzsikusi pályát. Gergő azonban nem hagyta el magát. Igaz, erős családi támogatással, de bizakodva, fegyelmezetten csinálta végig a gyötrő kezeléseket. Amikor csak lehetett, két kezelés között is gyakorolt.

Még Pécsett döntötte el, hogy a Csodalámpától második szenvedélyéhez, a horgászathoz kér felszerelést. Nagyon várta a tavaszt, hogy vágya valóra váljon. Végül egy kedves támogató segítségével a Csodalámpa teljesítette a kívánságát.

2012. április 3-án, amikor utoljára jött kontrollra a Szent László Kórházba, kezébe foghatta az áhított horgászbotot és felszerelést. Nagyon örült neki. A támogatóval sajnos nem sikerült találkoznia, de elhatározta, hogy amint hazaér, levelet ír neki és a Csodalámpának.




Köszönjük visszatérő magántámogatónk, Révész István segítségét!!

/ 3

Emma a vége felé jár a kezelésnek és nagy meglepetés volt számára kívánságának teljesítése! Több szempontból is nagy öröm volt számára az időpont választása. Először is a hétvégére mentek haza, másodszor jöttek a húsvéti ünnepek, és végül a születésnapját a hó végén fogja ünnepelni.

Nagy kerek szemekkel fogadott bennünket és Lakatos Edinát, a Földgázszállító képviselőjét. Együtt toltuk be a dobozt, amiben a kért Playmobil játék volt.

A kislány a jelenlévők segítségével kibontotta az ajándékát, és apró részletekig minden jól megnézett. A játék tartalmazott minden fontos, pontos és apró részletet, ami egy komoly babaház tartozéka.

A kellemes meglepetés után egy kis beszélgetés következett.



Köszönjük a Földgázszállító Zrt. Támogatását!

/ 3

A tél folyamán kaptuk a kívánság-bejelentést, hogy Ákoska tavasszal a családjával a budapesti Vidámparkba szeretne elmenni. Szerencsénkre egy kedves felajánló pár által ez a kérés tavasszal meg is valósult.

Egy borús, esős szombati napon nekivágtunk az egész napos mókának. Szinte minden játékot kipróbáltunk, de a fiúk tetszését a dodzsem, hullámvasút és a dzsungeles rész nyerte el. Ákos fáradhatatlanul kergette a galambokat és rengeteget kacagott, igaz nem csak ő, hanem az egész csapat. Majd 6 óra játék után kifáradtan indultunk haza, eseményekkel teli napot hagyva magunk mögött.

Reméljük, hogy feledhetetlen élményt nyújtottunk Ákosnak!
Sok egészséget és szerencsét kívánunk számukra!




Külön köszönet támogatóinknak: Birta Emőkének és Gallai Dávidnak,
akik azon túl, hogy vendégül látták a családot, együtt örültek Ákoskával!

/ 5