Botond édesanyja írt nekünk...


From: Ibolya C**-T*** mailto : c*** @ gmail.com
Sent: Friday, December 21, 2012 12:11 AM
To: csodalampa@t-online.hu
Subject: köszönet egy valóra vált álomért

Kedves Csodalámpa!

Szeretnék Önökkel megosztani egy "mesét".
Volt egyszer egy kisfiú,aki a kórházi rehabilitációja alatt egy kisebb séta során találkozott egy nagyon fura szerzettel.
A neve: pónicikli volt.A kisfiú ragyogó arccal próbálta ki a remek kis szerzetet. De hamar el kellett köszönniük egymástól. De a kisfiú ezután sokat emlegette új"barátját". Az anyukája gondolt egy nagyot és felkereste Önöket.

Aztán egy napon csörgött a telefon és a vonal végén egy tündéri hölgy(Bakonyi Joli) elmondta a nagy hírt.
Akadt egy támogató,aki valóra váltaná a kisfiú nagy álmát...

Aztán eljött a nagy nap. November 30.-án éppen a Budai Gyermekkórház Mozgásrehabilitációs osztályán feküdtünk egy három hetes rehabilitáción.

A kora esti órákba érkezett hozzánk egy nagyon kedves család és Botondot keresték. Elkezdték bontogatni a nagy dobozt,amit magukkal hoztak. Nem sokkal később előkerült egy pónicikli.

Botond szégyenlősen bújt hozzám és csak annyit kérdzett: "Anya!Ugye nem viszik el tőlem?" Lassan kezdte felfogni,hogy a ló marad és csak az övé. A tesójával rögtön elnevezték Szivárványnak.

Ha Önök nincsenek és nincs a Halacsy család,Botond álma talán soha nem vált volna valóra. Köszönöm Önöknek és a Halacsy családnak is,hogy valóra váltották a kisfiam álmát.

El sem lehet mondani,milyen sokat jelent ez neki és persze nekünk is.
Szivárvány biztosan szereti az új kisgazdáját,mert Boti minden este úgy fekszik le,hogy elköszön tőle és ad neki egy puszit.

Tisztelettel:**** Ibolya


Belépés