A többiekhez hasonlóan Patrik is nagy izgalommal készült a találkozóra: külön csomagot állított össze az aláírandó emléktárgyakból. A közös fotózásnál büszkén állt fel tolókocsijából kedvence mellé - ami bizony édasapjától Schumacher úrig mindenkit meglepett egy cseppet...

A beszélgetés végén Ő volt a legbátrabb és közölte Schumacherrel, hogy: "Verje le jól a magyarokat a pályán", ami a tolmácstól szabad-finomított fordításban így hangzott: Patrik sok sikert kíván Önnek a Hungaroringen és természetesen itt a pályán is.

A találkozó után Patriknak különleges élményben volt része: magát a mérkőzést testközelből, a pálya széléről nézhette végig. Lefotózni Schumit, amint szögletet rúg, nem mindennapi élmény. A mérkőzés végén Eperjes Károly és Felipe Massa személyesen köszönte meg Patriknak a biztatást...

Köszönetet mondunk a jegyekért a Magyar Telekomnak, a találkozó megszervezéséért pedig a Careers Management Group és a formula.hu munkatársának.
Sajnos Schumacher úr kifejezett kérésére közös fotókat nem publikálhatunk a találkozóról.

Csabának a találkozó Michael Schumacherrel túl rövidnek bizonyult.
Olyannyira, hogy sajnos a kedvenc ferraris pólóját sem volt ideje aláiratni. De természetesen kézfogás, egyéb autogramm, s néhány kedves szó neki is kijutott a bajnoktól, így igazából panaszra, reméljük neki sincs oka.
A focimeccs fantasztikus volt, Hajdú B. István és Hajós András kommentálásában komoly rekeszizomgörcsöket okozott, de mindekinek - így Csabának is - volt ideje kipihenni mindezt a Hungaringen, szombaton.
S valljuk be, senkinek sem egyszerű feldolgozni, hogy az a világsztár, akiért rajong, ott áll előtte, s kedvesen, közvetlenül beszélget vele.


Köszönetet mondunk a jegyekért a Magyar Telekomnak, a találkozó megszervezéséért pedig a Careers Management Group és a formula.hu munkatársainak.
A személyes találkozásról Schumacher úr kérésére nem publikálhatunk fényképet.

<p style=text-align:right>Csinády Rita és Titkos Rita
kívánságkoordinátorok
2006.08.05.

Nikolett kívánsága az volt, hogy barátnőjével, Barbarával bringóhintózhasson egy jót a Margitszigeten.
Nekünk, Csodalámpásoknak nagyon tetszett ez az ötlet, azért is, mert tudtuk, hogy 2006. június 10-én, az immár hagyománnyá vált "Csodalámpás Bringónapon" egy szokatlan nevű és külsejű bringó átadására is sor kerül a Margitszigeten. Miért is ne aznap teljesítsük Niki vágyát...

Bár délelőtt az idő enyhén szólva borzalmas volt, hol jég esett, hol már majdnem hó, bíztunk abban, hogy délutánra minden rendben lesz. Addig is sütit készítettünk és egyéb finomságokat, hogy legyen mivel várnunk Nikit és családját. Délután 3-kor kisütött a nap, így vadonatúj bringóhintónk gyönyörű fényben tündökölt.
Mire Niki és Barbara megérkeztek ott állt egy feldíszített hintó a Halastó melletti Bringóvár udvarán.
Messziről látszott, hogy a sok lufi nélkül is más, mint a többi, már csak azért is, mert a neve Csodalámpa...

Természetesen ők ültek először fel a "Csodalámpa" hintóra, mely a Bringohintó KKt. és tuljadonosa, Szabó László úr szívességéből egész évben hirdeti az alapítvány tevékenységét a Margitszigeten.
Persze nemcsak hintózás a világ, a Bringónapon lufihajtogatástól a kézműves játszóházig és pólófestésig még sok más szórakozás várta a gyerekekekt és felnőtteket.

A reméljük, hogy nemcsak Barbarának és Nikolettnek, hanem sok-sok más gyermeknek fog még örömet okozni a Csodalámpa hintó.

<p style=text-align:right>Újfalusi Ildikó
kívánságkoordinátor
2006.06.10.

<p style="font-style:italic">"Pedig egy perc, egy parányi vígasz,
ha csak megnyugszik egy kicsit,
mély álomba ringatta volna
teste és lelke kínjait."
<p style="text-align:right">(Szabó Lőrinc)

Nikit régóra kezeljük klinikánkon és közben átesett Miskolcon egy csontvelő transzplantáción is.
Az életéért küzdünk nap mint nap. Egyre elesettebb és apatikusabb. Felfigyeltünk arra, hogy amikor Miskolc neve szóba kerül, felcsillan a kis szeme. Mint megtudtuk az anyukájától, ilyenkor azt hiszi, hogy megint oda utazhat. Volt ott a kórházban egy csúszda amit nagyon szeretett és vágyott rá. A Csodalámpához fordultunk segítségért. Még azon a napon megérkezett a csúszda. Gyönyörű piros, sárga létrával. Sajnos még nem próbálhatta ki, de ahogy felébredt, bágyadt kis arcán a csodálkozás, öröm és egy kis érdeklődés látszott. Felült az ágyában, ami mostanában egyre ritkább volt. Nézegette és nagyon elégedett volt. A babái sorra ki is próbálták. Hogy jól láthassa, feltettük a vele szemben lévő ágyra vagy éppen ahova kérte. A nagyon gyenge állapotú kislány, szinte már nem is beszélt, de amikor rákérdeztünk: - Kié a csúszda? - kicsit felélénkült, büszkén nézegette és azt mondta: - Az enyém!
Kicsi Nikike azt kívánjuk neked, hogy gyógyulj meg és tudjál nagyon sokat csúszdázni!
Anyukájának csak hulltak a könnyei és csak azt mondogatta: - Köszönöm, ez egy csoda!
<p style=text-align:right>Bezdánné Végh Tünde

2006.07.07.

<p style=text-align:center>Képriport

/ 5

A 14 éves Gergő azt kívánta, hogy részt vehessen iskolája (Mozgásjavító Általános Iskola, Sály) tanévzáró ünnepélyén. A második félévben már nem tudott iskolába járni, Bp-en kezelik a Bethesda kórházban.

Ez ám a pompás kívánság, gondoltuk!
Hétfőn még úgy tudtuk, bő másfél hét van az évzáróig, nyugodtan megszervezhetünk mindent. Kedden viszont kiderült, hogy tévedtünk, már csak 3 napunk van péntekig...

Gergő állapota miatt mentőre volt szükség az utazáshoz, hálás köszönet érte a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat vezetőinek és munkatársainak, akik habozás nélkül siettek a segítségünkre.

Az iskola igazgatója és tanárai Gergő kedvéért egy napra sűrítették össze az évvége szokásos eseményeit.
Még arra is sort kerítettek, hogy Gergő vizsgázhasson a második félév tananyagából, amit sikeresen teljesített és méltó jutalomként a bizonyítvány mellé könyvet és egy repülőgépmodellt is kapott ajándékba e szép nap emlékére.

Azt hiszem a képek magukért beszélnek, sikerült-e "jól" teljesítenünk ezt a különleges kívánságot és örömet okoznunk Gergőnek. Végtelenül boldog volt, bár számára ez a nap meglehetősen fárasztónak bizonyult.

Jóllehet a Csodalámpa volt ezen a napon a kívánságteljesítő, ám végig úgy éreztem, hogy mi és a mentősök, tanárok, gyerekek is jócskán kaptunk ajándékot - Gergőtől.

<p style=text-align:right>Czakóné Bálint Judit
önkéntes
2006.06.09.

Attila izgatottan várt, hogy háromórai autózás után végre az Állatkertben legyen.
Mikor meglátták a pénztárnál kanyargó hosszú sort, nagyon megijedtek. Ők még nem tudták, hogy az Állatkert Alapítvány segítségével pillanatok alatt benn leszünk. Attila izgatottan nézte sorra az állatokat. Különösen a fókák és a majmok tetszettek. Sajnos a zsiráffal nem sikerült találkoznunk, annyira elbújt. Délután, mikor mi már teljesen elfáradtunk, Attila még mindig tele volt energiával.
Így talán a hazafelé vezető út már nem is tűnt olyan hosszúnak.

<p style=text-align:right>Újfalusi Ildikó
koordinátor
2006.06.11.

Pénteken délután Adrienn éppen ballagására készült amikor megérkeztünk hozzájuk a kívánság laptoppal. Nagy volt a meglepetés, és az öröm, mert nem tudott érkezésünkről. Elöször nem is akarta elhinni, hogy ilyen gyorsan teljesült a kívánsága.
Aztán édesapjával közösen üzembehelyezték a készüléket és Adrienn számára megszünt a külvilág.

Köszönjük United Way Alapítványnak a közreműködést és a GE-nek, hogy e kívánság teljesítését adományával lehetővé tette.

<p style=text-align:right>Köszegi Judit
2006.06.15.

Roland 15 éves, csontvelő transzplantációt követően lábadozik. A Csodalámpától egy elektromos kerékpárt kért, alighanem azért, mert egy "igazit" még nincs ereje hajtani.

Alig néhány napja jelentkeztem a Csodalámpánál és máris kaptam egy izgalmas feladatot.

Igaz, Roland Hódmezővásárhelyen, tőlem vagy 100 km-re lakik, de először a környéken próbálkoztam, hogy a nagyáruházakban is éppen hiánycikk elektromos kerékpárt megszerezzem.

Szerencsém volt, egy mezőtúri kereskedő, Zoltán jelentős árengedménnyel bocsátotta rendelkezésünkre az egyetlen, boltjában lévő kerékpárt. Ráadásul, amikor utazó üzletkötőként a túrkevei lottózóban elmeséltem, mivel fogalkozom mostanában, a tulajdonos és munkatársai adományaikkal beszálltak a kívánság finanszírozásába.

Ezek után elindultam a kerékpárral Hódmezővásárhelyre. Miután megérkeztünk Roland kapujához és levettem a bicajt az utánfutóról, nyomban az éppen akkor megjelenő Roland kezébe adhattam a kormányszarvat. De hol kell ezt bekapcsolni?!?

Negyed óra múltán már rá is jöttünk, hogyan működik a csoda-bicikli, és Attól kezdve Roland jó pár kört rögtönzött az édesanyja a nővre,(aki a donora volt) és a mi örömünkre.

2006. június 24-e különleges nap volt mindannyiunk számára, megtapasztalhattuk, hogy az emberek akár ismeretlenül is segítenek egymásnak, ha értelmét látják.

Köszönjük Zoltánnak, és Katalinnak az önzetlen segítséget, mellyel hozzájárultak Roland öröméhez.

<p style=text-align:right>Zemka Béla
koordinátor
2006.06.24.

Ádám már nagyon vágyott egy PSP-re, mert már sok barátjának és betegtársának is volt. Amikor kezelésre vagy kontroll vizsgálatra jött, mindig hatalmas kérdő szemekkel nézett rám.
Egy ilyen alkalommal, április 24-én, amikor éppen a kórházpedagógussal tanult, bementem hozzá.

Először meglepődött, hogy mit keresek ott, amikor ő tanul, azután elmosolyodott és egy nagyot sóhajtott:
- Végre - mondta, és megnyugodva átvette ajándékát.
Megnézte, félretette és mondta, hogy gyorsan megírja a dolgozatát, hogy utána játszhasson. Csak úgy ragyogott.

Később, a tanulás után nagy játékba kezdett és tanácsokat, játékokat cserélt barátaival.

                                                                                                Bezdánné Végh Tünde

Szilvi édesanyja titoktartást fogadott, és nem is szólt Szilviának, hogy mikor teljesül a kívánsága.
Amikor beléptem, a kislány egy kicsit megilletődött volt. Gondolom, nem tudta hova tegye, hogy miért pont őt keresi egy öltönyös idegen.
Először csak úgy általában beszélgettünk a fényképezésről, mondtam neki, hallottam, hogy mennyire ismeri a digitális fénykezőgépeket és hasonlók.
Akkor már egy kicsit kapisgálni kezdte a dolgot, de igazából akkor szaladt fülig a szája, amikor meglátta a Fujifilm F-610-es gép dobozát.
Nyomban kiderült, hogy ért hozzá. A különböző paramétereket - amelyek megvallom, nekem nem sokat mondtak - azonnal elmagyarázta.
Kibontotta a dobozt és azonnal tudta milyen kábel hova való, hogyan kell feltölteni az akkut, melyik csatlakozó mire szolgál.
Szilvi nagyon boldog volt, ahogy ott forgatta a kezében a csillogó masinát...
Azért búcsúzás előtt elkérte az én gépemet is egy kis vizsgálódásra.
Kívántam neki, hogy sok szép felvételt csináljon az új géppel.
Másnap Szilvi édesanyja mosolygó hangon felhívott, "élesben" is kipróbálták a gépet, sikerült is vele pompás felvételeket készíteni.

<p style=text-align:right>Marosfalvi Attila
koordinátor
2006.06.07.

Attila visszahúzódó gyerek, akit a kórházi munkába csak azzal lehetett bevonni, hogy cserébe néhány percet motorozhatott a kórház gépén. Így nem csoda, hogy a Csodalámpától egy saját kis elektromos motort kért. Édesanyja elmesélte, hogy attól a naptól kezdve azzal a gondolattal kelt és feküdt le, hogy talán egy nap teljesül a kívánsága.

Attila kívánságát a Játéksziget (http://www.jateksziget.com) segítségével teljesítettük. Köszönet a cég tulajdonosainak - Fehér Attilának és Fehérné Németh Erikának - a felajánlásért és Pető Mónikának a szervezésért. Attilát egy csütörtök reggel leptük meg a kórházban. Alig akarta elhinni, hogy ez a csodajárgány immár az övé. Rögtön felpattant a motorra, sőt a barátját is elvitte egy körre. Azonnal kiadta az utasítást, hogy mától ez a motor mindenhova vele tart, kórházban és kórházon kívül egyaránt.

<p style=text-align:right>Flandera Tünde és Titkos Rita
kívánságkoordinátorok
2006.06.08.

Dominik ajándékát már nagyon szerettük volna átadni, de sajnos az átadás Dominik állapota miatt egy kicsit elhúzódott. Mikor mamájától megtudtuk, hogy végre mehetünk a László kórházba hozzá, azonnal repültünk is, a mama csak annyit mondott, hogy már nagyon várnak minket.

Óriási volt az öröm, ahogy került elő a Playstation2 a dobozból, Dominik egyre inkább ragyogott, elmagyarázott mindent a gépről, elmondta, hogy milyen játékokat szeretne, ha azonnal vennének hozzá (Pókember a kedvenc), és már alig várja, hogy végre mehessenek haza, Nagykanizsára, hogy játszhasson a játékkal. Csodálattal forgatta ajándékát, ami sokkal szuperebb, mint amivel a kórházban megismerkedett, még DVD filmet is lehet nézni vele..

Köszönjük a csodát lehetővé tevő Sony cégnek, hogy egy újabb kisfiú felejthette el segítségükkel egy időre a kórházi megpróbáltatásokat.

Niki kezelésen volt a pécsi klinikán édesanyjával, szeretteitől és otthoni barátaitól távol. Nagyon nehéz napokat élt éppen át, sokat sírdogált, amikor a Csodalámpa dzsinje akcióba lépett.
Budapestről érkezett egy nagyon kedves fiatal hölgy a Niki által oly nagyon vágyott kamerás mobiltelefonnal. Az akkor szomorú kislány arcára vidám mosoly költözött. Nemcsak a telefont kapta, hanem egy nagyon aranyos Nikinek tetsző telefontartót is, amit a nyakába akaszthat. Ezenkívül még egy titokzatos csomagot, amelyből matricás album, színezőkönyv, mesekönyv, napló apró lakattal, édesség és még egy pár csoda került elő.
Niki csakúgy ragyogott. Keveset beszélt, de a szeme elárulta boldogságát. Rögtön ki is próbálta a telefont, de mielőtt bármit is csinált volna vele, felhívta messze otthonában lévő édesapját. Aztán képeket és telefonszámokat gyűjtött és ismerkedett a különböző funkciókkal amikre képes a telefonja. Akkor és ott a kezelés kín-keservei feledésbe merültek. Nagyon büszke volt az ajándékaira és mindenkinek örömmel megmutatta.

Köszönjük ezt a csodálatos felajánlást az EMEF Első Magyar Energetikai Fejlesztő és Szolgáltatő Kft. ügyvezetőjének Hermann Tündének!
<p style=text-align:right>Bezdánné Végh Tünde

2006.05.24.

Klaudia hosszú hónapokat töltött a miskolci Gyermek-egészségügyi központban. Sajnos, súlyos betegsége és az elhúzódó kezelések nem tették lehetővé, hogy rendszeresen járjon iskolába, barátaival találkozhasson, velük játszhasson. Nagyszüleivel érkezett aznap Miskolcra, amikor meglepetésként nem a kezelés várt rá, hanem egy hőn áhított számítógép. Régi kívánsága teljesült ezzel, hiszen így új lehetőségek nyílnak meg számára. Ragyogó szemekkel, meleg ölelésekkel vettünk egymástól búcsút.

<p style=text-align:right>Giákné Bobaly Judit
koordinátor
2006.05.29.

<div class=mail>

From: **** Mária mailto:***** @freemail.hu
Sent: Wednesday, June 13, 2007 10:47 AM
To: info@csodalampa.hu
Subject: Klaudia

Kedves Csodalámpa!

Szeretném megköszönni, hogy 2007.06.10-én teljesítetted a kívánságom és megkaptam a laptopot.

Gyorsabban telnek most már a napok a kórházban, mert tudok rajta mesét nézni, feladatokat megoldani, játszani.

Köszönöm mindenkinek!

  Klaudia 10 éves

Gergely régóta vágyott egy acélbetétes rockerbakancsra. Kezdetben a szülei tiltották tőle, félve, hogy ez egyben a zűrös rockeréletet is magával hozza. Aztán jött a betegség, s bár ekkor már szívesen teljesítették volna Gergely kívánságát, anyagi okok megakadályozták ebben őket.

Ekkor lépett színre a Csodalámpa, s segítségül hívta a Darkshop céget (http://www.darkshop.hu). A cég vezetője, Dobozi Georgina, felajánlotta a vágyott bakancsot Gergely számára, sőt megszervezte, hogy egy igazi rocker, Kalapács József (Pokolgép, OMEN, Kalapács együttes tagja) adja át az ajándékot.

Gergelyt két kezelés közben a Tűzoltó utcában leptük meg, ahol nagy örömmel vette át az acélbetétes fekete bakancsot és közben elbeszélgetett a zenekaralapítás nehézségeiről a meglepetés vendégével. Büszkén húzta magára az új lábbelit, amelyben kezdetben kissé bizonytalanul járt - hiába, gyakorlat teszi a rockert.

<p style=text-align:right>Flandera Tünde és Titkos Rita
kívánságkoordinátorok
2006.05.30.

Az orvosok szerint a kómás betegek hallanak...

Adriennt (12) három éve kómás állapotban mentőhelikopter vitte kórházba. Szerencsére magához tért, és bár váratlan betegsége tolókocsiba kényszerítette és beszédproblémákat is okozott, egy ideje már rehabilitációs kezeléseket kap és szépen fejlődik. Tanára hallott a Csodalámpáról és többször beszélgetett rólunk Adriennel, nincs-e valamilyen titkos vágya...

/ 9

Nem kis meglepetésére Adrienn helikopteren szeretett volna repülni! Amint mondta, hogy éber állapotban is átélje a repülés élményét, amelynek életét köszönheti.

A Fly 4 Less kft. sietett segítségünkre, immár második alkalommal.

Amig a tűzpiros Bell 206 L3 Long Ranger III előkészítése folyt, addig is körbe (toló)kocsikáztunk a környéken és megnéztük az ott parkoló An-2-es, LI-2-es és más gépeket, és megcsodáltuk a vitorlázórepülők startolását.

Azután egyszer csak elkezdett forogni a rotor és a csillogó szemű Adriennt édesapja karjában emelte be a gépbe. Ha már az egész család eljött Budaörsig, valamennyien beszállhattak a 6 személyes csodagépbe. A pilóta - Kovács Győző úr - gázt adott és a gép könnyedén a levegőbe emelkedett. Előbb a budai hegyek nézték meg közelebbről, majd Adrienn kérésére a Dunát nézték meg a magasból.

Édesapja elmondása szerint Adrienn csak egyetlen pillanatra bizonytalanodott el, amikor a helikopter - számára talán váratlanul - visszafordult. De az egy helyben lebegés, sőt a hátrafelé repülés meg se kottyant. A jó húsz perces repülés után Adrienn fáradtan bár, de csillogó szemmel mondott köszönetet a csodálatos élményért.
És bár aligha fenyeget az a veszély, hogy Adrienn egyhamar elfelejtse ezt a napot, egy hasonló helikopter modelljét kapta emlékül a Csodalámpától.

A linkre kattintva megtekinthető a felszállásról készült videófelvétel: video (3 MB)

Köszönjük Zorkóczy Krisztiánnak és Oletics Imrének, a Fly 4 Less kft ügyvezetőinek, Kovács Győző pilótának és munkatársaiknak, hogy szombatjukat habozás nélkül feláldozták egy kislány öröméért.

<p style=text-align:right>Márkus Mónika és Patzauer Gábor
koordinátorok
2006.05.20.

Izabella nagyon szeret a szabadban játszani. Amikor a kezelések között hazamehet, szinte állandóan kint van a kertben.
Ezért volt az a vágya, hogy olyan játékot kapjon, amivel majd otthon játszhat a szabadban.
Egyik délután mi, Csodalámpások megjelentünk egy gyönyörű, piros, halványlila szalagokkal díszített igazi kislány rollerrel, amin még egy kis táska is van, elrejtve benne egy apró, világító halacska...
Iza megilletődve nézte a rollert, rögtön leszerelte a táskát róla, hogy megnézze, mi búvik meg benne... és láthatóan a halacska is teljesen elbűvölte... Aznap délután kimehettek egy kis sétára a kórházból, most már természetesen a rollerrel, és így azonnal ki lehetett próbálni, működik-e a roller, amit a Csodalámpa varázsolt Izának.

<p style=text-align:right>Flandera Tünde
és Titkos Rita
kívánságkoordinátor
2006.04.07.

Gergely mindössze 4 éves, de már most tudja, hogy orvos, és/vagy szakács szeretne lenni.

A gyógyítás érdekében jött segítségére a Csodalámpa.. hatalmas csomagokkal érkeztünk, Gergő azonnal kiválasztotta, melyiket nyitjuk ki előszőr - a doboz telis-tele volt orvosi műszerekkel, sztetoszkóp, lázmérő, "vitaminok", vérnyomásmérő, orvosi kitűző, "csipogó", mobiltelefon, injekciós tű, röntgen készülék került elő a csomagból.
Gergő a kincseket izgatottan vette birtokba, a telefonja állandóan csörgött, mert a "doktor úrnak" azonnal sürgős hívásai lettek.
Az első beteg a mama lett, mindent ki kellett rajta a próbálni, és sürgősen gyógyítani is kellett.
A másik doboz hasonló örömet okozott: egy kis kocsin minden megtalálható volt, amire csak egy orvosnak szüksége lehet: infúziós álvány, ami csönget, ha lejárt az infúzió, életmentő készülék, operációhoz maszk és sapka, nem győztük rendszerezni a rengeteg orvosi eszközt...
A "doktor úr" 10 órakor és este 6-tól rendel, és megígérte, hogy bármikor, ha betegek vagyunk, bátran hívhatjuk, rendelkezésünkre áll, és biztosan meg fog minket gyógyítani... most aztán reszkessetek betegségek, Gergő készen áll, hogy meggyógyítsa az összes beteget!

<p style=text-align:right>Flandera Tünde és Titkos Rita
kívánság koordinátorok
2006.04.28.

Amikor Ronaldonak meséltem a csodalámpáról és megkérdeztem, mit szeretne, azonnal közölte - biciklit! - arca pedig csakúgy ragyogott. Következő kérdése az volt - és mikor lesz? - Azt mondtam várnunk kell és majd meglátjuk.
Pár héttel később rövid kezelésre érkezett, félt, szorongott. Mikor sejtelmesen mondtam, hogy talán ma lesz valami csoda, felcsillant a szeme és kicsit megfeledkezett félelméről. A vérvételt és a kezelést kivételesen sírás nélkül tűrte, aztán várt, de nem kérdezett csak mosolygott. Éppen ebédelt mikor megérkezett a kis kerékpár. Betoltuk az ebédlőbe ahol Róni és még néhány gyerek bámult a csillogó csodára, aztán rám nézett, leugrott a székéről, rápattant a kerékpárra és vidáman kacagva mondta, - AZ ENYÉM!!!! - Leszállt, simogatta, tologatta, fel-fel kacagva mondogatta, - AZ ÉN BICIKLIM!!! - Boldogsága átragadt környezetére és bizony könnyet csalt öröme szemünkbe, örömkönnyeket. A mentőbe hazafelé vele utazott új kerékpárja és szűnni nemakaró boldogsága.
Nagyon köszönjük csodalámpa!
Roninak, pedig kívánunk még sok örömöt, balesetmentes közlekedést az új biciklivel és gyógyulást a súlyos betegségéből!

<p style=text-align:right>B.Végh Tünde
kívánságkoordinátor
2006.03.08.

Dóri nagyon szereti az állatokat, kutyája és macskája van, de kedvencei a lovak. A Csodalámpától azt kívánta, hogy repítse el őt a cirkuszba a papájával együtt - mert bár sokat hallott róla, még sosem járt ott.

A Fővárosi Nagycirkusz (http://www.maciva.hu) igazgatója, Kristóf István, egy szombat délutáni előadásra invitálta meg a családot. Dóri bepillanthatott a kulisszák mögé: megnézhette, hogyan élnek az állatok a cirkusz területén, hogyan készülnek a művészek a fellépésre várva, az olasz vendégcirkusz legszebb lovát megsimogatta, répával etette a zsiráfot és találkozott a magányos orrszarvúval. Kristóf úr megajándékozta Dórit a cirkusz pólójával és sapkájával és már kezdődött is az előadás.

A színes műsorban szerepeltek lovak, tevék, tigrisek és zsiráfok, felléptek akrobaták és erőemberek, voltak zsonglőrök, tornászok és ugrócsoport, vidám perceket szereztek a bohócok. És mily meglepő, egyszercsak megjelent a csodalámpa a porondon s előbújt belőle a dzsinn...

Köszönet Nagy Ágnesnek a program szervezésében nyújtott segítségéért, és a Fővárosi Nagycirkusznak a támogatásért, személy szerint Kristóf Istvánnak és Varjasi Lászlónak.

<p style=text-align:right>Balázs László, Flandera Tünde és Titkos Rita
kívánságkoordinátorok
2006.04.22.














<table width="100%" border=0><tr><td></td><td></td></tr><tr><td></td><td></td></tr><tr><td></td><td> </td></tr></table>