2010-11

Beszámolók/2010-11-30 Zoltan

Zoli 17 éves nagyfiú, aki édesanyjával „ gyanútlanul” érkezett a megbeszélt időpontban a klinikára, adategyeztetés végett.

Tágra nyílt a szemük, amikor megtudták, az asztalon díszelgő laptop Zolié.

Az öröm határtalan volt, megtudtuk tőle, a közelgő műtétre is viszi majd magával ezt a csodás szerkezetet.

Kívánjuk, boldogságod sokáig tartson!


A laptop a adománya.




Zoli nevében is köszönjük!






Tatárné Csonka Zsuzsa
Kívánság-koordinátor
Miskolc, 2010.11.29.

Beszámolók/2010-11-30 Peter


Peti tavasszal érettségizik, komoly pályára készül, közgazdasági vagy műszaki diplomát szeretne elérni. A könnyedség, a humor mégsem áll tőle távol, kedvence Kiss Ádám, a Showder Klubból ismert stand up comedy-s.

Az egyik előadásra a Dumaszínház VIP-jegyeivel sikerült eljutnunk a New Orleans étterembe, ahol a ház vendégeként a vacsora után megnézhettük a rekeszizmokat megmozgató előadást.

A vidám műsor alatt Peti nagyon jól érezte magát, de az igazi élmény, a kívánságának a teljesítése csak ezután következett: benézhettünk Kiss Ádámhoz, aki elmesélte, hogyan jutott el a színpadig, mesélt a humorista baráti körről és arról, hogyan születnek a poénok.








Köszönjük a Dumaszínház munkatársainak, Aranyos Maricának és Szalai Anitának az ingyenes belépőt,

a New Orleans étterem tulajdonosának, Márton Istvánnak pedig a szívélyes vendéglátást.








Felkai Márta és Pallag Erika
kívánság-koordinátorok
Budapest, 2010. 11. 18.

Beszámolók/2010-11-30 Agnes


Ágnes a fotózás szerelmese, ezért nem véletlen, hogy konkrét kívánsággal állt a Csodalámpa dzsinnje elé: egy profi fényképezőgépet szeretne.

A nagylánynak csak annyit kellett várnia az áhított gépre, amíg ez az óhaj eljutott egy csapat „dzsinn tanonchoz”, akik álruhában az Eötvös József Gimnázium végzős diákjai, valamint társaikhoz, akik úgy érezték szívesen hozzájárulnak ahhoz, hogy Ágnesnek megvalósuljon a kívánsága.

Gyönyörű napfényes novemberi napon találkoztunk a kórház kertjében, hogy emlékezetessé tegyük ezt a hétfőt mindenki számára, de legfőbbképpen Ágnesnek.
A nagylány mosolyogva lépett felénk, és a fiatal kívánságteljesítők,- mintha évek óta ismernék egymást - fesztelenül mutatkoztak be és azonnal rátértek jövetelünk céljára.

A maszk mögött csak sejteni tudtuk Ágnes mosolyát, amikor átvette a számára összeállított kis csomagot, ami rejtette az áhított kívánságot, valamint néhány kis meglepetést, közte azt a képeslapot, amit azok a gyerekek írtak alá, akik segítettek a meglepetésben.

A hozzáértők mozdulatával vette ki a dobozból és csodáltuk közösen a gépet, amely arra is jó volt, hogy megtudjuk, Ági már fényképezős tanfolyamra is jár, így reméljük, hamarosan találkozhatunk első „munkáival” is valahol.

Kívánjuk Áginak, hogy sok örömét lelje a hobbijában és az új gépében!

Köszönjük az Eötvös József Gimnázium 12. F osztályának és társaiknak,

akik hozzájárultak Ágnes öröméhez!








Mocsonoky Andrea
kívánság-koordinátor
Budapest, 2010.11.15.

Sándor (15 éves, Tenk)

Sándor épphogy túl van az első kezeléseken. Betegsége előtt intenzíven sportolt, az ágyhoz kötöttség már önmagában sem lenne öröm számára...

A Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola idén is megrendezte a Csodalámpa javára adománygyűjtő "Walk-the-Wish" sétáját. A diákok az egyik teljesítendő kívánságnak Sándort óhaját választották ki.
Az iskola diákjainak és tanárainak képviseletében, Sándor, Gábor, illetve Ben és Doug társaságában érkeztünk meg a 2. sz. Gyermekklinikára.
Édesanyja csak előző esete tudta meg, hogy teljesül fia kívánsága, és csak nehezen volt képes magában tartani a titkot.

Sanyit egészségi állapota miatt sajnos csak egyesével lehetett meglátogatni, így édesanyja társaságában előbb Sándor mesélt arról, hogy az amerikai iskola jó 600 diákja és tanára kíván mielőbbi gyógyulást, majd steril ruhába bújva Gábor adta át a kívánság tárgyát, egy vadonatúl laptopot.

Doug, Ben és én az ajtó üvegén át láttuk a történteket, és Sanyi édesdanyjának szeme csillogásán láthattuk, mekkora örömet sikerült okoznunk Sándornak.


Mielőbbi gyógyulást és boldog születésnapot kívánunk Sándornak, a csodalámpások és az AISB tanulóinak és tanárainak nevében is.

Patzauer Gábor
Budapest, 2010.11.29.

A kívánságot a Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola adománya révén teljesítettük. Sándor nevében is köszönjük!



Sándor, Gábor, Ben és Doug a klinika előtt

András (12 éves, Pilisborosjenő)






Egy nappal az ajándék átadása előtt értesültünk, hogy mi Timivel lehetünk abban a szerencsés helyzetben, hogy találkozzunk Andrással, aki jókedvű, érdeklődő fiú. Nemrég tért vissza Párizsból egy műtét után.

Kívánsága egy laptop volt, mivel így tudja a kapcsolatot tartani barátaival, valamint az osztálytársaival, akik a tanulás kapcsán segítenek neki. Megsúgta nekünk, hogy nagyon szereti a videojátékokat. Reméljük, hogy ezzel a mindennapjai megszépülnek, és mihamarabb meggyógyul.

Édesanyja felolvasta a versét, amit remélhetőleg a Csodalámpa holnapján mindannyian olvashatunk!

Gyógyulást és sok erőt kívánunk Neked!

/ 4








Köszönjük az Accenture Tanácsadó Kft. felajánlását, mellyel ismét egy gyermek arcára varázsolhattunk mosolyt.





Beregi Georgina és dr. Kiss Tímea
kívánság-koordinátorok
Budapest, 2010. 11.23.

Ádám (12 éves, Monor)

Ádám régi vágya volt ez laptop.

Izgatottan érkezett meg hozzánk, arca széles mosolyra kerekedett, amikor odaadtam neki az ajándékot.

Izgatottan csomagolta ki, megcsodálta szépségét, és azonnal hozzáértő kézzel nyúlt hozzá.

Kívánjuk, sokáig használd majd!


Köszönjük a KPMG segítségét, mellyel újabb gyermek álma válhatott valóra.






Bakonyi Joli
kívánság-koordinátor
2010.11. 03.





Tibor (10 éves, Túrkeve)




Tibi kívánsága egy net-book volt, hogy tudjon kapcsolatot tartani osztálytársaival és testvérével, akivel elválaszthatatlanok olyankor, mikor neki hosszabb időt kell kórházban töltenie betegsége miatt.

Édesanyjával összebeszélve mentünk el fiammal a kívánságot teljesíteni. Bár Tibi bárányhimlős volt, ez minket nem zavart, az örömszerzés lebegett a szemünk előtt.

Megérkezésünkkor Tibi meglepetésében először csak állt, és szóhoz sem tudott jutni. Mire viszont kicsomagoltuk és összeszereltük a "kis számítógépet", már meg is barátkozott vele Tibi

A kedves, szeretetteljes családtól kis idő után búcsúztunk, Tibi pedig ágyba bújt, hogy a himlőből mielőbb meggyógyuljon.








Köszönjük az Erőforrás Alapítvány segítségét, hogy ismét

hozzájárult egy gyermek kívánságának teljesüléséhez.








Lengyel Andrea és jr.Lengyel Gábor
kívánság-koordinátorok
Túrkeve, 2010. 11.14.

Emőke (4 éves, Székelyudvarhely- Románia)




Emőke még nem is sejtette, hogy ez a kontrollvizsgálat ilyen vidáman fog sikerülni. Székelyudvarhelyről érkeztek korán reggel, hogy a doktor bácsi megnézze minden rendben van-e a műtét után.

Emőke testvérével nagy rajongója Bartos Erika mesekönyveinek, és a kérése a Csodalámpához is ezzel kapcsolatos. Szerette volna a polcáról még hiányzó Bartos Erika-mesekönyveket dedikáltan megkapni, és egy képet az írónőről, amit a saját kis szobájába kitehet.

Nagy volt az öröm, amikor a könyveket és képet megkapták, sőt az írónő még saját rajzaiból is mellékelt párat, amit a gyermekek színezhetnek együtt otthon.

Reményeink szerint a legközelebbi kontroll alkalmával a személyes találkozás is megvalósul.

Köszönjük Bartos Erikának, hogy személyes ajándékaival ilyen nagy örömet szerzett a kislánynak!!








Veres Böbe, Kozma Magdolna Andrea
kívánság-koordinátorok
Budapest, 2010. 11.16.

Etelka (16 éves, Sajóbábony)

Sokat beszélgettem a GYEK-ben kezelt 17 éves Etelkával arról, hogy mi lenne a szíve vágya, ha kérhetne valamit a jó Tündértől, vagy ha a Csodalámpa teljesítené a kívánságát, mit is kívánna?

Mindig arra az elhatározásra jutott, hogy egy laptopot szeretne nagyon, mert azt a nagymamája soha nem tudná megvenni neki, és a tanuláshoz milyen jó lenne, mert azért amiért őt meggyógyították és látta, hogy az orvosok és nővérek milyen áldozatos munkát végeznek a beteg gyerekekért Etelka elhatározta, hogy ő is az egészségügyben fog dolgozni, hogy ápolja, gyógyítsa a beteg gyerekeket.

És megtörtént a csoda, egy kicsivel a névnapja előtt teljesült az álma, kapott egy laptopot. Etelka és nagymamája együtt sírtak örömükben, s nem akarták elhinni, hogy tényleg teljesült Etelka álma.

Kedves Etelka! Minden csodalámpás önkéntes nevében kívánom Neked, hogy legyen nagy örömöd a laptopban, használd egészséggel, és teljesüljön az a vágyad is, hogy életed hivatása az egészségügyhöz kössön!




Tatárné Csonka Zsuzsanna
koordinátor
Miskolc, 2010.november 19.






A kívánságot a támogatásával

teljesítettük. Etelka nevében is köszönjük!




Kedves Csodalámpa!


Szeretném megköszönni a laptopot, amit a mai napon Zsuzsa néni a régió vezetője átadott! Nagy meglepetés volt a számomra, mert nem is sejtettem, hogy miért kellett ma bejönnöm a kórházba.:-))

Kívánom, hogy a Csodalámpa még sok ideig és sok-sok gyereknek okozzon olyan meglepetést és boldogságot, amiben nekem volt ma részem.!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!



::::::::::::Szeretettel: Etelka

Máté (17 éves, Budapest)




Nagyon siettem, hogy Mátét még elérjem a Tűzoltó utcai Klinikán, hiszen szerencsére a kezelések végeztével már készülődött hazafelé édesanyjával.

Mikor megérkeztem, a magasra nőtt, mosolygós kamasz fiú a társalgóban ült és kérdő szemekkel nézett rám. Gyanította, hogy hozzá jöttem, így aztán egy kicsit reményt vesztve nézett utánam, mikor köszönés után elmentem mellette, majd a nővérkével és a doktor úrral kezdtem beszélgetni. Azt persze nem látta Máté, hogy a bejövetelkor is rejtegetett szép nagy csomagot a beszélgetés közben a nővérpult mögé dugtam.

Aztán néhány perc után leültem Máté mellé, beszélgettünk és közben a dzsinn Máté háta mögé varázsolta a csodalámpától kért komoly ajándékot - a Nintendo Wii játékgépet. Mikor a fiú megfordult és meglátta a csomagot, egy nagy "hűűűhaaa" kíséretében örömmel kezdte bontogatni a különböző alkatrészeket, nagy szakértelemmel magyarázta nekem, hogy melyik csatlakozó mire való, és milyen komoly értéke van. Hát igen, ilyen az, mikor egy önkéntes képzettsége nem elég sokirányú és nem ismeri egy játékgép működését - van még mit tanulnom!

A legfontosabb azonban, hogy Máté arcán láthattam az örömöt és azt az izgatottságot, amivel várta már, hogy otthon összerakhassa a gépet - majd elkezdődhessen a játék, az önfeledt szórakozás.

Őszinte szívvel kívánunk Neked Máté nagyon jó szórakozást, sok-sok örömteli órát a játékok világában.




A kívánságot a támogatásával

teljesítettük. Máté nevében is köszönjük!




Sipos Zsuzsanna
kívánság-koordinátor
Budapest, 2010.november 15.

(18 éves, Végegyháza)




Eredeti kívánságát, a Monte Carlo-ba tervezett kirándulás álmát Dorottyának egyelőre meg kellett változtatnia… Orvosai nem engedélyezték a hosszú utazást, így a kórházban töltött napok színesítésére Dóri végül laptopot kért a Csodalámpától.

2010. november 16-án érkeztünk a szegedi Gyermekklinikára a vadonatúj hordozható számítógéppel, amit Dóri és anyukája azonnal kicsomagoltak. Csatlakoztunk a klinika internet-hálózatára, majd egyik első dolgunk volt, hogy a laptop háttérképének beállítsunk egy gyönyörű Monte Carlo-i képet. Hátha egyszer az az út is megvalósulhat… - gondoltuk mindannyian.

- Álmok, célok mindig kellenek! – mondta kedvesen Dóri édesanyja, aki mindent megtesz, hogy nagylánya kórházi napjait szebbé, elviselhetőbbé varázsolja.


A 18 éves Dorottya divatos, elegáns szemüvegkeretét állítólag nemcsak mi, de a professzor úr is megdicsérte.
Éppen az Alkonyat könyvek harmadik részét olvassa ez a szép lány ,és már a fiókban lapul a negyedik kötet, amit a hétvégén a Libritől kapott.

Hogy az új laptop hangját is kipróbáljuk, a Megasztárból választottunk dalt. Dóri kedvence, Tolvai Renáta, például Beyoncé dalát énekelte. És üzenjük Dórinak, hogy meghallgattuk másik kedvence, a Non Stop dalát is az X Faktorból és tényleg fantasztikusak voltak a fiúk a párbajban!

Jó hangulatban telt a találkozás, kívánjuk, hogy sok értékes filmet, rengeteg jó zenét hallgass az új számítógépeden, és az álmaid megvalósuljanak, Dóri!




A kívánságot a támogatásával

teljesítettük. Dorottya nevében is köszönjük!





Kapás Lilla, Németh Mária és Kapás Csilla
kívánság-koordinátorok
Szeged, 2010. 10.16.

Máté Ferenc ( 10 éves, Debrecen )




Máté 10 éves kisfiú, aki a Csodalámpától egy net-book-ot kért ajándékba.
Elmondása szerint azért kérte, mert az lesz a könyve, a füzete, sőt a ceruzája is.
Betegségéből kifolyólag a finommotoros mozgások Máténál még fejlesztésre szorulnak, ezért nagy segítség lesz számára a tanulásban a net-book.

Ma délelőtt vette át a Klinikán a kisfiú az ajándékát, aminek szemmel láthatóan nagyon örült. Azt mondta, alig várja, hogy otthon kibonthassa és kipróbálhassa, és nagyon szépen köszöni, hogy teljesítettük a kívánságát, és ezzel hozzájárultunk ahhoz, hogy megkönnyítjük számára a tanulást.




A kívánságot a támogatásával

teljesítettük. Máté nevében is köszönjük!




Miholecz Judit
Kívánság-koordinátor
Debrecen, 2010.11.04.

Bálint ( 8 éves, Budapest )

Bálint saját kezűleg írt levelében ez áll: A doktor bácsi azt mondta, hogy ebben a tanévben nem mehetek iskolába. Ettől szomorú lettem, de meglátogatott a tanító nénim és az iskolám igazgatója és mondták, hogyha tanulok ők is segíteni fognak, hogy ne maradjak le az osztálytól…. Szeretném továbbra is tartani velük a kapcsolatot.

Vajon mit kérhetett?

Nem is egy, hanem több, mint száz kis dzsinn szállt ki a palackból, és egy őszi délutánon egy nagy séta keretében megvalósították Bálint kívánságát: egy netbookot.

Az Eötvös József Gimnázium diákjai (hogy nevükön nevezzük a kis dzsinneket), türelmesen vártak arra a megfelelő pillanatra, mikor a doktor bácsi rábólintott a találkozásra, mely során gazdát cserélhet egy fehér kis netbook.

Még az időjárás is ünneplőbe öltözött azon a novemberi délutánon, a nap sugarai egyenesen irányítottak engem, és a diákok 8. osztályos képviselőit, Rékát, Marcellt és Viki nénit az osztályfőnököt, egy fantasztikus kisfiú szobájába. A meglepetés valóban nagy volt, hála az édesanyja titoktartásának, így váratlan megjelenésünket először valóban nem tudta mire vélni Bálint. Azonban mikor meghallotta azt a szót, hogy csodalámpa, felragyogott a szeme és várakozóan nézett ránk.

A dzsinn kollegák annyira tökéletesen végezték munkájukat, hogy nem telt el öt perc, és a jó szellemekből két izgatott tizenéves fiatal lett, akik felváltva segítették Bálintot új szerzeménye megismerésében. A jó tanácsok és tippek özöne zúdult a kisfiúra, aki először csak kapkodta a fejét, majd lassan ő is örömmel vegyült el a felfedezés csodájában.

Közel egy óra után is alig tudtak megválni egymástól, azonban most már van két kapocs, amely összekötheti a három fiatalt. A közös élmény és egy netbook.


Köszönjük az Eötvös József Gimnázium tanárainak és diákjainak a segítséget,

amellyel óriási örömet okoztak Bálintnak!





Szandtner Györgyi és Mocsonoky Andrea
kívánság-koordinátorok
Budapest, 2010.11.11.

Sebastian ( 10 éves, Monostorapáti )

Szebi 10 éves kisfiú, akinek nem a Csodalámpa dzsinje, hanem a gimnazista lányok teljesítették a kívánságát. Az Eötvös Gimnázium IX./a osztályos tanulói felajánlották, hogy gyűjtenek Szebi kívánság teljesítésére. A gyűjtés eredményes volt és november 4.-én az osztály két képviselője Bereke Regina és Goszták Sára átadták Szebinek a hőn áhított netbookot.
A kisfiú széled mosollyal nyugtázta az ajándék átvételét, melynek használatához a lányok is segítséget nyújtottak. Megígérték Szebinek, hogy rendszeres kapcsolatot fognak tartani vele, segítenek a tanulásban, igyekeznek feledtetni vele a hosszadalmas kezelést és az otthotól távoli létét. Gratulálunk lányok!


A kívánságot a és egy magánadományozó támogatásával teljesítettük. Szebasztián nevében is köszönjük!






Dr. Jenei Tiborné
kívánság koordinátor
Budapest, 2010. November. 9.

Péter Ferenc (4 éves, Tárnok)






Péter egy talpraesett, életvidám kisfiú, aki nagyon szeret játszani.

Egy cseppet sem illetődött meg, amikor számára ismeretlen embereket talált otthon, sőt szívesen felment velük a szobájába. Kerek szemekkel csodálkozott rá az oda becsempészett, gyönyörű, kék színű, kamion formájú ágyra!!

Peti örömmel járta körül új „járgányát”, megcsodálta a vezetőfülkéjét, a ki-be kapcsolható igazi lámpáit.

Támogatóink is meghatódva látták, milyen jó helyre került az ajándékuk, igazán nagy örömet szereztek ennek a kisfiúnak!

Köszönjük Cziczárdi Györgyi és Simon Zoltán felajánlását, melynek

segítségével ismét egy gyerek arcára varázsolhattunk mosolyt.



Köszönjük az ANIX Bt-nek, hogy jelentős árengedménnyel segítette a bútor megvásárlását.





/ 4




Bakonyi Joli
kívánság-koordinátor
Tárnok, 2010.10.29.

Natália (7 éves, Kaposvár)


Kaposvárra egy gyönyörű, napsütéses időben érkeztünk azzal a céllal, hogy teljesítsük a 7 éves kislány kívánságát.

Mivel Ő már iskolás „nagylány”, és a délután egy részét is ott tölti, az anyuka javaslatára oda szerveztük a találkozót. Nati rajong a Barbie babákért, és mindenért, ami Barbie-val kapcsolatos.

A találkozáskor még egy kicsit megszeppent kislányt találtam, aztán megérkezett anyuka is, és ettől kezdve minden rendben volt, óriási kíváncsisággal és nagy mosollyal bontogatta a meglehetősen nagy csomagot. Hát így is lehet örülni egy kesztyű-sapka-sál együttesnek... Azután jött a fürdőszoba és a gyönyörű baba, kistáska, ágynemű, öltöztető-ruha és még néhány apróság, mind-mindaz imádott Barbie-val. Alig hitte, hogy ez mind az övé!

Persze majd engedi néha játszani ezekkel a gyönyörűségekkel a kistestvérét is. És amikor újra sor kerül egy műtétre, a „kincseket” már viheti magával. Mennyivel könnyebb lesz így elviselni a nehézségeket, hiszen Barbie ott is vele lesz.

Köszönet az International Women's Club Foundation of Budapest nagylelkű támogatását, akik ismét segítettek megvalósulni egy álmot, elviselhetőbbé téve a hosszas egészségi kihívásokat, kicsit közelebb hozva a gyógyulást, megerősítve a bizalmat a felnőttekben.





Benkóczy Márta
kívánságkoordinátor
Kaposvár, 2010. november 11.

Miklós (15 éves, Kimle)






Miklós és Máté testvérek, mindketten nagyon vidámak és különösen örültek, hogy a kívánságuk egyszerre teljesülhetett.

Miklós nagyon szeret főzni, ezért szinte minden tévéműsort megnéz, rengeteg receptje van, melyekből édesapja segítségével el is készíti a finom ételeket. Tudását olyannyira fejlesztette, hogy gondolta, kedvence, Jamie Oliver könyvéből is megpróbálna elkészíteni egyet-egyet.

A Park Kiadó munkatársai megszervezték, hogy Jamie Oliver személyre szólóan dedikálja Miklósnak az új receptkönyvét, amit az épp ott járt egyik Csodalámpa-önkéntes el is hozott Magyarországra. Azt gondoltuk, hogy nagy öröm lenne a nagyfiú számára, ha itthon egy előkelő étteremben próbálhatna ki a sztár receptjeiből néhányat.

Schulhoff Petra és Sikos Eszter, a Budapest Marriott Hotel munkatársai szívesen vettek részt a teljesítésben, így az egyik nap meghívták Miklóst és testvérét, Mátét szüleikkel együtt egy kulináris kalandozásra a hotel konyhájába. A család Győrből érkezett a fővárosba a nagy kalandra.

A hotel munkatársai nagyon kedvesen fogadták őket, ahogy illik a szíves vendégeknek járó - természetesen gyerekeknek való –, welcome drinkkel. Ezután volt csak nagy a meglepetés, hiszen Miklós megkapta a dedikált vadonatúj könyvet, Máté pedig a régen áhított laptopot. Ezt követően a konyhafőnök végigvezette a fiúkat a hotel konyháján, s a kedvenc könyvből kiválasztottak egy menüsort, s elkészítették közösen a fejedelmi ételeket. Nem volt már más hátra, mint hogy egy gyönyörűen megterített asztalnál elfogyasztottuk a fiúk és a mesterséf közös alkotását.




Köszönjük Békési Anitának, a Park Kiadó marketingigazgatójának, a Budapest Hotel Marriott munkatársainak,

valamint Tamás József séfnek a segítséget és a szíves vendéglátást.










/ 6







Felkai Márta és Patzauer Éva
kívánság-koordinátorok
Budapest, 2010. október 22.



Kedves Csodalámpa Alapítvány!


Szeretném megköszönni, hogy teljesítettétek nem mindennapi kívánságomat.

Nagy örömöt szereztetek nekem azzal, hogy névre szólóan dedikáltattátok Jamie Oliver szakácskönyvét, melyet a Park Kiadó segítségével kaptam.

Köszönöm, hogy az átadáskor lehetőséget biztosítottatok arra, hogy megnézhessem a Marriott Hotel konyháját ahol Tamás József séf vezetett minket végig. Életre szóló élmény volt, hogy egy ilyen nagy tekintélyű szakáccsal készíthetem el az ebédet, amit utána nagy étvággyal elfogyasztottunk.

Köszönöm még a testvérem nevében, hogy az ő kívánságát is teljesítettétek, azóta szinte összenőtt a laptopjával.

Bízom benne, és kívánom nektek, hogy még sok gyermek kívánságát tudjátok teljesíteni erőben, egészségben

Köszönöm szépen!



Baán Miklós
2010.november 3
Kimle


Máté (14 éves, Kimle)






Máté és Miklós testvérek, mindketten nagyon vidámak és különösen örültek, hogy a kívánságuk egyszerre teljesülhetett.

Miklós nagyon szeret főzni, ezért szinte minden tévéműsort megnéz, rengeteg receptje van, melyekből édesapja segítségével el is készíti a finom ételeket. Tudását olyannyira fejlesztette, hogy gondolta, kedvence, Jamie Oliver könyvéből is megpróbálna elkészíteni egyet-egyet.

A Park Kiadó munkatársai megszervezték, hogy Jamie Oliver személyre szólóan dedikálja Miklósnak az új receptkönyvét, amit az épp ott járt egyik Csodalámpa-önkéntes el is hozott Magyarországra. Azt gondoltuk, hogy nagy öröm lenne a nagyfiú számára, ha itthon egy előkelő étteremben próbálhatna ki a sztár receptjeiből néhányat.

Schulhoff Petra és Sikos Eszter, a Budapest Marriott Hotel munkatársai szívesen vettek részt a teljesítésben, így az egyik nap meghívták Miklóst és testvérét, Mátét szüleikkel együtt egy kulináris kalandozásra a hotel konyhájába. A család Győrből érkezett a fővárosba a nagy kalandra.

A hotel munkatársai nagyon kedvesen fogadták őket, ahogy illik a szíves vendégeknek járó - természetesen gyerekeknek való –, welcome drinkkel. Ezután volt csak nagy a meglepetés, hiszen Miklós megkapta a dedikált vadonatúj könyvet, Máté pedig a régen áhított laptopot. Ezt követően a konyhafőnök végigvezette a fiúkat a hotel konyháján, s a kedvenc könyvből kiválasztottak egy menüsort, s elkészítették közösen a fejedelmi ételeket. Nem volt már más hátra, mint hogy egy gyönyörűen megterített asztalnál elfogyasztottuk a fiúk és a mesterséf közös alkotását.




Köszönjük Békési Anitának, a Park Kiadó marketingigazgatójának, a Budapest Hotel Marriott munkatársainak,

valamint Tamás József séfnek a segítséget és a szíves vendéglátást.









A laptop a adománya.

Máté nevében is köszönjük!






/ 5







Felkai Márta és Patzauer Éva
kívánság-koordinátorok
Budapest, 2010. október 22.

Patricia (15 éves, Szentlászló)




Patricia egy komoly nagylány, aki határozott elképzeléssel állt a Csodalámpa önkéntese elé: szeretne egy lila baldachinos ágyat.

Sok keresgélés után egy hirtelen ötlet adta magát, és egy bútoráruház honlapján feltűnt a régen áhított ágy.

Így történt, hogy egy szép szeptemberi napon megvásárolva az ágy részeit, felszerelkezve lila függönyökkel, elindult egy teherszállító gépkocsi, hogy meglepjen egy nagylányt egy régi álommal.

Kedves Patrícia kívánjuk, hogy sok-sok szép álmod legyen az új ágyadban!


Köszönjük a szállításban való segítséget a JPH Trading cégnek








Köszönjük az E.ON Hungária Zrt. támogatását,

hogy ismét segítettek egy újabb álom valóra váltásában.







Mocsonoky Andrea
kívánság-koordinátor
2010.szeptember 24.

Vivien (14 éves, Nyíregyháza-Sóstófürdő)

Virág és Vivien régóta vágyott Londonba.
Virág kedvenc filmjének, a Sweney Todd-nak a forgatása zajlott itt a Fleet Streeten, ezért kérte, hogy mindenképpen menjünk el oda is. Tudtuk, hogy a díszletek nagy részét már régen lebontották, de azt is, hogy a templom mellett található borbélyüzletnek állnia kell! A városnézés alatt természetesen ide is eljutottunk. Igaz, hogy a fodrászüzlet helyén a FED-EX kirakatába botlottunk és sajnos Johnny Depp sem várt minket, de ez nem vont le semmit abból az élményből, ahogy Virág arca felragyogott, amikor meglátta.
Vivien is sokat gondolkozott azon, mit is kérjen tőlünk, végül Londonra esett a választása, mert kíváncsi volt arra, milyen is ez a sokak által kedvelt nagyváros.

A néhány nap alatt, amit ott tölthettünk nagyon sok helyen jártunk, sok szépet láttunk.
Voltunk a Piccadilly Circusnál, megcsodáltuk a Trafalgar teret és szökőkútjait, szobrait, a Nelson emlékművet és a Nemzeti Múzeumot. Sétáltunk a St. James parkban, amit át is kereszteltünk „Mókusok Parkjává”, mivel rengeteg mókus futkosott végig körülöttünk, olyan szelídek voltak, hogy a tenyerünkből ettek.
Megnéztük az őrségváltást a Buckingham palota előtt, megcsodáltuk a Westminstert és az apátságot, hosszan vártunk a Big Ben alatt a harangszóra.
Természetesen Madame Tusseauds sem maradhatott ki, hiszen a lányok kedvenc színészei, popénekesei előtt is tisztelegnünk kellett. A londoni állatkert is csalogatott minket, itt pihentük ki a viaszbábuk múzeumában tett több órás látogatást. A legjobban a csikóhalak, lepkék, szurikáták, szelíd zsiráfok és harcias macskafélék, tigrisek tetszettek nekünk.
Persze a Towert sem hagyhattuk ki, ide félve mentünk, így szavamat adtam Virágnak és Viviennek, hogy életem árán is megvédem őket a „kínzóeszközöktől” – ezeket a biztonság kedvéért kikerültük -, annál többet időztünk viszont a királyi ékszereknél. (Nem hiába, a hölgyeket évszázadok óta inkább ezek vonzzák.)

Jártunk több étteremben, ezek közül a legjobban a Rainforest Caffee tetszett nekik, ahol a hangzavar miatt egymás szavát ugyan alig értettük, de kárpótolt minket a tény, hogy igazi esőerdővel vettek minket körül, ahol a rendszeres elefánttrombitálás és majom üvöltés a menü része volt.

Hajóztunk a Temzén, hogy London másik arcát is lássák a lányok, hallgattuk a Covent Garden muzsikusait, egyszóval jól érezték magunkat a gyerekek.

/ 9



Nehéz röviden összefoglalni néhány nap történetét. Kérdésemre, mi is tetszett nekik a legjobban, azt mondták, hogy „London Szeme”, a London Eye, hiszen innen majd mindent láthattak.
Hogy mi volt a legnagyobb élményünk? Nehéz megmondani, nekik már maga a tény is hihetetlen volt, hogy eljuthattak ebbe a világvárosba.
Ráadásul London tárt karokkal fogadott minket, hiszen az előjelzésektől függetlenül nem esett az eső és meleg volt. Mindenki nagyon kedves volt hozzánk. Még színházba is elmentünk, ahol a Mamma Miát néztük meg. Fantasztikus előadásnak voltunk tanúi.

Hogy nekünk kísérőknek, Virág nagymamájával és Vivien édesapjával mi okozta a legmaradandóbb emléket? Látni a lányok arcát, hallani nevetésüket a túra során és az a tény, hogy mindezt támogatóink segítsége nélkül nem tudtuk volna megvalósítani, akik most is, mint már oly sokszor távolból segítettek csodát tenni.


Virág és Vivien nevében is köszönjük a MALÉV-nak és az Eötvös József Gimnázium diákjainak, tanárainak hogy támogatásukkal lehetővé tették Vivien örömét!

Patzauer Éva
London, 2010. november 6.


Virág (15 éves, Győr-Újfalu)

Virág és Vivien régóta vágyott Londonba.
Virág kedvenc filmjének, a Sweney Todd-nak a forgatása zajlott itt a Fleet Streeten, ezért kérte, hogy mindenképpen menjünk el oda is. Tudtuk, hogy a díszletek nagy részét már régen lebontották, de azt is, hogy a templom mellett található borbélyüzletnek állnia kell! A városnézés alatt természetesen ide is eljutottunk. Igaz, hogy a fodrászüzlet helyén a FED-EX kirakatába botlottunk és sajnos Johnny Depp sem várt minket, de ez nem vont le semmit abból az élményből, ahogy Virág arca felragyogott, amikor meglátta.
Vivien is sokat gondolkozott azon, mit is kérjen tőlünk, végül Londonra esett a választása, mert kíváncsi volt arra, milyen is ez a sokak által kedvelt nagyváros.

A néhány nap alatt, amit ott tölthettünk nagyon sok helyen jártunk, sok szépet láttunk.
Voltunk a Piccadilly Circusnál, megcsodáltuk a Trafalgar teret és szökőkútjait, szobrait, a Nelson emlékművet és a Nemzeti Múzeumot. Sétáltunk a St. James parkban, amit át is kereszteltünk „Mókusok Parkjává”, mivel rengeteg mókus futkosott végig körülöttünk, olyan szelídek voltak, hogy a tenyerünkből ettek.
Megnéztük az őrségváltást a Buckingham palota előtt, megcsodáltuk a Westminstert és az apátságot, hosszan vártunk a Big Ben alatt a harangszóra.
Természetesen Madame Tusseauds sem maradhatott ki, hiszen a lányok kedvenc színészei, popénekesei előtt is tisztelegnünk kellett. A londoni állatkert is csalogatott minket, itt pihentük ki a viaszbábuk múzeumában tett több órás látogatást. A legjobban a csikóhalak, lepkék, szurikáták, szelíd zsiráfok és harcias macskafélék, tigrisek tetszettek nekünk.
Persze a Towert sem hagyhattuk ki, ide félve mentünk, így szavamat adtam Virágnak és Viviennek, hogy életem árán is megvédem őket a „kínzóeszközöktől” – ezeket a biztonság kedvéért kikerültük -, annál többet időztünk viszont a királyi ékszereknél. (Nem hiába, a hölgyeket évszázadok óta inkább ezek vonzzák.)

Jártunk több étteremben, ezek közül a legjobban a Rainforest Caffee tetszett nekik, ahol a hangzavar miatt egymás szavát ugyan alig értettük, de kárpótolt minket a tény, hogy igazi esőerdővel vettek minket körül, ahol a rendszeres elefánttrombitálás és majom üvöltés a menü része volt. Hajóztunk a Temzén, hogy London másik arcát is lássák a lányok, hallgattuk a Covent Garden muzsikusait, egyszóval jól érezték magunkat a gyerekek.

/ 6



Nehéz röviden összefoglalni néhány nap történetét. Kérdésemre, mi is tetszett nekik a legjobban, azt mondták, hogy „London Szeme”, a London Eye, hiszen innen majd mindent láthattak.
Mi volt a legnagyobb élményünk? Nehéz megmondani, nekik már maga a tény is hihetetlen volt, hogy eljuthattak ebbe a világvárosba.
Ráadásul London tárt karokkal fogadott minket, hiszen az előjelzésektől függetlenül nem esett az eső és meleg volt. Mindenki nagyon kedves volt hozzánk. Még színházba is elmentünk, ahol a Mamma Miát néztük meg. Fantasztikus előadásnak voltunk tanúi.

Hogy nekünk kísérőknek, Virág nagymamájával és Vivien édesapjával mi okozta a legmaradandóbb emléket? Látni a lányok arcát, hallani nevetésüket a túra során és az a tény, hogy mindezt támogatóink segítsége nélkül nem tudtuk volna megvalósítani, akik most is, mint már oly sokszor távolból segítettek csodát tenni.


Virág és Vivien nevében is köszönjük a MALÉV-nak és a Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola diákjainak, tanárainak hogy támogatásukkal lehetővé tették Virág örömét!

Patzauer Éva
London, 2010. november 6.


Róbert (7 éves, Esztergom 2. p.)

A kis Robi nagyon szereti a videojátékokat, a PSP játékokért pedig egyenesen rajong.. Robinak azonban nem volt saját PSP-je, a kórházban mindig a kis szobatársai segítették ki, ha játszani szeretett volna. Így aztán mikor beszélgettem vele, alig várta, hogy elmondhassa: PSP-t kér a Csodalámpától.

Sokat találkoztunk a kórházban, hiszen a kisfiú nagy rajongója a csodalámpás mesedélutánoknak, titokban minden találkozáskor azt remélte azért jöttem, hogy átadjam neki a várva-várt ajándékot.

Mikor ma bementem a kórházba és odaültem Robi ágyához, a kisfiú nagy, csodálkozó szemekkel nézett rám, nem értette mit keresek kora reggel a Tűzoltó utcai kórházban, hiszen a mesedélutánok sokkal később kezdődnek..., aztán felpattant az ágyból és huncutul mosolyogva kérdezte: tényleg hozzám jöttél?

Kimentünk a társalgóba és akkor már elárultam neki, hogy elhoztam a dédelgetett álmot - egy csodaszép, komoly, felnőttes PSP-t. Robika kezecskéit izgatottan tördelve csak annyit kérdezett: ez komoly, tényleg megkapom a PSP-t?

Mikor átadtam a csomagot és tartozékként a motoros játékot, boldog mosollyal szorította magához az ajándékot és csak annyit tudott mondani megilletődöttségében: most már nekem is van, de jó hogy ezentúl a sajátommal játszhatok és annyit, amennyit csak akarok.

Kívánjuk neked Robika, hogy nagyon sok örömöd teljen a kapott ajándékban.




Sipos Zsuzsanna
kívánság-koordinátor
Budapest 2010.november 08.






A kívánságot a The American International School of Budapest támogatásával teljesítettük.

Robi nevében is köszönjük!


Mirjam Cintia (4 éves, Budaörs)






A kicsi Mirjam egymaga találta ki, milyen „csodát” is kívánna. Nem tudta pontosan, hogy fog kinézni az a fa játszótér, de tudta, hogy ő azt szeretné.

Mivel a család egy budaörsi panellakásban él, kérésükre a nagyszülők kertes házához, Szigetújfaluba került a gyönyörű fa-szerkezet. Mirjam reggel tudta meg, hogy meglepetés várja aznap, aminek nagyon örült, hiszen most van a másodszor születésének 2. évfordulója.

A kicsi lány ugyanis 2 éve kapott egy új szívet, neki természetes, hogy évente két szülinapja van. Mint ahogy az is természetes, hogy a „bogyókat” be kell venni, és a fájdalmas szurikat és kezeléseket angyali türelemmel viseli. El nem mozdult, kint az udvaron várta a meglepetést.

Megilletődötten fogadott bennünket, nem tudta, hogy a csokinak, vagy a hintának örüljön jobban, Édesanyja szerint ő minden apróságnak nagyon tud örülni. Végig követte a mászó-torony, a csúszda szerelését, és végül a hinta… hát azt azonnal kipróbálta. Bátran lecsúszott a csúszdán is, és kacagva újra föl-le, föl-le. Ettől teljesen feloldódott, igazi eleven kislányként integetett, amikor eljöttünk.

Kicsi Mia, erősödj sokat a hintán, a mászókán, a jó levegőn!

Tudjuk, hogy a legjobb helyre került ismét a Csodalámpa varázslat.

/ 3







Köszönet a Földgázszállító Zrt. támogatásáért!







Benkóczy Márta és Péter
kívánság-koordinátorok
Szigetújfalu, 2010. november 2.

Rudolf Ottó (5 éves, Budapest)






Az ötéves kisfiú mire is vágyhatna másra, mint egy autóra!

De nem ám akármilyenre, nem egy miniatűrre, hanem olyanra, amibe bele is lehet ülni, nagyfiúként kormányozni, manőverezni.

Az álmok sokszor valóra válhatnak, válnak!

Nagy meglepetés volt Szantinónak, amikor látogatója jött a Madarász utcai kórházból. És micsoda meglepetést hozott, a Csodalámpa Alapítvány ajándékát, a nagyon vágyott akkumulátoros autót!








Köszönjük az E.ON Hungária Zrt. támogatását,

amellyel egy újabb gyermek álma valósulhatott meg.







Szandtner Györgyi
kívánság-koordinátor
Budapest, 2010. 10.20.

Kristóf (17 éves, Penészlek)






A kívánságom egy Real Madrid mérkőzés megtekintése volt, és ez sikerült!

Október 19-én Madridban élőben megnézhettem a Real Madrid – AC Milan Bajnokok Ligája meccsét!

Madridba anya kísért el, és két kedves úriember, név szerint: Balogh Ákos és öccse Balogh Zsolt. Azt már most el kell mondanom, hogy nagyon hálás vagyok nekik, mert életem egyik legnagyobb álmát teljesítették! Hétfőn reggel a reptéren már megígérték, hogy még aznap meglátogatjuk a híres-nevezetes Santiago Bernabeu Stadiont. A beszállás előtt találkoztunk Vincze Ottóval, aki az aznapi stadionlátogatás után bevitt engem, és anyukámat az AC Milan edzésére. Mikor ez véget ért, vacsoráztunk a kísérőkkel, és nyugovóra tértünk.

A második nap a nyakunkba vettük a várost, és meglátogattuk a spanyol királyi palotát. Elkápráztatott bennünket a szépsége. Mikor végeztünk, szétváltunk és „shoppingoltunk”. Mivel anyukám a vásárlásban világbajnok, hamar elfárad mellette az ember. Ezért a meccs előtt visszamentünk a szállodába pihenni. A meccsre már az előző nap vásárolt sálban, sapkában indultunk Ákosékkal. A meccs fergeteges izgalmakat hozott számomra. Az idő múlásával egyre jobban buzdítottam a már 8 éve imádott csapatomat. 2 gyors gólt lőtt a Madrid az orrunk előtt. Utána kicsit leült a játék, de én ugyanúgy élveztem. A meccs után visszamentünk a szállodába.

A harmadik nap délelőttjén Madrid belvárosában sétálgattunk. Ezután összepakoltunk, majd elindultunk a reptérre. Egy kis várakozás után felszálltunk a repülőre, majd pár óra alatt Budapesten voltunk. A búcsú nagyon meghatott, mivel ez alatt a pár nap alatt nagyon megkedveltem Ákost és testvérét is. Nehéz volt a búcsú!

Köszönöm a Csodalámpának és a Balogh testvéreknek, hogy létrejöhetett ez az utazás.




xxxxx Kristóf
Penészlek, 2010. 10.29.






Köszönjük Balogh Ákos és Balogh Zsolt úr magánfelajánlását,

melynek segítségével egy újabb gyermek álmát tudtuk valóra váltani!




Köszönjük Vincze Ottó úrnak, hogy lehetővé tette az edzés megtekintését.





/ 8





Bence (11 éves, Gödöllő)

Bence szeret sportolni, biciklizni. Logikusnak tűnt, hogy ehhez kapcsolódó dolgot kér a Csodalámpa dzsinnjétől.

Vasárnap érkezett meg a ping-pong asztal, a család azonnal Bence segítségére sietett. Együtt szerelték össze, és azóta megtudtuk, hogy az asztal a nappaliban áll, és amikor csak lehet, használják, játszanak rajta.

Jobb helyre nem is kerülhetett volna ez az ajándék!


Köszönjük az Accenture Tanácsadó Kft. támogatását!





Dobó Gábor
kívánság-koordinátor
Gödöllő, 2010.10.17.

Archívum

Archívum


Belépés